Már csak az Antarktisz fertőzésmentes

Csütörtökön bejelentették az első azonosított dél-afrikai koronavírusos megbetegedést. Az érintett egy 38 éves férfi, aki egy tízfős turistacsoport tagjaként érkezett haza Olaszországból március 1-én. Két nappal később ment el a háziorvoshoz lázzal, illetve a szokásos megfázásos tünetekkel. Ott vettek tőle orrváladékmintát, és kimutatták belőle a vírust. Aki kapcsolatba került a férfival (így a szintén Olaszországban járt felesége, a háziorvos és mások) egyéni karanténbe vonultak otthonaikban.

Afrika egyelőre sokkal kevésbé érintett a koronavírus-járványban, mint más kontinensek, ami egyrészt a melegebb klímával magyarázható, illetve szerepet játszhat benne, hogy az afrikaiak kevésbé vesznek részt a globális turizmusban. Másrészt a kevés regisztrált eset a legtöbb afrikai ország kevéssé fejlett egészségügyi ellátórendszerének, illetve a kiterjedt szűrésekhez szükséges anyagi források hiányának is tulajdonítható.

A járvány kezdeti időszakában mindössze két afrikai ország volt képes egyáltalán tesztelni a koronavírus jelenlétét. Ez mostanra 40-re emelkedett. A jelenlegi állapot szerint Afrikában Nigériában van még egy fertőzött (egy olasz férfi, aki üzleti úton volt Afrikában), Szenegálban négy, közöttük egy ott élő francia férfi és a felesége, akik Franciaországba hazalátogatva fertőződtek meg. De nézzük azokat a földrészeket, amelyek jelenleg sokkal súlyosabban érintettek!

Európa

Eddig 33 európai országba jutott el a fertőzés, közöttük Magyarországra is. 5685-en betegedtek meg földrészünkön, 161-en haltak meg és 192-en felgyógyultak. (A különböző forrásokból származó adatok között némi eltérés lehet, ami általában abból adódik, hogy az új fejleményekkel eltérő ütemben frissítik a nyilvántartást. Ez az oka annak, hogy a szövegben és az ábrákon szereplő adatok nem mindenhol egyeznek tökéletesen.)

A február 13-án látható ugrás a fertőzöttek számában annak tulajdonítható, hogy a kínai hatóságok megváltoztatták a fertőzötté nyilvánítás kritériumait. Onnantól egy ideig azokat is fertőzöttnek regisztrálták, akiknél még nem készült el a teszteredmény.

Messze a legsúlyosabb a helyzet Olaszországban (világviszonylatban is Olaszország északi része a legfertőzöttebb térségek egyike), ott 3863 ember fertőződött meg, és 149 halálos áldozatról tudni. Fontos figyelembe venni, hogy ezek a számok csak a felismert és teszt segítségével megerősített eseteket tükrözik. Az ismert esetek többszöröse lehet a tényleges fertőzöttek száma.

Az első olaszországi fertőzötteket január 31-én ismerték föl: két Milánóból Rómába érkezett kínai turista bizonyult érintettnek. Ezután egy héttel egy Vuhanból hazatért olaszban diagnosztizálták a vírust, de február első három hete nagyrészt csendben telt. Mint utóbb kiderült, ez csalóka nyugalom volt, hiszen a fertőzés eközben észrevétlenül kicsúszott a hatóságok ellenőrzése alól.

Csak akkor vették észre, hogy nagy a baj, amikor február 22-én már gócosodni kezdett a fertőzés Lombardiában. Sok ember hibája kellett ehhez. Egy 38 éves férfi találkozott egy Kínából január 21-én hazatért barátjával (aki a teszten negatívnak bizonyult), és február 14-én megjelentek nála a tünetek. Elment orvoshoz, de influenzának hitték a betegségét, és hazaküldték. Két nappal később rosszabbodott az állapota, kórházba került, de először ott sem gyanakodtak a koronavírusra, így nem különítették el. Innentől beindult az egyre rosszabbra forduló események spirálja, és így jutottunk el oda, hogy Észak-Olaszország számos térsége ma már karantén alatt van.

Az országban bezártak az iskolák, az egyetemek, minden sporteseményt zárt kapuk mögött tartanak. A szórakozóhelyek is korán zárnak (ahol egyáltalán kinyitnak), és szinte minden eseményt töröltek, ami nagyobb tömegeket vonzana. Hasonló - bár egyelőre jellemzően kevésbé szigorú - intézkedéseket vezettek be a többi súlyosan érintett államban is.

