Talán már sosem derül ki biztosan, honnan ered az új koronavírus

Az új koronavírus kínai eredete már nem csak az összeesküvés-elméletek rajongóit érdekli, egyre több kormány is vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderüljön, egészen pontosan hogyan indult el a világjárvány.

Míg az Egyesült Államok kormánya többször is hangoztatta, hogy erre azért van szükség, mert szerintük elképzelhető, hogy nem a vuhani piacról indultak a fertőzések, más országok óvatosabban fogalmaznak, és azt állítják, azért fontos a pontos eredet, hogy egy esetleges következő járványt meg tudjanak előzni.

Jelenleg három fő elmélet van

• A vírus természetes úton jött létre, egy denevérről ugrott át egy másik gazdaállatra, és onnan az emberre. Ez jelenlegi tudásunk és a kutatók szerint a legvalószínűbb eset.
• A vírus természetes úton jött létre, kutatók tanulmányozták, de valahogy kiszabadult a laboratóriumból a szigorú ellenőrzések ellenére. Ezt az eshetőséget nem lehet kizárni, de nincs kellő bizonyíték, hogy így történt volna. Igaz, azt sem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy nem így történt. A szakértők szerint nagyjából 5 százalék az esélye, hogy így történhet.
• A vírust szándékosan hozták létre, és vagy véletlenül, vagy direkt fertőztek meg vele embereket, hogy elterjedjen a világban. Ezt a verziót elég hamar kizárták a tudósok a genetikai vizsgálatokra alapozva, de persze sokan vannak, akik nem hisznek nekik.

Közvetlen bizonyítékok hiányában beindul a spekuláció

Az ausztrál Daily Telegraph egy 15 oldalas titkos iratról számolt be, ami azt az eshetőséget boncolgatja, hogy a vírus nem véletlenül vagy legalábbis nem természetes módon kerülhetett az emberek közé. A központi eleme szerint nem lehet véletlen, hogy pont ott robbant ki a vírus, ahol Kína egyik legmagasabb biológiai biztonsági szintű laboratóriuma működik, ahol pont koronavírusokat is kutatnak. A Guardiannek nyilatkozó titkosszolgálati források szerint az említett dosszié mindössze nyilvános adatokra alapozott spekuláció, egy olyan narratíva, amivel nyomást lehet gyakorolni a kínai államra. A brit titkosszolgálat azt mondta, hogy a feljegyzésben szereplő megállapítások nem minősített adatokon alapulnak, vagyis nem lehet igazoltnak tekinteni azokat. Ugyanakkor ők is azt az álláspontot képviselik, hogy a lehető legtöbb kérdésre választ kell találni ahhoz, hogy a jövőbeni világjárványokat meg lehessen előzni vagy legalábbis időben fel lehessen készülni rájuk.

Az ausztrál újság részletesen taglalja, hogy a Vuhanban dolgozó kutatók Ausztráliában tanultak, és jelenleg is vannak közös projektjeik, amelyekben denevérről emberre kerülő, halálos és gyógymód nélküli koronavírusokat kutatnak az ausztrál állam támogatásával. Az ausztrál CSIRO és a kínai tudományos akadémia közös kutatásában már évek óta vizsgálják a denevérek által terjesztett kórokozókat, és nincs arról hír, hogy a járvány kitörése után megszűnne a két intézmény közti tudományos együttműködés.

Gyanús, hogy már jó ideje kutatják a koronavírusokat

Többször előkerül a kutatást vezető Si Cseng-li (Shi Zhengli) neve, aki több olyan mintát vizsgált, aminek a genetikai egyezése 96 százalékos a SARS-CoV-2 vírussal. A cikk arról ír, hogy a kutató a járvány kitörése után a saját bevallása szerint napokig nem aludt, mert nem hagyta nyugodni az a gondolat, hogy talán az ő laboratóriumából szabadulhatott ki a vírus. Csak akkor nyugodott meg, amikor kiderült a vírus pontos génszekvenciája, mert az nem egyezett meg azokéval, amiket ő vizsgált.

Az iratok szerint aggodalomra adhat okot, hogy 2013-ban jelent meg a kutatónak egy tanulmánya, amely szerint Jünnan tartományban egy barlangból gyűjtötték be patkósdenevérek ürülékét, és fedeztek fel olyan vírust, aminek a szerkezete 96,4 százalékos egyezést mutat a SARS-CoV-2 vírussal. A kutatás a SARS-járvány után azt vizsgálta, hogy a denevérek ürüléke milyen SARS-hoz hasonló vírusokat tartalmazhat, és azok hogyan terjedhetnek át más élőlényekre, akár az emberre. Egy 2015-ös kutatásban pedig arról írnak, hogy lehetséges-e, hogy denevérről emberre terjedjen egy gyógymód nélküli vírus. Az eredmények szerint egyébként ez az eshetőség is elképzelhető. 2019-ben is megjelent egy tanulmány, ami szintén a denevérekben felfedezhető koronavírusokról szól, ebben is azt írják, hogy potenciális veszélyt jelent, hogy ezek a vírusok embereket is megfertőzhetnek, és felhívják a figyelmet, hogy van esély egy újabb, a MERS- vagy SARS-járványokhoz hasonló vírus kitörésére, aminek az epicentruma valószínűleg Kína lesz. Azt is kutatták, melyik az a fehérje, ami elősegítheti azt, hogy a denevérekről emberre terjedjen át a vírus.

