Jusztina
12 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Amerika a járvány közepén újra embert küld az űrbe

39684491043 f0289164bd o
2020.05.09. 13:05 Módosítva: 2020.05.09. 13:11

Arra kérjük önöket, hogy nézzék velünk együtt ezt a rakétastartot, de otthonról. Arra kérjük önöket, hogy ne utazzanak a Kennedy Űrközpontba. Valahányszor rakétát indítunk az űrbe, az hatalmas tömeget vonz, és ez most nem lenne helyes. Azon vagyunk, hogy újra el tudjuk érni a Nemzetközi Űrállomást, de ezúttal anélkül, hogy idecsődítenénk rengeteg embert, mint máskülönben ilyenkor tennénk. Ez most azért különösen fontos, mert 2011 óta nem csináltunk ilyesmit, és emiatt most valószínűleg a korábbiaknál jóval nagyobb lenne a tömeg. 

Azt kérjük tehát, hogy maradjanak otthon, nézzék otthonról. Legyenek velünk. Vegyenek részt benne. Adják hírül barátaiknak, családjuknak, de most azt kérjük, hogy nézzék bárhogyan, bárhonnan, csak ne a Kennedy Űrközpontból" – Jim Bridenstine, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) igazgatója mondta ezt április 23-án, csütörtökön, amikor részletesen beszélt a május 27-re kitűzött, történelminek ígérkező Crew Dragon Demo-2 küldetésről.

Bridenstine szavai minden szempontból jól jelzik, hogy rendkívüli időket élünk: hatalmas presztízsértékű küldetésre készül az Egyesült Államok űrhivatala, de a világjárvány miatt kénytelen arra kérni az állampolgárokat, hogy ne legyenek jelen az új űrkutatási korszakot jelző eseményen. Mintha a nemzet évtizedes készülődése végén azt kérték volna az egymillió amerikaitól, hogy 1969. július 16-án ne menjenek ki a floridai strandokra saját szemükkel az égbe kísérni Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins holdrakétáját, nézzék csak szépen tévékészülékeiken vagy hallgassák tranzisztoros rádióikon az Apollo-11 startjának közvetítését.

Ha nem is éri föl az első holdraszállás jelentőségét, Doug Hurley és Bob Behnken űrhajósok küldetése csaknem kilenc évi áldatlan állapotnak vet véget: a SpaceX űripari magáncég Falcon-9 rakétáján és Crew Dragon űrhajójával újra amerikai földről indulhatnak amerikai asztronauták az űrbe, és ha a május 27-i tesztküldetés rendben zajlik, akkor nem kell többé az oroszok Szojuz űrhajóira súlyos dollármilliókért jegyet váltani, hogy amerikai űrhajóst juttathasson a NASA a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). (Persze amíg rutinszerűvé nem válik a Crew Dragon – és a Boeing Starliner – űrhajók repülése, még szüksége lesz Amerikának a Szojuzon bérelt helyre is egy darabig, legalábbis idén ősszel még biztosan.)

Capture the Flag

A tavaly áprilisi tesztanomália lenyomozása miatt bő egy éves csúszást szenvedő Crew Dragon Demo-2-vel tehát legfontosabb mérföldkövéhez érkezett a SpaceX és a Boeing vetélkedésétől hangos NASA-program, a dollármilliárdokba kerülő Commercial Crew Development (CCDev), aminek célja, hogy magáncégek bevonásával az amerikai űrkutatási hivatal ismét visszatérhessen az emberes űrrepüléshez. Erre az űrsiklóprogram 2011-es befejezése óta nem volt lehetősége az Egyesült Államoknak, és meg kell hagyni, a NASA-nál értenek az ikonikus mozzanatok emlékezetessé tételéhez: 2011. júliusában az utolsó űrsiklóküldetésen egy zsebkendőnyi amerikai zászlót vitt az ISS-re az Atlantis személyzete, ezt a kilenc éve az űrben keringő amerikai zászlót hozza majd vissza a Földre a Crew Dragon két űrhajósa.

És hogy mitől lesz a "Capture the Flag" szimbolikus mozzanatában megtestesülő várva-várt folytonosság igazán hangsúlyos? Doug Hurley személyétől: a veterán asztronauta volt ugyanis az űrsiklóprogram végét jelentő STS-135-ös küldetés pilótája és ugyanő lesz most a Demo-2 parancsnoka. Nehéz elképzelni, de egész biztos, hogy roppant felemelő érzés lesz számára, amikor kilenc év után ismét átlebeghet az űrállomás légzsilipjén. Érdemes megemlíteni, hogy ha a SpaceX és a Boeing vetélkedéséből az utóbbi került volna ki győztesen, akkor is meglett volna ez az elegáns vonás: a Boeing Startliner űrhajója ugyanis annak a Chris Fergusonnak a parancsnoksága alatt repül majd az ISS-re, aki 2011-ben az Atlantis parancsnoka is volt.

