A helikopterek már úton vannak, nem tudom őket visszatartani

Amit ma itt látni fognak, az a Hawk Strike 2020 légiroham-kiképzés. És ezt szeretnénk hangsúlyozni: ez nem bemutató, hanem kiképzés, ami része a magyar-amerikai együttműködés éves nagyobb gyakorlatának, a Steppe Archer 2020-nak

– először ezt jegyeztem fel a Bakony Harckiképző Központban, a Magyar Honvédség újdörögdi bázisán, ahová azért hívták a média képviselőit, hogy az újdörögdi romvárosban megnézhessük az Amerikai Egyesült Államok Európában Állomásozó Szárazföldi Erőinek, valamint a Magyar Honvédség kijelölt elemeinek közös gyakorlatát.

Az ezekben a napokban zajló Hawk Strike 2020-ról avagy Steppe Archer 2020-ról nem sokat lehetett hallani, olvasni mostanáig, a lakosság is csak azzal szembesülhetett az utóbbi hetekben, hogy hirtelen amerikai helikopterek – Black Hawkok, sőt mifelénk ritkán látható Chinookok – jelentek meg a levegőben az ország több pontján, olykor Budapesten is, a Duna fölött föl-alá röpködve. A Veszprém megyei gyakorlóbázison betekintést nyerhettem abba, hogy miféle katonai tevékenység zajlik az országban.

A gyakorlaton amerikai részről a wiesbadeni parancsnoksághoz tartozó páncélos felderítők és a 3. harcihelikopter-dandár katonái és helikopterei vettek részt, magyar részről a Bertalan Árpád dandár, az MH 86. szolnoki helikopterbázis, az MH Bakony harcikiképző központ és az MH 5. Bocskai István lövészdandár katonái hajtották végre a kijelölt feladatokat – összesen száz-százhúsz katona. Mielőtt a kiképzést megfigyelhettük volna, mi, médiakatonák is alapos eligazításban részesültünk.

Ami a legeslegfontosabb, hogy nagyon szeretném kérni mindenkinek az együttműködését az időtáblázatunk betartásához, ugyanis a helikopterek már úton vannak, és nem tudom őket visszatartani. A légi roham 10 óra 15 perckor meg fog kezdődni, ha ott vagyunk, ha nem

– mondta Sánta Gábor ezredes, a Magyar Honvédség 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár parancsnoka az újdörögdi bázis ebédlőjében egybegyűlt tudósítóknak, fotósoknak, tévés stáboknak. (Itt és most lelövöm a spoilert: a média képviselői fegyelmezetten, sőt katonásan viselkedtek végig, az ezredes nagyon elégedett volt az együttműködéssel.)

Kékek a pirosok ellen

Az eligazításon ezután tudomásul vettem azt is, hogy a kiképzés során szimulált konfliktus két ország között bontakozik ki. A szembenálló felek: Kékország és Pirosország. Pirosország az agresszor, Kékország vagyunk mi. Pirosország alapvetően félkatonai szervezetekkel, miliciákkal rendelkezik és katonai műveleteket tervez végrehajtani Kékország területe ellen. Pirosország egy drónnal felderítő tevékenységet folytatott a határ túloldalán, de a pilóta nélküli szerkezet lezuhant, a mindkét ország számára értékes adatokkal együtt. Pirosország igyekszik visszaszerzeni a drónt, ennek érdekében félkatonai alakulatokat vet be (a rosszfiúkat a Bakony Harckiképző Központ Ellenerő Századának kijelölt állománya alakítja). Kékország úgynevezett légiroham műveletet hajt végre abból a célból, hogy a drónt megszerezze és a határon átjutott 10-15 fős gerillacsoportot felszámolja, vezetőjét elfogja, és átvegye az ellenőrzést a kijelölt területen, Bakonyszeg alsó térségében.

