Magyar műhold készítette a Föld első elektroszmogtérképét

Elsőként a világon készült el a Föld elektroszmog-térképe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P zsebműhold mérései alapján képet kaptak arról, hogy mekkora mértékű a földi digitális adások űr felé elpazarolt sugárzása. Mint azt korábban megírtuk, a második magyar műholdat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P-t 2019. december 6-án állította föld körüli pályára a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája a harmadik magyar műhold, a magánfinanszírozású ATL-1 társaságában.

Egy hónappal később már azt is meg tudtuk írni, a műholdak jól érzik magukat, beálltak az űrbéli üzemi állapotok, fedélzeti rendszereik a várakozásoknak megfelelően működnek. Mint most a BME kommunikációs csoportjától megtudtuk, a SMOG-P gyakorlatilag beteljesítette fő küldetését: mostanáig már 2000 mérést készített, és ezek alapján javarészt össze is állt a Földet körülvevő rádiófrekvenciás szennyezettség térképe.

Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének docense, a SMOG projekt vezetője azt közölte, hogy fellövése óta kifogástalanul működik a világ legkisebb, 5x5x5 cm-es műholdja. Ezt pedig úgy kell érteni, hogy teljesíti két fő célját: egyrészt a fedélzeti berendezéseinek működéséhez megfelelő környezetet teremt, másrészt méri a földi elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzást, azaz elektroszmogot – teszi mindezt a Budapestről kapott parancsoknak megfelelően, folyamatosan küldve vissza az adatokat.

Ami az előbbit illeti, a SMOG-P tervezésekor a legnagyobb kihívás az volt, hogy a berendezései működéséhez megfelelő környezeti hőmérsékletet és energia-ellátást és -tárolást biztosítsanak a fejlesztők. A két legnagyobb változásnak kitett alrendszer a műhold oldalainak belső felületén elhelyezkedő elsődleges energiaellátás (PCU1), valamint a belső térben lévő, a földi rádiós kapcsolatokért felelős kommunikációs (COM) egység. Az elmúlt félév tapasztalatai azt mutatják, hogy az aprócska műhold létfontosságú rendszerei mindenben a tervezettek szerint működnek.

"A SMOG-P fő küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása, feltérképezése. A 350 km magasságú pályán keringő műhold vevőantennájába 4000 km átmérőjű, kör alakú területről érkeznek jelek. A műhold lassú pörgése és a vevőantenna nem izotróp iránykarakterisztikája miatt, kis időeltérésekkel kell ismételni a méréseket, majd a legnagyobb amplitudójú jelet figyelembe venni. Eddig csaknem kétezer mérés készült" – közölte Gschwindt András. A SMOG-P mérési adatainak köszönhetően tehát most már a Földet beborító elektroszmogról is van térkép, igaz, érthető okokból ez a térkép nem fedi le a Föld teljes felszínét: "Az óceánok fölött jelmentes a műhold pályája, mert nincsenek jelforrások" – mondta a SMOG projekt vezetője.

A műhold által küldött adatcsomagok vétele, a műholddal történő kapcsolattartás, a parancsok fölsugárzása a BME E épület tetején lévő vezérlőállomáson keresztül valósult meg. Ebben az új típusú koronavírus-járvány időszaka sem okozott fennakadást, mert az üzemeltetés teljesen távvezérelt formában, otthonról is történhet. A kommunikációs szoftver tökéletesítésében egyébként sok lelkes, segítőkész, a műholdat kedvelő civil, rádióamatőr vett részt. A SMOG-P jeleit a világon gyakorlatilag bárhol lehet fogni, amerre elhalad, ennek köszönhetően mostanáig tíz országból érkeztek be adatcsomagok a műegyetemi központi szerverére.

A SMOG-P-t a tervek szerint hamarosan követi az űrben az ikertestvére, a SMOG-1. Eredetileg ezt, a SMOG-1-et építette meg hamarabb a műegyetem műholdfejlesztő csapata, de menet közben úgy adódtak a pályára állító hordozóeszközök elérhetőségei, hogy a másodpéldányból készült el előbb egy rakétára rakható műhold, ami végül a SMOG-P nevet kapta. A két zsebműhold nem teljesen egyforma, mivel a SMOG-1 a Földön maradt, így több idő adódott fejleszteni a rendszereit.

Az őszi startra váró SMOG-1 kisműholdunk működése során már valószínűleg lehetőségünk nyílik egy szélesebb frekvenciasávban, immáron az 5G mobil hálózatok által használt 960 MHz alatti tartományban a komponenseik megfigyelésére is, így a szmogtérképünk még részletesebb lehet

– mondta ezzel kapcsolatban Gschwindt András.

A SMOG-P sorsa és küldetése előreláthatóan pár hónapon belül beteljesedik: pályája magassága hetente általában 4-5 km-el csökken, amiből prognosztizálható, hogy az egyéves évfordulót nem fogja megérni, várhatóan szeptember végén, a sűrűbb légrétegekbe érve elég.

(Borítókép: SMOG-1. Fotó: Nagy Attila Károly)