Olaszország után a második legsúlyosabban érintett európai állam Németország, ahol eddig 541 fertőzöttet találtak, viszont még nem halt meg senki a betegségben. Ez azért furcsa, mert Németország az esetszám tekintetében az ötödik legfertőzöttebb ország a világon. Tizenhat korábbi fertőzöttet nyilvánítottak gyógyultnak, és engedtek el a kórházból.

Az első fertőzöttet január 27-én jelentették be: egy bajorországi autóipari beszállító, a Webasto 33 éves alkalmazottja volt az érintett, aki valószínűleg a cég egy Kínából érkezett, és addigra már haza is utazott alkalmazottjától kapta el a fertőzést. Ez volt az első ismertté vált fertőződés Kínán kívül, ami nem családtagok között történt.

A Webasto számos alkalmazottját izolálták, és többen közülük fertőzöttnek is bizonyultak. Németországba több más forrásból is behurcolták a kórokozót, és számos helyen gócok is kialakultak. A Vuhanból evakuáltak között is voltak fertőzöttek, illetve Baden-Württembergbe többen is fertőzöttként érkeztek Olaszországból, jellemzően Milánó környékéről. Iránból hazatért németnél is kimutatták a koronavírust. A fertőzöttek többsége azonban mára már a közösségi fertőzés révén kapta el a betegséget, és ők maguk nem jártak Kínában, Olaszországban, illetve nem is érintkeztek onnan érkezett személyekkel.

Bár Franciaországban kevesebb megerősített eset van (423), mint Németországban, viszont ott már heten belehaltak a betegségbe, és 12-en gyógyultak föl. Franciaországban diagnosztizálták az első európai fertőzöttet: január 24-én Bordeaux-ban egy 48 éves kínai-francia szervezetében mutatták ki a vírust, aki két nappal korábban tért vissza Kínából. A következő napokban több kínai és francia nemzetiségű fertőzöttet találtak, majd február 8-án egy brit turistacsoport szinte minden tagja érintettnek bizonyult. Ők egy Szingapúrban járt brittől fertőződtek meg.

Sok rendezvényt, konferenciát töröltek, így a párizsi divathét több bemutatóját, illetve a 44 ezer indulóval számoló párizsi félmaratont is. Mára Franciaország összes régiójába eljutott a járvány.

Ázsia

A világjárvány Ázsiából, közelebbről a kínai Hupej tartományban lévő Vuhan város egyik piacáról indult ki, így nem meglepő, hogy messze a legtöbb fertőzött és halálos áldozat is Ázsiában, azon belül is Kína szárazföldi részén van. A legutolsó adatok szerint eddig 92 083-an fertőződtek meg Ázsiában, közülük 42 190-en felgyógyultak és 3210-en haltak meg.

A később napvilágra került dokumentumok szerint a hupeji pártvezetés először megpróbálta eltitkolni, hogy Vuhanban megmagyarázhatatlan tüdőgyulladásos esetek kezdtek terjedni, de miután december utolsó napjaiban kiszivárogtak az internetre az ezt bizonyító dokumentumok, kénytelenek voltak elismerni, hogy járvány ütötte fel a fejét.

A következő hetekben egyre sokasodtak a megbetegedések, és az első halálozások is megtörténtek. A kínai vezetés drákói lépésekre kényszerült: egész tartományokat és több tízmilliós nagyvárost vont karantén alá. Ezeket az intézkedéseket azóta magasztalja az Egészségügyi Világszervezet (WHO), mondván, Kína megmutatta, hogy hogyan lehet úrrá lenni a járványon. A kritikusok azonban megjegyzik, hogy ezt nagyban segítette, hogy a kínai állam egyébként is elnyomja a polgárait, nem törődik szabadságjogaikkal, és a legfejlettebb elektronikai eszközök segítségével figyelnek meg minden egyes lakost.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy Kínában túl vannak a krízis nehezén (legalábbis az eddig lezajlott hullám nehezén), és most már inkább arra koncentrálnak, hogy az immár súlyosabb helyzetben lévő ázsiai államokból ne hurcolják be újra a vírust, újabb fertőzési hullámot indítva. Eddig 80 552-en kapták el igazoltan a vírust (bár egyes modellszámítások több százezer valós fertőzést valószínűsítenek), 53 726-an meggyógyultak, és 3042-en haltak meg. Kína milliárdos népességét, illetve a vírus fertőzőképességét figyelembe véve, el kell ismerni, hogy sikerült egészen alacsony szinten tartaniuk a válságot.

