Tüdőgyilkos dohányból lehet tüdőmentő vakcina

Úgy tűnik, hogy a világ egyik legnagyobb dohányipari vállalata is igyekszik társadalmilag hasznossá tenni magát, mintegy helyrehozva valamicskét abból a globális közegészségügyi rombolásból, amit a termékeivel okoz. A British American Tobacco (BAT) dohányipari vállalatcsoport bejelentette, hogy kutatói beszálltak az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyag fejlesztésébe, a hírről csütörtökön számos gazdasági és tudományos lap is beszámolt. A BAT azt állítja, hogy a dohánynövény-alapú vakcinakutatás működhet a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében is, és a cég biotechnológiai laboratóriumaiban már előrehaladott állapotban van a SARS-CoV-2 elleni vakcina kifejlesztése.

A BAT, amelynek a Pécsi Dohánygyár is a tulajdonában van, a közleményében azt írja, a koronavírus elleni lehetséges vakcina fejlesztése egy új, gyors dohánynövény-termesztő technológiának köszönhetően folyik, és már zajlanak a preklinikai vizsgálatok. A BAT szerint heti 1-3 millió adag oltóanyag előállítására lesznek képesek, ha az embereken végzett tesztek után engedélyt kap a vakcina.

A vakcina kifejlesztésén a BAT amerikai biotechnológiai leányvállalata, a Kentucky BioProcessing (KBP) dolgozik, és mint azt a cég hangsúlyozta, szeretnék ha a vakcinagyártó projekt nonprofit alapon működhetne. Ha ehhez megfelelő partnereket találnak és a kormányzati szervek is támogatják a munkát, akkor már júniusban megindulhat az oltóanyaggyártás. (A KBP 2014-ben egy másik társasággal közösen próbálkozott ebolaellenes oltóanyag előállításával, de a ZMapp nevű vakcina végül nem bizonyult kellően hatásosnak.)

A kutatók a BAT által szabadalmaztatott, gyors dohánynövény-termesztő technológiára alapozva végzik a vakcinafejlesztést. A cég szerint az általuk alkalmazott módszernek két fő előnye is van a hagyományos oltóanyag-előállítási technológiához képest:

• potenciálisan biztonságosabb, mivel a dohánynövények nem tartalmazhatnak olyan kórokozókat, amelyek betegségeket okoznak az emberi szervezetben,
• gyorsabb, mivel a vakcina elemei sokkal gyorsabban halmozódnak fel a dohánynövényekben: 6 hét alatt, szemben a hagyományos módszerekkel, ahol ez több hónapig tart.

A BAT szerint ezek mellett ígéretesnek tűnik az is, hogy a most kifejlesztett oltóanyag szobahőmérsékleten stabil, ellentétben a hagyományos oltásokkal, amelyek gyakran hűtést igényelnek, és a BAT szerint lehetséges – bár ez a megállapítás jelenleg inkább spekulációnak tűnhet –, hogy már egyetlen adaggal hatékony immunválaszt válthat majd ki.

Az eljárásról a BAT annyit közölt, hogy a KBP kutatói

klónozták a koronavírus genetikai szekvenciájának egy részét, amely egy potenciális antigén kifejlődéséhez vezetett – egy olyan anyaghoz, amely immunválaszt, elsősorban antitestek képződését váltja ki a testben. Ezt az antigént azután behelyezték a dohánynövényekbe szaporítás céljából, a növények betakarítása után az antigént megtisztították, és jelenleg preklinikai vizsgálaton megy keresztül.

David O'Reilly, a BAT kutatási igazgatója elmondta, hogy a cég már kapcsolatba lépett az Egyesült Államok Gyógyszerfelügyeleti és Élelmiszerügyi Hivatalával (FDA) és útmutatást kért a további lépésekhez. Ezen kívül megkeresték az Egyesült Királyság Egészségügyi és Szociális Minisztériumát, valamint az amerikai bioorvosi kutatásokat és fejlesztéseket felügyelő BARDA-t is, és felajánlották a kutatásaikhoz való hozzáférést a koronavírus elleni vakcina gyors megtalálása érdekében. David O'Reilly ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy

jelentős áttörést értünk el a dohánynövény-technológiánkkal, és készen állunk arra, hogy a kormányokkal és minden érdekelt féllel együttműködve segítsük megnyerni a koronavírus elleni háborút.

A BAT közleménye ugyanakkor megjegyzi, hogy az oltóanyag, amin a KBP kutatói dolgoznak