A legenyhébb fertőzötteknél is kialakulhat immunitás a koronavírus ellen
További Tech-Tudomány cikkek
- Régészeti szenzáció: egy helyen élő emberelődök lábnyomaira bukkantak
- Elégett egy aszteroida a Föld légkörében
- Dán kutatók bizonyították: nem moderálják az önkárosító tartalmakat az Instagramon
- Azokkal a gázokkal mentenék meg a földet, amelyek miatt pusztulás fenyegeti
- Rengeteg új Nazca-vonalat talált a mesterséges intelligencia
A legenyhébb állapotú koronavírus-fertőzöttek szervezetének nagyon jelentős része termel olyan antitestet, amelynek köszönhetően több hétig tartó immunitás is kialakulhat a járvánnyal szemben a párizsi Pasteur Intézet és a strasbourgi egyetemi kórház tanulmánya szerint – írja az MTI.
A kutatók szerint az eredmények ígéretesek, mert eddig kevéssé volt ismert a koronavírussal szembeni immunitás kialakulása, különösen azoknál, akiknél a betegségnek az enyhébb formája jelentkezett. "Azt tudtuk, hogy a betegség súlyosabb formájában szenvedett emberek szervezete az első tünetek után 15 nappal termel antitesteket. Most már azt is tudjuk, hogy ez igaz azokra is, akik az enyhébb formában szenvednek, jóllehet náluk az antitestek aránya kétségtelenül kisebb" – mondta Arnaud Fontanet, a Pasteur Intézet kutatója.
A tanulmány kimutatta, hogy az antitestek szintje a legtöbb esetben védelmet nyújt a koronavírus újabb gyulladásával szemben, legalább negyven napig az első tüntetek után
– mondta Olivier Schwartz, a Pasteur Intézet Vírus és Immunitás osztályának vezetője. Elmondása szerint a kutatók most azt vizsgálják, hogy az antitestek hosszú távon mennyi ideig képesek ártalmatlanítani a vírust.
A tanulmány alapjául a strasbourgi egyetemi központ két kórházában a COVID-19 nevű betegség enyhébb formájában szenvedő 160 fertőzött esete szolgált. A vérvizsgálatok azt mutatták, hogy szinte mindannyiuk szervezete rendelkezett antitestekkel a betegség kezdetét követő 15. napon. Egy másik szűréssel azt vizsgálták, hogy ezek az antitestek képesek-e ártalmatlanná tenni a vírust. Ebből kiderült, hogy 28 nappal az első tüntetek megjelenése után a fertőzöttek 98 százalékánál neutralizáló antitestek alakultak ki, ami a tanulmány szerint jó hír a jövőbeni vakcinakutatásokhoz.
A franciák nem kérnek a hidroxiklorokinból
Eközben a francia egészségügyi hatóságok kedden hivatalosan is bejelentették, hogy nem tanácsolják a hidroxiklorokin nevű szer használatát a koronavírus-fertőzés kezelésére.
Olivier Véran egészségügyi miniszter szombaton kérte fel a közegészségügyi tanácsot, hogy 48 órán belül vizsgálja felül a hidroxiklorokin használatának szabályait, miután a Lancet című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a szernek nincsenek kedvező hatásai a COVID-19 nevű betegségben szenvedők kezelésében, az azzal kezelt betegeknél magasabb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik nem kaptak a gyógyszerből.
A közegészségügyi tanács keddi ajánlásában a klinikai vizsgálatokon kívül nem javasolja a hidroxiklorokin használatát a COVID-19 kezelésére. A francia gyógyszerügynökség pedig bejelentette, hogy elővigyázatosságból felfüggeszti a hidroxiklorokin klinikai vizsgálatait a koronavírus-fertőzötteknél. A klinikai kísérleteket leszámítva Franciaország már korábban korlátozta a hidroxiklorokin használatát, több orvos közös döntése alapján, csak súlyos betegek estében és kizárólag kórházban volt egy ideje alkalmazható.
A gyógyszer február végén szerzett világhírnevet, amikor is Didier Raoult professzor, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatója egy kínai tanulmány alapján népszerűsíteni kezdte, azt állítva, hogy hatékony ellenszer a Covid-19-fertőzésre. Többek között Donald Trump amerikai elnök is sokáig támogatta a gyógyszer terápiás felhasználását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn jelentette be, hogy felfüggeszti a hidroxiklorokin klinikai vizsgálatait.
(Borítókép: A koronavírussal kapcsolatos országos szűrőprogramban koronavírus-teszthez vesz vért a Semmelweis Egyetem szakembere 2020. május 8-án. Fotó: Komka Péter / MTI)