2011. július 8-án a becslések szerint csaknem egymillióan nézték a Kennedy Űrközpontból és környékéről, floridai strandokról, utakról, terekről, hidakról az utolsó űrsiklóküldetés startját (az Atlantis végső repüléséről az Index is a helyszínről tudósított, a föllövéstől egészen a landolásig követve a küldetést). Az majd a május 27-én kiderül, hogy a koronavírus-világjárvány miatt kiadott NASA-figyelmeztetést hányan veszik komolyan, és hányan hánynak neki fittyet, egy biztos: az űrközpontba csak a sajtó egyes képviselői és néhány tévéstáb mehet majd be, a látogatóközpont a lakosság előtt ezúttal zárva marad, az azon kívüli közterületek biztonságáért pedig a helyi és állami rendvédelmi szervek felelnek majd.

Pandémia ide vagy oda, űrhajózni kell

Miközben más NASA-programokra jelentős késleltető hatása van a rendkívüli helyzetnek (szigorúan korlátozzák a munkavégzés körülményeit, ahol lehetséges, távmunkában dolgoznak az alkalmazottak, esetenként parkolópályára állítva rövid- és középtávú projekteket is), a NASA kiemelt fontosságot tulajdonít a SpaceX-szel közös küldetésnek, és ennek megfelelően mindent megtettek, hogy a koronavírus miatt ne szenvedjen további csúszást a program. Az űrhajósok kiképzése, felkészítése, készenlétben tartása, a Crew Dragon űrhajó és a Falcon-9 rakéta folyamatos műszaki ellenőrzése az Egyesült Államokban tomboló járvány közepette is a tervek szerint zajlott és zajlik jelenleg is, miközben betartják a járványhelyzet miatt hozott egészségügyi szabályokat is.

Kötelező a személyi védőfelszerelések használata, a megfelelő távolságtartás, és a rakétán dolgozó műszaki személyzet esetében kis, négyfős csoportos műszakokat alakítottak ki a korábbi 12 fős műszakok helyett, míg a fő irányítóközpontokban (Florida, Houston) a nagy termek helyett kisebb szobákba csoportosítják majd el a küldetésirányítókat, az egyes munkaállomásokat pedig plexivel tervezik elválasztani, mire eljön a nagy nap. 

A két űrhajós két héttel a tervezett start előtt karanténba vonul és csak igazoltan fertőzésmentes, egészséges személyzet érintkezhet velük

– a cél ezzel természetesen az, hogy ne hurcolják föl az ISS-re a koronavírust.

A közelgő Demo-2 nem csak egy teszt lesz, hangsúlyozta Jim Bridenstine május 1-jei közleményében, amit az űrhajó ejtőernyőinek sikeres tesztje apropójából adott ki. A NASA igazgató emlékeztetett arra, hogy az ISS amerikai moduljainak biztonságos és gazdaságos üzemeltetéséhez ideális esetben négy főre lenne szükség, ekkor működhetne a nemzetközi űrlaboratórium heti száz óra kutatóidővel, amivel komoly szerepe lesz a tervezett Hold- és Mars-küldetések előkészítésében. Amint a SpaceX és a Boeing űrhajói is teljes kapacitással üzemelnek, ez a cél elérhetővé válik. Jelenleg azonban csak egy NASA-űrhajós – Chris Cassidy – dolgozik az ISS-en, ezért a NASA úgy döntött, hogy az eredetileg 14 naposra tervezett Demo-2 küldetés idejét meghosszabbítják, és Doug Hurley és Bob Behnken űrhajósok mint rendes ISS-személyzet kiveszik a részüket az űrállomáson folyó munkából: többek között ők fogják korszerűsíteni az ISS áramellátását a japán HTV-9 teherűrhajón májusban érkező új alkatrészekkel, akkumulátorokkal. Hogy mikor indulnak vissza a Crew Dragon űrhajóval, egyelőre még nem döntötték el az illetékesek.

Mit érdemes tudni a Demo-2 küldetésről?

  • Start tervezett időpontja: 2020. május 27., szerda, helyi idő szerint délután 16:32 (magyar idő szerint 22:32)
  • Startállás: Kennedy Űrközpont Launch Complex 39A – ugyaninnen indult utolsó útjára 9 évvel ezelőtt az Atlantis űrsikló is
  • Űrhajó: Crew Dragon C206
  • Hordozó: Falcon-9 Block-5, kétfokozatú rakéta
  • Személyzet: Robert Behnken, Douglas Hurley (mindketten kétszer repültek korában űrsiklókkal)
  • Feladat: a startállás, a rakéta, az űrhajó rendszereinek komplex emberes tesztelése
  • Dokkolás várható időpontja: 2020. május 28. magyar idő szerint 17:29
  • Kapcsolódási pont az ISS-hez: Harmony modul, PMA-2 zsilip
  • Visszatérés várható időpontja: még nem eldöntött, a Crew Dragon legalább 30, de legfeljebb 119 napig – azaz csaknem négy hónapig – maradhat Föld körüli pályán.