A koronavírus-járvány kezelésének sikeressége szempontjából a másik végletet Irán jelenti. A teokratikus vezetésű ország ma már súlyosabb járványügyi veszélyt jelent a világra, mint Kína. Legfőképpen azért, mert senki sem tudja pontosan, hogy mi folyik az országban a járvány szempontjából. Az egyértelműnek látszik, hogy a hivatalos adatok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Még nagyobb probléma, hogy az sem tűnik biztosnak, hogy a vezetés tisztában van-e azzal, milyen állapotok uralkodnak Iránban.

Egészen félelmetes hírek érkeznek az országból, megtelt halottas házakról, a hivatalos adatoknál sokszorosan súlyosabb helyzetről, a parlamenti képviselők jelentős részének fertőzöttségéről, elhunyt politikusokról. A hivatalos adatok szerint 4750 igazolt fertőzés van, és 124-en haltak meg. A nem iráni kormányzati források szerint azonban már két hete is azt valószínűsítették, hogy valójában 18 ezer fertőzött, és 210 halálos áldozat lehet az országban, és ezek a számok azóta akár a többszörösükre is nőhettek. Így azt sem lehet pontosan tudni (még annyira sem, mint más országokban), hogy mikor jelent meg Iránban a fertőzés.

Február 19-én jelentették be, hogy Kom városában két személy pozitívnak bizonyult, és még aznap este közölték, hogy mindketten meghaltak. Korábban úgy tűnt, hogy az iráni járvány sokkal halálosabb, mint máshol, de elképzelhető, hogy ez is csak annak volt a következménye, hogy a halálos áldozatokat nehezebb eltitkolni, mint a betegek tényleges számát.

Miközben valószínűleg Iránban a legsúlyosabb a járvány Kína után, ha a hivatalos adatokat nézzük, akkor Dél-Koreában történt a második legtöbb megbetegedés. Ehhez képest kifejezetten kevesen estek áldozatául a koronavírusnak. Eddig 6284 fertőzést jelentettek, közülük 36-an (alig 6 ezrelék) haltak meg. Eközben több mint 130 ezer embert teszteltek már.

A dél-koreai járvány két szakaszra bontható, a megbetegedések eredete szerint. Február közepéig a megszokottnak mondható módon, Kínából, azon belül is Vuhanból érkezett személyekben mutatták ki a fertőzést. Rajtuk kívül néhány Japánból és Thaiföldről érkezett utazó is pozitívnak bizonyult, így február 17-ig 30 fertőzöttről tudtak, és úgy tűnt, hogy a járvány az egyedi fertőzöttek elkülönítésével kordában tartható.

Február 18-án azonban a 31. fertőzöttről kiderült, hogy a tegui Sincshondzsi szekta tagja, és miután megjelentek nála a tünetek, még napokig járt istentiszteletekre. Az egyház szertartásain a hívek egymás szoros közelségében vesznek részt, gyakran fizikailag is érintkeznek egymással - ezek a szertartások eszményi helyszínt biztosítanak a fertőződésre. Ennek megfelelően a következő napokban exponenciálisan növekedni kezdett a megbetegedések száma, főként Teguban, ahol jelenleg a koreai fertőzöttek 75 százalékát tartják nyilván (és karanténban).

Japán helyzete sok szempontból rendkívül kényes, noha az ország szárazföldi részén - ázsiai mércével mérve - eddig nem találtak kifejezetten sok igazolt fertőzöttet. Jelenleg 381 esetről, 6 halálos áldozatról, illetve 43 felgyógyult fertőzöttről tudni, akik nem kötődnek a Diamond Princess óceánjáró szállodahajóhoz. Az első igazolt fertőzött már egészen korán, január 3-án felbukkant Japánban, ő és a következő néhány érintett mind Vuhanban jártak.

Az események akkor vettek drámai fordulatot, amikor Hongkong felől befutott Jokohama kikötőjébe a Diamond Princess óceánjáró, miközben egy Hongkongban kiszállt utasnál igazolták a koronavírus-fertőzést. Ezután, már japán felségvizeken tíz újabb utasnál mutatták ki a fertőzést, így február 4-én a hajót karantén alá vonták. A karantén tizennégy napig tartott, viszont eközben a fedélzeten sorra szegték meg az elemi járványügyi előírásokat, például nem különítették el megfelelően az egészségeseket a fertőzöttektől. Így a Diamond Princess karanténja csak azt érte el, hogy a fedélzeten 696-an fertőződtek meg (közöttük egy magyar alkalmazott is), és hatan meg is haltak. Ezután, újabb érthetetlen döntés nyomán, kiengedték az utasok nagy részét, miközben naponta 60-80-nal nőtt a megbetegedések száma a fedélzeten.

