Vendel
3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

A nyár önmagában nem fog véget vetni a járványnak

GettyImages-1225547361
2020.05.19. 14:17 Módosítva: 2020.05.19. 15:32
Amióta csak tudunk az új típusú koronavírusról, kimondva-kimondatlanul sokan azt remélik, hogy ahogy beköszönt a kánikula, több más, megfázást hozó vírushoz hasonlóan ez is eltűnik a süllyesztőben. A trópusi országokban kitört járványok sajnos nem ezt támasztják alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meleg ne dolgozna a járvány ellen, de hogy ettől nem fog elmúlni, az nagyjából biztos. Van előrejelzés a járvány újabb budapesti felfutására is.

Kezdjük rögtön a fő üzenettel:

a kutatások alapján a meleg, a napsütés, illetve a nyáron inkább a szabadban tartózkodó emberek valóban hátráltatják a koronavírus terjedését. Csakhogy ezek az előnyök azonnal semmivé foszlanak, ha az emberek elhiszik, hogy a meleg önmagában kicsinálja a vírust, és felhagynak a folyamatos védekezéssel.

Akkor járunk el legjobban, ha az időjárásra csak másodlagos tényezőként tekintünk a járvány elleni védekezésben: segíthet valamit, de a szerepe egyáltalán nem alapvető. Ennek ellenére az Egyesült Államokban és szerte az északi féltekén a kormányok láthatóan a nyár beköszöntéséhez igazítják a legtöbb korlátozó intézkedés feloldását.

A lazítás sok esetben egybeesik a járvány első hullámának lecsengésével, másutt – legfőképpen Amerikában – azonban a legtöbb szakember szemében kifejezetten elhamarkodottnak tűnik, amelyet nem indokolnak a számok, illetve az, amit a vírus viselkedéséről eddig megtudtunk.

  • Kivégzi-e a kánikula a koronavírust?
  • Ugyanolyan erős-e a járvány a mérsékelt és a trópusi övben?
  • Lehet-e, szabad-e építeni a nyár kedvező hatására?

Itt a tavasz...

A meleg nyári idő korántsem csak a meteorológiai körülmények megváltozása miatt hathat az emberek között terjedő járványra. Nyáron az emberek is másképp viselkednek, mást csinálnak. Többet vannak a szabadban, ami negatívan hat a vírusra, bezárnak az iskolák, ami ugyancsak nem segíti a járványt. Ugyanakkor többet utaznak, nyaralni járnak, többet találkoznak sok más emberrel, nagyobb valószínűséggel vesznek részt tömeges rendezvényeken. Ezt nagyon szereti minden kórokozó.

A karantén feloldásával megnyílt lehetőségek (például a kirándulás, a strandolás vagy a baráti összejövetelek) kockázataival nemrég közölt cikkünkben már foglalkoztunk. Miközben tehát észben kell tartanunk azt, hogy az emberek nyári viselkedése óriási hatást gyakorol a járványra, most csak arra koncentrálunk, hogy az elmúlt hónapok rendkívül intenzív kutatásai alapján mit lehet valószínűsíteni arról, hogy a nyári időjárás hogyan hat magára a vírusra.

Az Egyesült Királyságban – ahogy a legtöbb európai államban – az utóbbi időszakban jelentősen visszaesett az új fertőzöttek száma. Az angol közegészségügyi hivatal modelljei szerint ezekben a napokban Londonban csak 24 ember fertőződik meg naponta, ami a korábbi számokhoz képest hatalmas javulás. Ott is felmerül, hogy valójában mi lehet ennek az oka. Vajon a lezárás működött ilyen hatékonyan, vagy a kifejezetten meleg tavasz (kösz, klímaváltozás!) tette meg a magáét? A válasz nyilván a kettő között van, de kérdés, hogy melyik hatása volt a domináns.

A Marylandi Egyetem kutatói az adatok elemzésével arra jutottak még márciusban, hogy a koronavírus-fertőzések és a halálesetek nagy többsége meglehetősen szűk földrajzi szélességi sávban, az északi szélesség 30. és 50. foka között történik (Budapest a 47,5. szélességi foknál található). Noha azóta a déli féltekén, illetve a trópusi éghajlati övben is fel-felütötték fejüket helyi járványok, a trend változatlan:

a járvány az északi mérsékelt övben arat leginkább.

