Ida
6 °C
9 °C

A Microsoft a csillagokat célozta meg klímaügyben

GettyImages-1061810312
2020.04.24. 19:49
A tech-óriás ígérete, hogy 2030-ra "karbonnegatívvá" válik, valójában olyan magzati állapotban lévő technológiáktól függ, mint a szenet a levegőből kiszippantó gépek. Oscar Schwartz Guardianen megjelent cikkének fordítása a Covering Climate Now keretében.

Januárban jelentette be az elkövetkező évtizedekre vonatkozó klímaterveit a Microsoft, a meglehetősen ambiciózus vállalásokkal pedig rövid úton ki is vívták az emberek rokonszenvét. Míg az olyan óriáscégek, mint az Amazon vagy a Walmart azt vállalták be, hogy a jövőben valamikor karbonsemlegessé válnak, Brad Smith, a Microsoft elnöke nem kertelt, és rögtön azt lengette be, hogy ők 2030-ra nem pusztán karbonsemleges, hanem karbonnegatívok lesznek, vagyis több szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint amennyit odajuttatnak.

Smith azt is hozzátette, hogy 2050-re az összes szén-dioxidot eltüntetnék a levegőből, ami a cég 1975-ös alapítása óta miattuk került oda. Így nem meglepő, hogy mindenki körberajongta a céget, jogosan merült fel ugyanakkor a kérdés, hogy mégis hogy fogják ezt megvalósítani. A választ az úttörő technológiákban kell keresni, a kritikusok szerint pedig éppen emiatt az egész terv csak arról szól, hogy a Microsoft valahogy legitimálja az olajcégekkel folytatott bizniszeit.

Nagy tervek

Klímaügyben első körben érdemes tisztázni, hogy a Microsoft már most is kevesebb szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint az Amazon, vagy az Apple, de többet mint a Google. A cégnek száz országban összesen 150 ezer alkalmazottja van, és elsősorban ma isazokra a szoftverekre és elektronikai termékekre fókuszál, amikkel annak idején befutott – a Windowsra, a PC-re és az Xboxra. A "90-es évek egy szakaszától eltekintve ugyanakkor egyértelműen innovátornak tekinthető, elsősorban a piacvezető mesterséges intelligenciájának és a felhőalapú megoldásainak köszönhetően.

A Microsoft ezt a megközelítést szeretné kamatoztatni klímaügyben is, főleg azzal, hogy a jövőben sokkal körültekintőbben számolják majd ki az karbonlábnyomukat, mint a legtöbb versenytársuk. A Microsoft egészen eddig csak azokat a kibocsátásokat vette számításba, amiket saját céges működésük részének tekintettek – például az alkalmazottak utazásai, a céges járművek, a saját épületek fűtése és árammal történő ellátása –, innentől kezdve azonban a teljes ellátási láncért vállalnak majd felelősséget, beleértve az általuk gyártott termékek teljes élettartamát, sőt,

MÉG A TERMÉKEKET MEGVÁSÁRLÓ FOGYASZTÓK ÁRAMFELHASZNÁLÁSÁT IS.

Ez kétségtelenül remekül hangzik, sokan azonban annyira nem lelkesednek a cég törekvései iránt, mert képmutatónak tartják azt, hogy eközben szemrebbenés nélkül üzletelnek egy sor olajipari céggel. A Microsoft a tavalyi évben a piac három nagy szereplőjével is hosszú távú megállapodást kötött, köztük az ExxonMobil lal is, ami arra fogja használni a cég technológiáit, hogy naponta akár 50 ezer hordónyi olajat termeljen ki a következő években. Ez döbbenetes mennyiségű szén-dioxidot juttatna a levegőbe, a nyilvánvaló kapcsolat ellenére azonban ez még a Microsoft kibővített karbonlábnyomába sem kerülne be.

Ez alapján valóban visszásnak tűnhetnek a cég törekvései, a cég azonban érdekes gondolatmenettel ugyan, de meg tudja magyarázni, hogy miért nem probléma ez valójában. A Microsoft az egész klímastratégiáját olyan technológiákra alapozza, amelyekkel meg lehet kötni és ki lehet vonni a légkörből a szén-dioxidot. A terv alkotói úgy gondolják, hogy ezekkel enyhíteni lehet a fosszilis üzemanyagok által okozott károkat egészen addig, amíg el nem terjednek a fenntarthatóbb alternatívák. Ezek a technológiák azonban egyelőre gyerekcipőben járnak, és semmi sem támasztja alá, hogy nagyobb léptékben is működnek, a cég szakértői azonban állítják, hogy egy új valóságra reagálnak, ahol már nem elég egyszerűen lecsökkenteni a kibocsátást, aktívan ki is kell vonni a szén-dioxidot a légkörből. 

