Bulcsú
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Hogyan lettek a húsüzemek a járvány gócpontjai?

GettyImages-1210300304
2020.05.19. 21:16 Módosítva: 2020.05.20. 06:47
Az új koronavírus ott terjed legkönnyebben, ahol sok ember van összezárva sokáig, szűk helyen, ez már rég nem kérdés. Ugyanakkor az ilyen között is vannak olyanok, amelyek sokkal veszélyesebbek a terjedés szempontjából, mint mások. Ilyenek a húsfeldolgozó üzemek: a bennük sorozatosan kialakuló gócpontok súlyos esetben a lakosság élelmiszer-ellátását is veszélyeztetik.

Május 5-ig több mint tízezer, húsfeldolgozó üzemben dolgozó munkás fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal az Egyesült Államokban, és legalább 45-en meghaltak közülük. A húsipari üzemekben fellobbanó helyi járványok 29 államban jelentek meg, és több mint 170 gyárat érintenek. Ugyanezek a számok egy héttel korábban még sokkal alacsonyabbak voltak: április 27-ig 115 üzemben észleltek gócosodást, és kevesebb mint 5000 ember fertőződött meg ezekben.

A koronavírus tehát nagyon gyorsan terjed a húsipari cégeknél, ami első hallásra nem egyértelműen magyarázható. Ugyanakkor árulkodó adat, hogy az amerikai kormány 2016-os vizsgálata szerint a húsipari munkások körében egyébként is gyakoribbak a betegségek, mint más iparágakban.

  • Miért érzi magát olyan jól a vírus egy húsüzemben?
  • Mit lehetne tenni a fertőzések visszaszorításáért?
  • Mekkora lesz a baj, ha nagyon belassul a húsipar?

A munkások kevésbé hajlamosak beteget jelenteni, mivel félnek a kirúgástól, és olyan közel dolgoznak egymáshoz a futószalag mellett, hogy a szociális távolságtartás gyakorlatilag lehetetlen. Az amerikai közegészségügyi hivatal (CDC) járványellenes rendelkezéseit mind a húsipari munkások, mind a cégek vezetése kivitelezhetetlennek minősítette.

A marhaburger elfogyott

Miután egyre több húsüzemben tört ki járvány, többet be is kellett záratni, és összességében érezhetően csökkenni kezdett a termelés, az amerikai mezőgazdasági minisztérium 15 baromfi-feldolgozó cégnél engedélyezte, hogy lazítsanak a korlátozásokon. Így növelni tudták a termelést, viszont tovább emelkedett a dolgozók zsúfoltsága, ami várhatóan még súlyosabb fertőzésveszélyhez vezet.

Mindez az Egyesült Államokban már az élelmiszerpiacon is érezteti a hatását. Egyes iparági elemzők szerint április végére az amerikai hústermelés 20 százalékkal csökkent, ami természetes módon áremelkedéssel fog járni, főként a marhahús esetén.

Sokan már attól félnek, hogy a teljes húsipari élelmiszer-ellátási lánc megroppanhat Amerikában, ha a mészárszékek és húsfeldolgozók közegészségügyi problémáit általában (és persze konkrétan a koronavírus-járványgócokat) nem sikerül felszámolni. Egyre több amerikai szupermarketlánc korlátozza az egyszerre megvásárolható hústermékek mennyiségét, mert nem látják biztosítottnak az ellátást.

A Wendy's hamburgerlánc az amerikai éttermei 20 százalékában ideiglenesen beszüntette a marhaburgerek árusítását, mert egyszerűen nincs friss marhahús azokban a régiókban, ahol különösen sok húsfeldolgozó üzemet zártak be. A Wendy's csak friss marhahúst használ, fagyasztottat nem, így tartalékaik sincsenek. Most az éttermek ajtajára kiragasztott tájékoztatókon

csirkeburger fogyasztására kérik a betérő vendégeket.