Ebbe a mérsékelt éghajlatú sávba tartozik Olaszország, Dél-Korea, az Egyesült Államok nagy része, Spanyolország, Franciaország, tehát gyakorlatilag minden súlyosan érintett régió. E térségek (egyik) közös tényezője a hasonló éghajlat, persze különbségekkel. Így sokakban felmerült az a lehetőség, hogy az új koronavírus a mérsékelt égöv téli időszakában lehet a legaktívabb – hasonlóan a legtöbb, megfázásszerű tünetet okozó kórokozóhoz, így a többi koronavírushoz.

Ezzel szemben a Kínához közel, de tőle délre eső, szubtrópusi, illetve trópusi klímájú országok a várakozásokhoz képest eddig egész könnyen megúszták az első hullámot. Az Egyesült Államok déli államaiban, Floridában, Tennesseeben vagy Texasban is terjed a járvány, bár a New York-ihoz hasonló exponenciális katasztrófát sikerült elkerülni – talán részben a meleg miatt.

A mérsékelt öv vírusa

A legsúlyosabban fertőzött országok átlagos időjárási paraméterei meglepően hasonlók: az évi középhőmérséklet 5-11 Celsius-fok között, a páratartalom pedig 47-49 százalék között változik bennük. A tömeges megbetegedéseket regisztráló városok egyikében sem fagyott (tartósan) a járvány eddigi csúcspontján, ami talán arra utal, hogy a vírus terjedésének alsó hőmérsékleti korlátja is van – vagy csak véletlenül alakult így, hiszen tavasz volt.

A Harvard Egyetem előrejelzése szerint a következő egy évben így fog változni a covid-19 járvány kockázata az időjárás függvényében (kék: kis kockázat, piros: nagy kockázat)
A Harvard Egyetem előrejelzése szerint a következő egy évben így fog változni a covid-19 járvány kockázata az időjárás függvényében (kék: kis kockázat, piros: nagy kockázat)
Fotó: Harvard University

Az Oxfordi Egyetem kutatói áttekintették az eddig rendelkezésre álló kutatásokat a koronavírus terjedésére ható időjárási körülményekről. Úgy ítélték meg, hogy a meteorológiának lehet valamekkora hatása, és a hideg, száraz levegő segíti a fertőzések gyors terjedését. Ugyanakkor azt siettek hozzátenni, hogy az elérhető adatok nagy része még nem esett át alapos szakmai lektoráláson (vagyis fenntartásokkal kell kezelni).

A tanulmányokból kiolvasható időjárási effektus egyébként is minimális.

Ugyanakkor az igaz, hogy a halálozási ráta is nő, ahogy a melegebb éghajlatú (déli) területekről haladunk a hidegebb észak felé – bár ezt megint csak sok egyéb tényező is befolyásolhatja. Az első, 2003-as hongkongi SARS-járványban is azt tapasztalták, hogy a hidegebb napokon több fertőződés történt.

A nyáron a vírus ellen ható másik tényező a megnövekedett ibolyántúli (UV) sugárzás. Az UV-sugarak gyorsan lebontják a vírus külső fehérjeburkát, ami inaktiválja a kórokozót. Már a spanyolnáthajárványban is megfigyelték, hogy a szabadban ápolt betegek nagyobb eséllyel felgyógyultak, mint a zárt helyen fekvők. Ennek egyik oka az őket ért több UV-sugárzás lehetett. Emellett az ibolyántúli sugarak a felületekre került kórokozókat is gyorsabban elölik, bár az nem egyértelmű, hogy ezek a gyakorlatban mekkora szerepet játszanak a betegség terjedésében.

Napfényes Katalónia

A napsugárzás jótékony hatására utalnak a brit adatok is, hiszen az ottani járvány alábbhagyása egybeesett az eddig regisztrált leginkább napsütötte áprilissal. Miközben eddig 2015 áprilisában sütött a legtöbbet a nap az Egyesült Királyságban (211,9 órát), addig a múlt hónapban ez az érték 224,5 óra volt).