Si Cseng-li szerint pont egy ilyen világjárvány mutatja meg, milyen fontos, hogy többet tudjunk a koronavírusokról, és minél többet ismerjünk meg még azelőtt, hogy elszabadulna. Becslései szerint globálisan legalább ötezer koronavírustörzs várja még, hogy a szakemberek felfedezzék, és jó lenne azelőtt megtalálni őket, hogy a vírusok találják meg az embereket. A tudós kutatásának részleteiről és az azzal kapcsolatban felmerülő kérdésekről itt írtunk részletesen.

Miért éppen Vuhan?

A titkos dosszié hivatkozik egy 2018 januárjában kiszivárgott anyagra, amivel a Washington Post is foglalkozott. (A kritikusok szerint azonban az amerikai kormány szivárogtatta ki nekik az információkat, hogy azok egybevágjanak az ő álláspontjukkal.) Eszerint Pekingben állomásozó diplomaták és amerikai kutatókból álló küldöttség látogatott a vuhani víruskutató laborba, és elszörnyedtek a körülményeken. A jelentés szerint nem tartották be megfelelően a biztonsági előírásokat, a labor vezetősége nem állt szakmailag a helyzet magaslatán, a technikusokról pedig azt írták, hogy nem megfelelően képzettek. Ezzel szemben az intézetben dolgozó amerikai kutatók, például Maureen Miller epidemiológus azt mondja, hogy semmivel sem lazábbak a szabályok és az intézkedések, mint a nyugati laboratóriumokban. 

Egy elméletet százszázalékosan ki tudott zárni a tudomány és a titkosszolgálatok, ez pedig az, hogy a vírust laborban állították elő vagy ott módosították. Eleinte volt olyan tanulmány, ami ezt állította, de mivel semmilyen bizonyítékkal nem tudott szolgálni az elmélet igazolására, így ezt érthető okokból visszavonták.

Abban viszont megoszlanak a vélemények, hogy úgy terjedhetett-e el, hogy a piacon került kontaktusba valaki egy fertőzött állattal, vagy hogy a biztonsági protokollok megsértése miatt a laborból jutott ki. Hogy a kutatók és a titkosszolgálat emberei sem tudják pontosan megmondani, hogy mi lehet a helyzet, annak az az oka, hogy a feltételezések szerint Kína bizonyítékokat semmisített meg.

Vannak, akik szerint már az is gyanús, hogy miután először felmerült, hogy melyik piacról terjedhetett el a vírus, a hatóságok azonnal fertőtlenítették a területet, és ezzel eltüntették az összes bizonyítékot. Megoszlanak a vélemények, hogy ez járványügyi szempontból hibás és nem túl alaposan átgondolt lépés volt-e, vagy a vizsgálatok tudatos szabotálása. Felröppentek olyan hírek, hogy a kormány elhallgattatja azokat az orvosokat és kutatókat, akik a járványról beszélnének – ezt a kínai vezetés tagadja. A South China Morning Post szerint Huang Jen-ling (Huang Yan Ling) kutató lehetett az, aki elsőként megfertőződött a vírussal, aztán rejtélyesen eltűnt, neve még a laboratórium honlapján sem található. A hivatalos tájékoztatás szerint minden rendben van vele, és nem ő volt az első beteg, de a kételkedők nem hiszik el a hivatalos tájékoztatást.

A kínai kormány magának köszönheti a bizalmatlanságot

Szintén gyanúsnak tartják, hogy a kínai kormány mindent megtett azért, hogy a vírus kitörésekor a bizonyítékokat eltüntesse, és szerintük a veszélyt előrejelző orvosokat és kutatókat is sikerült elhallgattatni. Ahogyan az interneten is cenzúrázták a megbetegedésről szóló híreket, és túl sokáig nem zárták el Kínát a világ elől, vagyis nem avatkoztak közbe azért, hogy a vírus ne terjedjen szét a világban.

A központosított kínai hatalom eleve olyan állami berendezkedés, ami bizalmatlanságot szül a nyugati országokban, és ezen nem segít az sem, hogy Kína és az Egyesült Államok között gazdasági háború folyik. A New York Times szerint a Fehér Ház politikai nyomást gyakorol az újságokra, hogy támasszák alá azt az elméletet, hogy a vírus a vuhani laborból ered. A kutatók pedig aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyáltalán ezzel foglalkozik bárki, miközben a megfelelő védekezésre, megelőzésre és az ismeretek megosztására lenne szükség, hogy kezelni tudják és megállítsák a vírust. Ráadásul ha elmérgesedik a viszony a Kína és a világ többi része között, az valószínűleg a tudományos életre is rányomja a bélyegét, és ez nagy gondot okozhat egy esetleges következő járvány kitörésekor.

(Borítókép: A P4 laboratórium légifelvétele a Wuhani Virológiai Intézetben. Fotó: Hector Retamal / AFP)