A húsellenőrök korán halnak

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium húsipari ellenőrei közül már legalább 137-en fertőződtek meg, és ketten meghaltak. Az ő feladatuk lenne, hogy naponta több húsfeldolgozóban járőrözve ellenőrizzék a higiéniás, illetve a járványellenes rendelkezések betartását, és általában a termelés biztonságosságát. További több mint 700 ellenőr a fertőzéstől félve nem dolgozik, arra hivatkozva, hogy hiába végzik a munkájukat a fertőzés szempontjából egyik legnagyobb kockázatú környezetben, és hiába életbevágó a munkájuk az élelmiszer-ellátás szempontjából, nem kapják meg a szükséges védőfelszereléseket.

Hogy milyen súlyos az amerikai húsfeldolgozók fertőzöttsége, jól mutatják a texasi állapotok. Ott korántsem a legsűrűbben lakott nagyvárosokban, például Dallasban vagy Houstonban a legsúlyosabb a járványhelyzet, hanem az isten háta mögötti Moore megyében, ahol akár a lakosság 1,9 százaléka is fertőzött lehet (miközben Dallasban az átfertőzöttség mértéke egy nagyságrenddel kisebb lehet). Moore megyében van Amerika egyik legnagyobb húsfeldolgozó üzeme, ahol 5000 marhát dolgoznak fel naponta.

Ez a helyzet azonban nemcsak az Egyesült Államokra áll,

számos országból jelentették, hogy a vágóhidakon, baromfi-feldolgozókban szinte kezelhetetlenül fel-felbukkannak az újabb gócok. Kanadában, Spanyolországban, Brazíliában, Írországban, Ausztráliában hasonló trendek látszanak, vagyis globális jelenségről van szó.

A spanyol Huesca tartományban lévő Binéfar két húsfeldolgozójában összesen 374 fertőzöttet találtak az elvégzett 1399 szerológiai teszt alapján. Vagyis a tesztek több mint negyede pozitív lett. Az üzemek a súlyos helyi járvány dacára is tovább működnek. A helyi tanács szerint az ő kezeik meg vannak kötve, a járványellenes intézkedésekről az egészségügyi hatóságok dönthetnek. A városban a fertőzések száma áprilisban exponenciális növekedést mutatott.

Az írországi Roscrea húsfeldolgozójának (Írország legnagyobb sertésvágóhídja) 350 munkása közül április utolsó hetében 140-en voltak betegszabadságon, és 120-nál kimutatták a koronavírust. Az ír mezőgazdasági miniszter szerint hat húsfeldolgozóról tudnak, ahol már megjelent a vírus. Egy héttel korábban az egyik legnagyobb ír marhafeldolgozó vállalat, a Dawn Meats bejelentette, hogy ideiglenesen bezárja a Westmeath-i üzemét a megjelent gócpont miatt. A Daws Meats évi több mint 400 millió adag hamburger-húspogácsát gyárt az európai McDonald's éttermek számára.

Vállt vállnak vetve a jeges szélben

Az Egyesült Államokban a járványgócok ellenére Donald Trump elnök rendeletében a húsfeldolgozókat kritikus jelentőségű infrastruktúrának minősítette, és ezzel a nyitvatartásukat, illetve újranyitásukat rendelte el. A munkásokat visszaterelik a futószalag mellé, ha nem akarják elveszíteni az állásukat. Ezért is lenne rendkívül sürgős megértenünk, hogy pontosan mi teszi ezt az iparágat ilyen érzékennyé a koronavírussal szemben. A beható válaszok nyilván csak hónapok - ha nem évek - epidemiológiai nyomozásának eredményeképpen állhatnak elő, de azért néhány megalapozott feltételezést már most is lehet tenni.

Úgy tűnik, hogy a húsfeldolgozók legnagyobb veszélyének nem sok köze van a húshoz, inkább a munkások elhelyezkedése miatt alakul ki. A dolgozók gyakorlatilag a nyolc órás műszak minden egyes percében egymás szoros közelségében kénytelenek dolgozni. Ez egyes üzemekben akár ezer embert is jelenthet egyetlen csarnokban, ahol néha szó szerint vállt vállnak vetve dolgoznak.