"Ami a gyakorlat szcenáriója, az nem lett begyakorolva. Ez egy kiképzési feladatnak a záró mozzanata, ez az állomány, ami most ezt végrehajtja, ezen a területen még nem járt. Olyan valós helyzetet tudtunk beállítani, mintha egy háborús területen működnének és teljesen ismeretlen területen dolgoznának" – hangsúlyozta Sánta Gábor. "Ettől függetlenül bízok a feladat sikeres végrehajtásában, de tudni kell azt, hogy egyes szakemberek figyelni fogják azt, hogy milyen hibákat vétenek a katonák, és az itt gyűjtött tapasztalatokat be fogjuk építeni a kiképzésbe."

A rövid eligazítás után egy régi Mercedes busszal elvittek a dombok közt megbúvó romvároshoz, ami nem más, mint egy 10-15 hevenyészett tégla, vasbeton és panel épületből álló település-karikatúra, lakóházakkal, óvodával, iskolával, bankkal (fenti videónk be is mutatja a bizarr városkát). Itt sor került még egy rövid eligazításra, aminek során megtudtam, hogy a kiképzés fő célja, hogy a résztvevő felek erősítsék az interoperabilitást, ennek pedig egyik kulcseleme a nyelvtudás.

A legénységi állománynak, a fiatalabb katonáknak a zöme, jó fele nem nagyon beszél angolul, viszont ahogy megyünk fölfelé, az összes vezető, legyenek tűzcsoportparancsnokok, rajparancsnokok, szakaszparancsnokok, angol nyelvi képessége már kielégítő, vannak akik felső fokú szinten tudnak kommunikálni, ami megkönnyíti a taktikai együttműködést, a feladatok végrehajtását a műveleti területen.

A Bakony az én Mekongom 

A légirohamban a Magyar Honvédség két Mi-24 Hind típusú, nemrég felújított harci helikoptere, valamint az amerikaiak két Boeing CH-47 Chinook kétrotoros, nehéz szállítóhelikoptere – aki látott már vietnámi háborús filmet, jól ismerheti ezeket –, valamint öt amerikai UH-60 Black Hawk csapatszállító helikopter és ezek  sebesültszállító, HH-60-as változata vett részt. A légirohamot szárazföldi lövész alegységek támogatták.

Mit is jelent ez a légi roham? Ez egy alapvetően támadó feladat, ami a lövész, gyalogos erők, harcolók vagy harctámogatók és a légierő repülő eszközeinek együttműködésével valósul meg, jelen esetben helikopterek használatával. A légi roham fő követelményei a gyorsaság, megfelelő, a kellő aggreszivitás és a precíz összehangoltság – ha ez a három együtt van, akkor lehet sikeres a küldetésfeladat végrehajtása. Ami érdekes, hogy a magyar katonák fele először járt ezen a gyakorló területen, ahogy kiszálltak a helikopterekből, akkor szembesültek a területtel, hogy hol is vannak. Itt volt nagyon fontos szerepe a vezetőknek, annak, hogyan ment a szakaszok összefogása, mennyire volt sikeres a kommunikáció a nagy zajban, folyamatos, fülsiketítő fegyverropogás közepette, rádión, szavakkal, kézjelekkel:

Amennyire laikusként meg tudtam ítélni, a gyakorlat zökkenőmentesen zajlott le, a Chinookokkal, Black Hawkokkal lerakott szakaszok sikeresen megküzdöttek a gerillákkal. A magyar és az amerikai katonák egymást folyamatosan fedezve, füstgránátok rejtésben mozogva házról-házra haladva megtisztították a várost Pirosország milicistáitól, és megszerezték a drónt is. A Romváros baráti erők kezére került, mindeközben a mieink nem vesztettek katonát, egy sebesültje volt csak az épületharcászatnak, őt MEDEVAC akció keretében menekítették ki mindenki legnagyobb megnyugvására. A gyakorlat végén, ahogy jöttek, úgy távoztak is a katonák, a gépfegyverropogástól, helikopterberregéstől 1-2 óráig folyamatosan visszhangzó dombok ismét elcsendesedhettek.