Fákkal a klímáért

Ugyan a szén-dioxid megkötése és a légkörből való kivonása elsőre elég futurisztikusan hangzik, a természetben már létezik egy rém egyszerű, remekül működő módszer erre:

a fák.

Az erdősítést elég régóta használják már a levegő szennyezettségének csökkentésére, így nem meglepő, hogy a Microsoft is a meglévő erdők védelmét, illetve további ültetéseket tűzött ki céljául, a dologban azonban van egy csavar.

A cég távoli érzékelés segítségével állapítaná meg viszonylag pontosan az egyes erdők szénlekötési potenciálját, ezzel is elősegítve, hogy a vizsgált területeken ne történjen környezetromboló hatású fakivágás. Ehhez a Pachama nevű startuppal fog majd együttműködni, ami

  • Amazóniában 60 ezer hektárnyi esőerdőt,
  • az Egyesült Államok északnyugati államaiban pedig további 20 ezer hektárnyi erdőt fognak vizsgálni.

Kesley Perlman, a Fern nevű nonprofit környezetvédő szervezet aktivistája szerint a hi-tech erdősítés biztatónak tűnik, azt azonban leszögezte, hogy az erdők védelme komplex, többrétegű folyamat, ami bőven túlmutat a technológiai problémákon. Mint mondta, a karbonlekötési potenciál mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy alapvetően ki használja az erdőt, és az is fontos, hogy a biodiverzitást kellőképp szem előtt tartsák.

Biomassza, a megmentő?

A Microsoft az elkövetkező öt évben egyértelműen a természetes megoldásokra tervez fókuszálni a szénlábnyomának csökkentéséhez, ahhoz azonban, hogy 2030-ra karbonnegatívok lehessenek, ennél jóval nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség. A cég ezen a téren elsősorban a biomassza alapú erőművekre támaszkodna, hogy megváltoztassa az energiatermelést, melyekben szén helyett értelemszerűen biomasszát égetnének el.

Ezzel továbbra is keletkezne szén-dioxid, ez azonban nem kerülne a légkörbe, helyette nagy nyomással az erőmű alatt található kőrétegbe küldenék bele. Ez nemcsak azért lenne jó, mert eltávolítaná a körforgásból a gázt, hanem azért is, mert a biomassza maga is szén-dioxidot nyelne el.

Hátulütői persze ennek a módszernek is vannak. A kutatók egyelőre nem biztosak benne, hogy a biomasszából nyert energia tényleg karbonsemleges-e, és az is problémának tűnik, hogy az átállás során rengeteg művelhető földre lenne szükség az új erőművek felépítéséhez. Egyes becslések szerint akár India területének kétszeresét kellene elkülöníteni ehhez, ami hatalmas földterület, az energiaiparnak így nagyjából az élelmiszeriparral kellene versenyeznie egy olyan világban, ahol 10 milliárd ember élelmezését kell megoldani valahogy.

Kiszívni a szén-dioxidot

A legfuturisztikusabb elképzelés ugyanakkor nem ez, hanem a szén-dioxid kivonása a légkörből. Ezt fákhoz hasonló, de azoknál sokkal hatékonyabb gépekkel lehetne kivitelezni, melyek szénalapú, de nem káros anyagokká alakítanák át a gázt. Ez papíron nagyon jól hangzik, azonban a szén-dioxid légkörből történő kiszívása ezen a ponton rengeteg energiát igényel, mellesleg nagyon drága is. 2011-ben még 600 dollárba került egy tonna szén-dioxid kivonása a levegőből, és bár 2018-ra ezt a legjobb esetben már 94 dollárból is meg lehetett oldani, ha a Microsoft csak a saját maga által kibocsátott 16 millió tonna gázt akarná eltüntetni így, akkor sem úszná meg 1,5 milliárd dollárnál olcsóbban a dolgot.

Lucas Joppa, a Microsoft környezetvédelemért felelős igazgatója szerint ugyanakkor a folyamat azért ennyire drága, mert az erre épülő piac még nem fejlődött ki igazán. Éppen emiatt a cég terve az elkövetkező évtizedekre az, hogy átfogó és célzott beruházásokkal hozzájáruljon az iparág fejlődéséhez. Mint mondta, röviden összefoglalva olyan technológiákra fogadnak, amik jelenleg még nincsenek megfelelő szinten, ahhoz viszont, hogy odakerüljenek, pénzzel kell segíteniük őket.