A korlátozások idején működő húsüzem a Kaliforniai Richmondban 2020 április 24-én
A korlátozások idején működő húsüzem a Kaliforniai Richmondban 2020 április 24-én
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Kemény fizikai munkát végeznek, általában egy munkafázis elvégzésére csak pár másodpercük van, és érkezik eléjük a következő kampóra lógatott félmarha. Mindez testileg is megterhelő, gyors légzéssel, ezáltal – a fertőzöttek esetén – több ürített vírussal jár.

ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT AZ EMBER NEM SOKÁIG TŰRI MEG MAGÁN A MASZKOT, VAGY HA RAJTA IS VAN, AZ ELCSÚSZIK, ÁTNEDVESEDIK, ÉS SEMMIT SEM VÉD.

A cégek azt állítják, hogy ők mindent megtesznek a fertőzés terjedésének megállításáért. Minden munkás számára kötelező a maszk, extra takarítókat vettek fel, hogy növeljék a higiéniát, a műszak elején hőmérőzik a dolgozókat, hogy a lázasak ne állhassanak munkába. Lassították a futószalagot, hogy kevesebb munkásra legyen szükség, akik így távolabb helyezkedhetnek el egymástól. Csakhogy ez persze a termelés csökkenésével, ezáltal a húsellátás visszaesésével jár.

A hőmérőzés nem is túl hatékony a járvány lassításában, hiszen nem kell lázasnak lenni ahhoz, hogy valaki fertőzzön. Egy Missouriban lévő húsfeldolgozó üzem az állami egészségügyi szervekkel együttműködve leteszteltette a dolgozókat, és 373 pozitívat találtak közöttük - mind tünetmentes volt. Ez az összes munkás 17 százalékának felelt meg.

Turbulens légáramlás

A dolgozók szoros közelsége mellett a húsfeldolgozókban a hideg és az erős légkondicionálás is segíti a vírus terjedését. Ezekre a körülményekre a hús frissen tartása és az élelmiszer-mérgezés megelőzése miatt van szükség, de egyúttal segíti a légúti fertőzések terjedését is. A hidegben a vírusok rendszerint hosszabb ideig életképesek maradnak a szervezeten kívül is, a ventiláció pedig messzire elröpítheti őket.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a koronavírust nemcsak a kiköhögött, kitüsszentett váladékcseppek terjeszthetik, hanem az egyszerű légzés és beszéd során felszabaduló, 5 mikronnál is kisebb cseppméretű aeroszolok is.

Az aeroszolok pedig a teljes helyiség légterét is betölthetik, nem csupán egy-két méterre távolodnak el a fertőzött személytől.

A húsfeldolgozókban erősen keringetik a levegőt a ventilátorok, a légmozgás sebessége tipikusan meghaladja az egy méter/szekundumot. Ilyen körülmények között a fertőző cseppecskék messzebb és gyorsabban eljuthatnak. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a ventilátorok által keltett légáramlások segítik vagy hátráltatják-e összességében az aeroszol terjedését. Előfordulhat, hogy a gyorsabb, össze-vissza fújó szél miatt a fertőzött személy által kilélegzett cseppek gyorsabban szétoszlanak a légtérben, így a közvetlenül mellette állók már hígított adagot kapnak belőle, vagyis nem lesz benne annyi vírus, mint egyébként lenne.

Az aeroszolok épületen belüli terjedése kérdésében nem kell sötétben tapogatóznunk, mert erre már vannak kutatások - köszönhetően a 2001. szeptember 1. utáni anthraxos támadásoknak, illetve a sertésinfluenzának. 2001 után, amikor több hivatal is kapott levélben lépfenével fertőzött küldeményeket, az amerikai belbiztonsági minisztérium megbízta a Texas A&M Egyetem aeroszol-technológiai laboratóriumát, hogy fejlesszenek eszközöket a levegőbe kerülő, aeroszolizálódó kórokozók terjedésének vizsgálatára. Ők tavaly éppen a marhavágóhidakat vizsgálták meg ebből a szempontból (korábban disznóvásárokon mérték a levegőbe kerülő, sertéseredetű vírusok terjedését).