Spanyolország Európa egyik legmelegebb és legtöbb napsütéssel megáldott (vagy megvert) országa, de ott is látható az időjárási tényezők csekély, mégis létező szerepe a járvány terjedésében. A Barcelonai Egyetem meteorológusai kimutatták, hogy a városban regisztrált új fertőződések száma összefüggött a hőmérséklettel. A március folyamán gyűjtött adatok szerint a napi legmagasabb hőmérsékletek 12 és 22 Celsius-fok között ingadoztak a városban. Az adott napon regisztrált új fertőzéseket az egy héttel korábbi fertőződésnek tulajdonították, hiszen a koronavírus-betegség átlagos lappangási ideje öt-hat nap. Ezek szerint minden 1 fokos hőmérséklet-emelkedés 7,5 százalékkal csökkentette a napi új fertőződések számát.

Az éghajlati körülmények csak egy változót jelentenek az egyenletben, és távolról sem a legrelevánsabbak. A Covid-19 veszélyesen terjed az egész világon, minden időjárás közepette

– nyilatkozta Tomas Molina, a barcelonai kutatás vezetője.

Ettől függetlenül a kutatások többsége mégis kimutat bizonyos időjárásfüggést a járvány viselkedésében. A Harvard Egyetemen megpróbálnak rendet vágni a koronavírus és az időjárás kapcsolatáról szóló, sokszor egymásnak ellentmondó adatokban. Összeraktak egy 3739 földrajzi helyet tartalmazó adatbázist, amelynek segítségével, a 2019–2020-as időjárási adatokra támaszkodva megpróbálják előre jelezni a járvány intenzitását a következő egy évben.

A modell szerint a 25 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletek függenek össze a járvány visszaszorulásával. Az ő számításuk szerint 1 Celsius-fokos melegedés 3,1 százalékkal csökkenti a reprodukciós számot (vagyis az egy fertőzött által megfertőzött emberek átlagos számát).

A Harvard előrejelzéséhez egy sor időjárási paraméter figyelembevételével meghatározták a járvány kockázatát az időjárás hatására. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a fertőzés reprodukciós száma hogyan változik az időjárás hatására, ha minden egyéb faktor változatlan marad. Ha a mutató értéke 1, akkor az időjárás nem módosítja a reprodukciós számot, ha egy alá csökken, akkor csökkenti, ha 1 fölé nő, akkor növeli. Az esetek nagy részében a mutató értéke alig távolodik el az 1-estől, ami az időjárás erősen korlátozott hatását jelzi, illetve gyakorlatilag soha és sehol sem csökken 0,5 alá, tehát egyértelmű, hogy egyedül a meleg nem irtja ki a vírust.

Van előrejelzés Budapestre is,

ami azt mutatja, hogy nyáron a járvány veszélyessége lecsökken, késő ősszel megnő majd, maximumát pedig jövő januárban fogja elérni:

Az egyetem összegzése szerint:

Az előrejelzéseink azt mutatják, hogy az év melegebb és párásabb időszakaiban, illetve az ilyen időjárású helyeken kissé csökkenhet a reprodukciós szám, de az időjárás-változás önmagában nem lesz elég a Covid-19 terjedésének megakadályozásához.

A Princeton Egyetem kutatása arra jutott, hogy az időjárásnak csak akkor lehet számottevő szerepe a járvány terjedésében, ha már a populáció jelentős része rendelkezik bizonyos fokú védelemmel a betegség ellen (ahogy ez a megszokott megfázásos fertőzések esetében is így van). Sok epidemiológus várakozása szerint, ahogy az oltás vagy a betegségen való átesés folytán egyre több ember immunrendszere fog találkozni a vírussal, az lassan belesimul majd a többi náthát, köhögést okozó koronavírus közé, és szezonális megbetegedéseket okozó vírusként itt marad velünk örökre.

Ekkor már valószínűleg tényleg döntő jelentősége lesz a fertőződés kockázata szempontjából annak, hogy éppen tél van vagy nyár, de addig erre nem lehet számítani.

(Borítókép: Naplemente Párizs felett a kijárási korlátozások feloldását követően 2020. május 17-én. Fotó: Kiran Ridley / Getty Images Hungary)