Joppa hozzátette, hogy már van modelljük arra, hogy a cégen belül pénzt gyűjtsenek a klímaügyi innovációra, 2012-ben például a Microsoft az elsők között vezette be, hogy a különféle divízióitól 15 dollárt szedett be minden kibocsátott tonna szén-dioxid után. Az így gyűjtött pénzt olyan fejlesztésekre költötték, melyekkel közelebb kerültek a karbonsemlegességhez. Ezt a díjat a jövőben szintén kivetik majd a különféle direkt és indirekt kibocsátásokra, és az így befolyó összeget, illetve egy egymilliárd dolláros innovációs alapot fognak majd felhasználni a korábban emlegetett befektetésekhez.

Ez nyilván nagyon izgalmas az iparágban dolgozóknak, most ugyanis végre bebizonyíthatják, hogy a dolog nem csak megvalósítható technológiailag, hanem nagyobb léptékben is működik. Az elmúlt években voltak is ígéretes kísérletek, de azt is érdemes kiemelni, hogy bukott már el hasonlóan nagy volumenű kísérlet. Elég csak a Mississippiben futó Kemper Projectre gondolni, amit 2017-ben fújtak le végleg, amikor már 5 milliárd dollárral ment túl az eredeti költségvetésen, és három éves csúszás utén sem működött.

A csillagokra lőnek

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a Microsoft nagyot nyerhet, ha bejönnek a számításai, az is világos azonban, hogy a korai fázisban lévő technológiákra támaszkodni elég rizikós vállalkozás. Már csak azért is, mert annak az ígérete, hogy ezek egyszer hatékonyan fognak működni, arra sarkallhatják a kormányokat illetve a legnagyobb kibocsátókat, hogy a könnyű megoldás ígérete miatt ne változtassanak semmit a tevékenységükön. Ez hatványozottan vonatkozik az olajcégekre, melyeknek éppen a Microsoft segít abban, hogy a rendes kerékvágásban folytathassák a tevékenységüket, így éppen ők lesznek azok, akik azon sem vesztenek, ha a techóriás terve nem jön be.

Egy, a szektorban dolgozó, belső változást sürgető aktivista, Chris Adams szerint ráadásul az is különös, hogy a Microsoft tervének jelentős része a saját, aggódó alkalmazottaiktól származik, csak ezt elfelejtették megemlíteni. Adams szerint egyébként az, hogy a nagy tech-cégekre jellemző, hogy a technológiát helyezik előtérbe az aktivizmussal szemben, nem meglepő, hiszen minden problémát így közelítenek meg, így pedig nehéz lenne máshogy látni a dolgokat.

Lucas Joppa szerint ugyanakkor látni kell, hogy rövid távon mindenképpen hibrid, a megújuló és a hagyományos energiaforrásokat ötvöző megoldásokra lesz szükség, ezért fontos, hogy az utóbbi szektorral is kapcsolatban maradjanak. Mint mondta, azt remélik, hogy tudnak változtatni a hozzáállásukon, és egy fenntarthatóbb modell felé tudják majd terelni őket a jövőben. Azzal kapcsolatban, hogy a tervben szereplő technológiák felskálázhatóak lesznek-e, annyit mondott, hogy természetesen van kockázata a dolognak, de nem véletlenül fogalmaztak úgy, hogy a csillagokra céloznak. Nem arról van szó, hogy mi már mindent előre kitaláltunk, egyszerűen csak azt próbáljuk tenni, amit a tudomány szerint az egész világnak tennie kellene, mert nem igazán van más alternatívánk – tette hozzá.

Ez a cikk a Covering Climate Now klímamegoldásokról szóló egyhetes sorozatában jelenik meg, melyben az ötvenéves Föld napjára időzítve az egész világon több mint négyszáz újság foglalkozik kiemelten az éghajlatváltozással. A Covering Climate Now a klímaügy jobb bemutatását célzó globális média-együttműködés. Az eredeti cikket Oscar Schwartz írta, és  a Guardianen jelent meg.

(Borítókép: Microsoft regionális központja  Silicon Valley toronyban Kaliforniában. Fotó: Smith Collection/Gado / Getty Images Hungary)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.