Olyan légáramlási modelleket alkottak a vágóhíd alaprajza alapján, amelyek segítségével jól szimulálható, hogy egy fertőző állatból (vagy személyből) felszabaduló, levegőbe kerülő vírusok merre szállnak. Az eredményeik azt valószínűsítik, hogy viszonylag egyszerű tervezési változtatásokkal (elszívók, oszlopok, légterelők elhelyezésével) jelentősen le lehet csökkenteni azt az időt, amíg a vírus az épületen belül kering, fertőzhető egyénre vadászva, mielőtt elhagyná a légteret.

A szegénység fertőz

A környezet mellett a szociális körülmények is növelhetik a húsfeldolgozók munkásainak veszélyeztetettségét. A világon sehol sem a csirkék és marhák belezése számít a legmagasabb társadalmi státuszú munkakörnek. A munka megterhelő és alulfizetett, a dolgozók jellemzően szegények. Sok köztük az illegális/féllegális bevándorló, a szociális ellátórendszer perifériáján. Sokuk saját kocsi híján a cég által üzemeltetett buszjáratokkal jár dolgozni, majd jut haza, ahol jellemzően zsúfolt, rossz higiéniájú munkásszállásokon, illetve több generációnak fedélt adó lakásokban húzzák meg magukat.

VAGYIS A HÚSFELDOLGOZÁS NÉLKÜL IS ÖSSZE VANNAK ZÁRVA MÁS EMBEREKKEL SZINTE A NAP 24 ÓRÁJÁBAN.

Ha ezek az emberek elveszítik a munkájukat, az kilátástalan helyzetbe sodorja őket. Betegen - egészségbiztosítás hiányában - semmiféle ellátásra nem számíthatnak. Így amíg nincsenek annyira rosszul, hogy képtelenek bejárni, vagy észre nem veszik az állapotukat a cégnél, nem fognak otthon maradni, akármennyire is fertőzők lehetnek.

A húsfeldolgozók menedzsmentje természetesen azt kommunikálja, hogy ők senkit sem kényszerítenek arra, hogy veszélyes munkakörben dolgozzon. Az egyik legnagyobb húsfeldolgozó cég, a JBS USA szerint épp ellenkezőleg, ők mindenben segítik dolgozóikat egészségük megőrzésében. Azoknak, akik továbbra is felveszik a munkát, egyszeri 600 dolláros bónuszt, és 4 dolláros órabér-emelést ajánlanak, és az egészségügyi okból távolmaradóknak a rendes munkabért vagy táppénzt fizetnek.

A húsfeldolgozók gyengélkedése az élelmiszer-ellátási lánc kezdetén is nagy bajokat okoz. Minnesotában legalább 10 ezer disznót és több millió csirkét altatnak el naponta feldolgozás nélkül, mert nincs, aki felvásárolja őket.

A minnesotai mezőgazdasági minisztérium közlése szerint rendkívül nagy az állattenyésztési vészhelyzet, hiszen a sertéstenyésztők egyszerűen nem tudják hová tenni - és legfőképpen tovább etetni - a disznókat. A feleslegessé vált marhák tovább tartása kevésbé okoz gondot, hiszen ezeket rendszerint legeltetik, így nem jelent jelentős pluszköltséget a táplálásuk. Az egyik minnesotai JBS húsfeldolgozóban normálisan műszakonként 2000 munkás 13 ezer állatot dolgoz fel naponta, a járvány miatt most csak pár százan dolgoznak, napi egy műszakban, és 3000 állatot képesek fogadni. 

A többit meg kell ölni, a tetemeket pedig megsemmisítik.

Az Egyesült Államok legtöbb államában a következő napokban-hetekben egyre több járványellenes korlátozást fognak feloldani. Kevés szakértő van, aki ettől nem a lokális járványok, így a húsfeldolgozókban szinte akadálytalanul terjedő gócpontok szaporodását várja.

(Borítókép:  David Dee Delgado / Getty Images)