A Crew Dragon űrhajósainak ez lesz tehát a harmadik űrrepülése, azaz veterán, tapasztalt űrhajósokról van szó esetükben. Mindketten 2000-ben lettek a NASA űrhajósai, a 18-as űrhajósosztály tagjaiként, azóta nagyjából 700-700 órát töltöttek az űrben.

  • Hogy hívják az Egyesült Államok új űrhajóját?
  • Hány évig szünetelt az emberes űrrepülés Amerikában?
  • A SpaceX vagy a Boeing visz újra amerikai űrhajóst az ISS-re?
  • Capture the flag? Az meg mi?

Bob Behnken, fizikus, gépészmérnök, a légierő egykori mérnök-berepülőpilótája, aki több mint ezer órát repült 25 különféle repülőgéptípussal. 2008 márciusában jutott az űrbe először, mégpedig az Endeavour űrrepülőgép fedélzetén az ISS-hez, az STS-123-as küldetés specialistájaként. Második repülése 2010 februárjában hasonlóképp történt, a két küldetés során összesen hatszor tett űrsétát. Ezúttal ő lesz a küldetés műveleti parancsnoka, ő felel majd azért, hogy rendben menjen az ISS megközelítése, a dokkolás majd a leválás, illetve míg a Crew Dragon az ISS-hez csatlakozik, a különféle tesztek, ellenőrzések, űrhajóval kapcsolatos tennivalók elvégzése is az ő feladatkörébe tartoznak majd. (Kis magánéleti adalék: Bob Behnken Megan McArthur űrhajósnő férje, és mivel kommunikációs tisztként gyakran dolgozik a küldetésirányításban, elképzelhető, hogy pár műszakban ő instruálja majd a Földről férjét.)

Doug Hurley mérnök, pilóta lesz a Crew Dragon parancsnoka, ami azt jelenti, hogy ő felel majd ezért, hogy minden klappoljon a start és a visszatérés feladataival. Hurley 2009 júliusában, az STS-127-es küldetés során volt az Endeavour űrsikló pilótája, majd két évvel később ő vezette utolsó útján az Atlantist. Több mint ötezer repült órával tapasztalt repülőnek számít ő is, egyetemi mérnökdiplomája megszerzése után tesztpilóta lett, majd a tengerészgyalogsághoz szegődött, ahol ő repülhetett először az F/A-18 Hornet-ből továbbfejlesztett F/A-18 E/F Super Hornet vadászgéppel.

SpaceX – Boeing: 1–0

A három hét múlva esedékes Demo-2 során a két űrhajós 27 400 km/órás sebességgel fog az ISS felé száguldani. Amint elérték a kijelölt orbitális pályát, a két űrhajós végrehajt egy sor tesztet, hogy lássák, a Crew Dragon mindenben a kívánalmaknak megfelelően működik-e: többek között a navigáció, a kormányzás és manőverezés létfontosságú rendszereit kell élesben kipróbálni. Ha minden jól megy, nagyjából 24 óra múlva az űrhajó eléri a Föld körül 400 km magasan keringő ISS-t és készen áll a randevúra. A dokkolás automata üzemódban történik majd, a folyamatot az űrhajósok és az ISS személyzete tartja majd ellenőrzés alatt, és szükség esetén átveszik az irányítást a robotpilótától.

A küldetés végén – amiről jelenleg még nem tudni pontosan mikorra várható, de úgy néz ki, hogy akár kitolódhat szeptemberig, a következő Crew Dragon űrhajó megérkezéséig is – a két űrhajós újra elfoglalja helyét a Crew Dragon üléseiben, majd az űrhajó automatikusan leválik az űrállomásról. A tervek szerint a légkörbe lépés után négy ejtőernyő segítségével tér vissza a Földre az űrhajó, Florida partjai közelében, az Atlanti-óceán vizére ereszkedve. Az kissé megpörkölődött űreszközt a SpaceX Go Navigator nevű hajója gyűjti majd be és viszi vissza a Kennedy Űrközpontba, hogy ott alapos átvizsgálás alá vethessék a mérnökök.

A Demo-2 küldetés lesz tehát az utolsó mérföldkő, amit az USA-nak meg kell ugrani a menetrend szerinti emberes űrrepülések újraindulásához. Mivel a SpaceX az összes NASA által megkövetelt kritériumnak meg tudott felelni, Elon Musk űripari cége gyakorlatilag elhappolta a nagy presztizs- és reklámértékű elsőséget az amúgy is rengeteg gonddal küszködő Boeing elől. Ez utóbbi még viszonylag messze van attól, hogy űrhajósokat vihessen az ISS-re: a tavaly decemberi félig kudarcba fulladt űrhajótesztjük után 2020 októberére van előirányozva egy újabb, megismételt legénység nélküli tesztrepülés, amit valamikor 2021-ben követhet majd az emberes teszt és a fuvarszolgáltatás beindítása. Addigra a Crew Dragon űrhajók már a harmadik, de akár negyedik ISS-útjukon is túllesznek.

(Borítókép: a Demo-1 ember nélküli tesztrepülésre várakozó Crew Dragon a Falcon-9 rakétán, 2019. január 3-án, a 39A startálláson. Fotó: SpaceX)