Drasztikusan csökkent Amerika szén-dioxid-kibocsátása a járvány miatt
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
Európában és az Egyesült Államokban is erősen érződik a koronavírus-járvány hatása a légszennyezettség mértékén. A tengerentúlon az üzemanyag-fogyasztás jelentős visszaesése miatt sosem látott mértékben csökkent a széndioxid-kibocsátás, Európában pedig mintegy 11 ezerrel csökkenhetett a légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma – írja az MTI.
Sosem látott csökkenés
Kevin Gurney, a Nothern Arizona University kutatója a napokban elmondta, hogy a három fontos üzemanyag – vagyis a benzin, a dízel és a kerozin – fogyasztáscsökkenése drámai mértékű esést idézett elő az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Április első heteiben a benzin iránti kereslet 43,1, a keroziné 59,3, a dízelé 16,7 százalékkal esett vissza a tavalyi év azonos időszakához képest, Gurney pedig ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
soha, de soha nem jegyeztek fel korábban ilyen mértékű csökkenést.
Compare the air pollution present in the USA from January to March during the #quarantine, then share ready-made environmental-themed lessons for Earth Day: https://t.co/Lqp8xZJS1G pic.twitter.com/PpN5POIQLF
— Classroom Complete Press TPT (@CCP_TpT) April 22, 2020
A közúti közlekedés mintegy 20 százalékkal járul hozzá az ország szén-dioxid-kibocsátásához évente, így nem meglepő, hogy a benzinfogyasztás csökkenése hatással van mind a levegő minőségére, mind a klímaváltozásra. A kutató szerint sosem volt reális egy olyan kísérlet, amelyben leáll a közúti közlekedés, a koronavírus-járvány miatt viszont most mégis láthatjuk, hogy milyen hatással van a levegőminőségre az, ha nem ülünk autóba.
A műholdas és a szárazföldi megfigyelő állomások adatai március közepe óta egyértelműen mutatják a légszennyezés csökkenését szerte az országban, ami összhangban van az üzemanyagfogyasztás csökkenésével. Ha június végéig a jelenlegi szinten marad ezeknek az üzemanyagoknak a fogyasztása, akkor idén a szén-dioxid-kibocsátás öt százalékkal csökkenhet, ha pedig a fogyasztás 12 hónapon át a jelenlegi szinten maradna, az 15 százalékos éves csökkenést jelentene a széndioxid-kibocsátás terén.
A mostani jóval meghaladja még a 2008-as válság következtében beálló csökkenés mértékét, de azt egyelőre nem tudni, hogy ez hosszú távon miként fog megmutatkozni. Mint mondta, a klímára így mindenképpen jó hatással lehet a mostani helyzet, az azonban egyértelmű, hogy önmagában ez nem fogja megoldani a helyzetet.
Kevesebben halnak
A járműforgalom és az ipari károsanyag-kibocsátás meredek visszaesése Európában is megfigyelhető, a csökkenő légszennyezettség miatt pedig
- 11 ezerrel csökkenhetett a légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma,
- 1,3 millióval kevesebb munkahelyi távolléti napot,
- 6000-rel kevesebb gyerekkori asztmás esetet,
- 1900-zal kevesebb sürgősségi esetet
- és 600-zal kevesebb koraszülést kalkuláltak az Energiaügyi és Levegőtisztasági Kutatóközpont friss tanulmányát készítő kutatók.
Miközben a világjárvány rengetek emberéletet követel, a kutatók úgy vélik, a járványra adott válasz egy tisztább, egészségesebb környezet esélyét mutatta meg, ami akkor lehetséges, ha az emberiség lemond a szennyező energiahordozók használatáról az iparban. A tavalyi év ugyanezen időszakával összehasonlítva a nitrogén-dioxid koncentrációja 40 százalékkal, a mikroszemcsék - pm2,5 - koncentrációja 10 százalékkal csökkent. A két szennyező anyag a szívet és a légzőrendszert károsítja. Együtt mintegy 470 ezer ember halála írható a számlájukra évente Európában.
A légszennyezettség miatti halálesetek csökkenését olyan statisztikai modellszámításokkal kalkulálták, amelyek a légszennyezés, az időjárás, a károsanyag-kibocsátás, a népesség és a betegségek előfordulásának adatait tartalmazták. Mint kiderült, a csökkenést 40 százalékban a szívproblémák, 17 százalékban a tüdőbetegségek, 13-13 százalékban pedig a stroke és a rák miatti halálozások elmaradása okozta. A világon egyébként ennél sokkal nagyobb lehetett az elkerült halálozások száma, mivel a tanulmány egyetlen kontinensre és egyetlen hónapra fókuszált.