A japán helyzet azért is problémás, mert ott tartják (tartanák) idén az olimpiát. Talán nem kell részletezni, hogy az egyik legnagyobb világesemény milyen hatást gyakorolna a járvány szétrajzására. Egyre többször merül fel, hogy az olimpiát nem az eredeti terveknek megfelelően fogják megrendezni Tokióban. Felvetődött, hogy télre halasztják, esetleg nézők nélkül rendezik meg, vagy teljesen törlik - bár az utóbbi lehetőség egyelőre valószínűtlen.

Amerika

Az amerikai kontinensen összesen 311 felismert koronavírus-fertőzésről tudunk, és 14-en haltak meg a megbetegedésben (mind az Egyesült Államokban). Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy az USA nyugati államaiban a jelenleg ismert esetszám többszöröse történt valójában, így elképzelhető, hogy a következő hetekben fertőzési gócokat azonosítanak majd a nagyvárosokban.

Részben az ország méretével és lakossága számával, részben a globális turizmusban, illetve utasforgalomban játszott központi szerepével indokolható, hogy az amerikai esetek nagy többsége az Egyesült Államokban koncentrálódik. Eddig 233 igazolt fertőzésről és 14 koronavírusos halálról tudni.

Az amerikai államok nagyjából felében kimutatták már a fertőzés jelenlétét, de a nyugati part, főként Kalifornia, illetve Washington állam érintettek súlyosan. Az első fertőzéseket a kínai Hupej tartományból hurcolták be, erre reagálva az USA az elsők között vezetett be teljes beutazási tilalmat mindazokkal az utasokkal szemben, akik Kínában, illetve az akkor fertőzöttnek számító területeken jártak a megelőző 14 napban.

Ennek ellenére a fertőzés gócosodását nem sikerült megakadályozni. Észak-Kaliforniából, és Washigton államból jelentették az első közösségi fertőződéseket. A seattle-i tényleges járványhelyzet egészen ijesztő lehet. Miután az első fertőzöttet izolálták ugyanis a városban, 5 héttel később találtak egy újabb fertőzöttet, aki bizonyítottan az első fertőzöttől származó vírus leszármazottját kapta el. Vagyis hetekig csendben terjedt a járvány a városban, és mára akár ezernél is több rejtett fertőzött lehet.

Kanadára sokan aggodalommal tekintenek, ha koronavírus-fertőzésről van szó. Nem azért, mert a jelenleg regisztrált 47 igazolt eset (és 0 haláleset) olyan sok lenne, hanem azért, mert 2003-ban Torontóban majdnem elszabadult a SARS-járvány. Akkor a városban 375-en betegedtek meg az ugyancsak koronavírus okozta SARS-ban, és 44-en meg is haltak. A hatóságok kétségbeesett lépésként minden egyes fertőzöttre vonatkoztatva legalább 100 másik embert zártak karanténba. Gyakorlatilag mindenkit próbáltak izolálni, aki bármilyen kapcsolatban is állhatott egy beteggel.

Jelenleg nincs ilyen súlyos helyzetről szó. Két tucat fertőzöttet kezelnek Ontarióban és Brit-Kolumbiában, néhányat a többi tartományban. Szinte az összes fertőzött visszakövethetően Kínában vagy más súlyosan fertőzött országban kaphatta el a betegséget. Nyolcan már meggyógyultak.

Mexikóban, Közép- és Dél-Amerikában kifejezetten kevés fertőzöttet regisztráltak (összességében nagyjából 25-öt). Az elsőt Brazíliában február 26-án, ott jelenleg 9 megerősített eset van. Ezen kívül találtak fertőzöttet Mexikóban, Dominikán, Argentínában, Chilében, Ecuadorban, Francia Guyanán is. A járvány esetleges dél-amerikai terjedését azon remény tesztjének tekintik, hogy a melegben az új koronavírus veszít fertőzőképességéből. Bár ezt még mindig korai kijelenteni, a kevés esetszám legalábbis reményre adhat okot.