Lehel
17 °C
27 °C

Nem nézünk utána a neten olvasott információknak

GettyImages-514699294
2020.06.17. 17:02
Az emberek, bár azt állítják, hogy nyitottak a saját nézeteiktől eltérő álláspontokra is, többségükben csak azokat a híreket olvassák el, amiket a Facebook algoritmusa megjelenít előttük, és nem néznek utána az információnak - ez az infotársadalmi tudatosságot érintő egyik legfőbb megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Információs Társadalom Kutatóintézet most megjelent kutatási jelentésének.

Az országos reprezentatív mintán végzett kutatás azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a magyar felnőttek az információs társadalom fejlődésének jelenségeit. Mennyire bíznak az információs társadalom szereplőiben és szolgáltatásaikban, mennyire tudatosan vesznek részt az online világban, illetve milyen kockázatokat látnak az új technológiák terjedésében.

A főbb kutatási eredményeket ismertető összefoglaló szerint a megkérdezettek viszonya az online világhoz ellentmondásos. A többség például a kapcsolattartás kitűnő eszközének tartja a közösségi médiát, ugyanakkor azt gondolja, hogy

az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét.

Hasonló feszültség érezhető a hírfogyasztási szokások terén. Az általános nézet szerint a közösségi média hatására a felhasználók körül véleménybuborék alakul ki: a tudatos és tudattalan viselkedése révén fokozatosan elzárja magát az övétől eltérő álláspontoktól.

Az Információs Társadalom Kutatóintézet kutatása szerint azonban a felmérésben részt vevő emberek - saját bevallásuk szerint - szívesen fogyasztanak különböző véleményeket tükröző cikkeket is, már ha azt eléjük tolja valaki (vagy az algoritmus). Persze itt rögtön felvethető, hogy mennyire mondtak ebben igazat, vagy csak a társadalmi elvárásnak megfelelő választ adták a kérdésre. Azt se fogja senki bevallani, hogy sohasem mos fogat.

Viszont a kutatás egyes kérdéseire a résztvevők nem a többség által vélhetően elvárt választ adta, ezért ezek a válaszok megbízhatóbbnak tűnnek. A legtöbb embert érdeklik ugyan a hírek, de csak azt fogyasztják, ami eléjük kerül. A híreknek nem mennek utánuk, nem bizonyosodnak meg a helytállóságukról. Ez ellentmondásnak tűnhet: az érdeklődés megvan, és mégsem tesznek aktívan a kiegyensúlyozott tájékozódásukért, nem akarnak maguktól kijönni az infóbuborékból

- mondta az Indexnek Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője, a kutatási jelentés társszerzője (a másik szerző Rab Árpád). A kérdőívben az emberek viselkedése mögött rejlő motivációkra nem kérdeztek rá, de azért néhány megalapozott feltételezést meg lehet kockáztatni.

A kutató szerint ebben a kérdésben az emberek internethez fűződő ellentmondásos viszonya jelenik meg. A legtöbb esetben a felhasználók pontosan látják a nethasználat veszélyeit, és tartanak az esetleges hosszú távú negatív hatásaitól. Mégis használják, mégpedig úgy, ahogy az ő mindennapjaikban nekik az a legpraktikusabb.

Hajlamosak vagyunk a véleménybuborékok létrejöttéért az internetet okolni. Ugyanakkor nagyon kevés információnk van arról, hogy az offline hírfogyasztók hogyan vélekedtek az internetet megelőző időkben. Kérdéses, hogy az emberek viselkedése változott meg az információs ökoszisztéma átalakulása hatására, vagy csak a korábban is meglévő jelenségek váltak jobban láthatóvá.

Az információs buborék létezése nem újdonság. Éppen azzal ünnepelték az internetet a megjelenésekor, hogy majd megoldja az akkor már nagyon is látható problémákat, és sokszínű hírekkel fogja ellátni az embereket. Az internet előtti hírközlés sem volt kiegyensúlyozott, az emberek már akkor is az ő nézeteiknek megfelelő műsorokat nézték, napilapokat olvasták.

Az internet aztán nem váltotta be a kiegyensúlyozottsághoz fűződő reményeket. Az utóbbi években kiteljesedő technikai megoldások (főként a közösségi média térnyerésével) az emberekben meglévő igényt szolgálják ki arra, hogy

mindenki csak azt lássa, ami tetszik neki.

A közösségi média ugyanakkor kétségkívül lényegi változásokat hozott az emberek közötti kapcsolattartásban, illetve a bárkitől kiinduló üzenetek elterjedésében.

“A közösségi média adta meg minden embernek azt a jogot, hogy sokakhoz szóljon” - vélekedik Török Bernát. Ez még az internet első időszakában sem állt rendelkezésre, még a blogok fénykorában sem. A tömegkommunikáció évszázadokon keresztül kapuőrök ellenőrzése alatt állt, akik meghatározták, hogy mit lehet kinyomtatni az újságokban, mi szólhat a rádióban. 

A nyilvánosságot néhány szereplő uralta.

Bár sokak szerint a közösségimédia-platformok is kezdenek hasonló kapuőr-szerepet betölteni a tartalmak szűrésével, ennek ellenére a közemberek megszólalási lehetőségei össze sem hasonlíthatók a korábbiakkal. Az egyes ember a korábbi lehetőségekhez képest elképzelhetetlenül nagyobb hatással tud lenni a társadalmi párbeszédre.

Hogy ez örvendetes fejlemény vagy sem, az persze az egyes személyek szándékaitól és intelligenciájuktól is függ.

Azt azonban az intézetvezető szerint nagyon nehéz eldönteni, hogy hol van a véleményeknek az a határa, amely a társadalmi diskurzust már oly mértékben viszi vakvágányra, hogy ellene már be kell avatkozni.

A kutatásból kiderül az is, az emberek többsége ma azt preferálja, hogy a hírekhez közvetlenül, vagyis értékelés, elemzés nélkül jusson hozzá. Ezzel együtt is nagyon erős többség gondolja úgy, hogy az újságok és az újságírók tevékenysége a társadalmi párbeszéd nagyon fontos része. A névtelen kommentelést viszont a kutatás szerint az emberek magabiztos, kétharmados többséggel káros dolognak tartják. Kíváncsian várjuk erről a kommentelők véleményét.

(Borítókép: Sztrájkoló nyomdászok újságot olvasnak New Yorkban 1963-ban. Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)