Zsuzsanna, Tiborc
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Az MTA új elnöke szerint van helye a kormánykritikának, és reméli, hogy visszakapják a kutatóhálózatot

D MTZ20170508003
2020.07.08. 12:54

Kedden este Freund Tamás világhírű agykutatót választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökévé az Akadémia közgyűlése. Freund korábban a kormánnyal való kiegyezést és nem politizáló Akadémiát ígért. Magas részvételi arány mellett a szavazatok 58,51 százalékát kapta meg.

A tisztújító választás előtt online fórumot indítottak, így a vitára nem órák vagy percek, hanem napok álltak rendelkezésre. Ezzel nagyon sokan éltek is, és kérdeztek az elnökjelöltektől – hangzott el szerdán az MTA online sajtótájékoztatóján.

Az új elnökségi tagok mindannyian kiemelték a korábbi elnökség és kifejezetten Lovász László munkáját, emberfelettinek nevezték, ahogyan a leköszönő elnök az elmúlt két évben állta a támadásokat.

Freund Tamás arról beszélt, hogy a kiválóságokat politikai hovatartozástól függetlenül ismeri el, a kormánykritikának is helye van, ha azt kiváló, szakmailag nem megkérdőjelezhető kutatók teszik, a gyengék ellen viszont továbbra is kritikát fogalmaz majd meg. Úgy gondolja, hogy a sokféleség a fejlődés záloga, és a tudomány nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, nyitottnak kell lenni a kormányzat észrevételeire.

A TUDOMÁNY ÉS A POLITIKA EGYÜTTMŰKÖDÉSE NEMZETI ÉRDEK, A JÓLÉTNEK, FEJLŐDÉSNEK, VÁRATLAN KIHÍVÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉS ALAPJA, JÓL PÉLDÁZZA EZT A JELENLEGI VILÁGJÁRVÁNY.

Az új elnök alulról építkezne, elmondta, hogy a 18 ezer köztestületi tag olyan szellemi tőke, amit a nemzet sorsa, jövője szempontjából hasznosítani kell, ezért rájuk támaszkodva építkezne, őket szeretné első körben megszólítani. Tovább erősítené a nemzetközi szerepvállalást is, illetve ha ideje engedi, továbbra is részt venne a kutatói munkában a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI). 

Freund nem értett egyet a kutatóhálózat kiszervezésével, azt mondta, fontos, hogy a működőképesség fennmaradjon, ne veszítsen a lendületéből, sőt esetleg még jobban működjön. Úgy gondolja, hogy a kormány nem engedte el a hálózat kezét, sőt új lendületet kapott, de értelmetlen, hogy az Akadémián kívül működjön.

Arra lát esélyt, a jövőben visszakerülhet valamilyen módon, de nem azzal szeretné kezdeni elnökként a munkáját, hogy erről meggyőzze a kormányt.

Kollár László építőmérnököt választották meg főtitkárnak, a szavazatok 65,41 százalékát kapta meg, szerinte a korábban megfogalmazott küldetésnyilatkozat  nagyarányú támogatottsága azt jelenti, hogy a köztestület tagjai hasonlóan gondolkoznak, ezt bizonyítja a két elnökjelölt és főtitkárjelölt programja, amik a fő irányokban egyetértenek.

Erdei Anna immunológust a szavazatok 69,63 százalékával választották meg főtitkár-helyettesnek. A sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a tudomány és társadalom közötti kapcsolat erősítése minden területen nagyon fontos. Ahogyan az utánpótlás kérdése, a fiatalokkal való kapcsolat erősítése, a középiskolások és a középiskolai tanárok bevonása az akadémiai életbe lényeges feladat. Kiemelt hangsúlyt szeretnének fordítani a tényeken alapuló tudományok terjesztésére, és az áltudományok visszaszorítására. Hogy ez milyen égető kérdés, arra a közelmúlt oltásellenes mozgalmainak térhódítását hozta fel példának.

Lamm Vandát az igen szavazatok 52,47 százalékával, Hudecz Ferencet 57,28 százalékával választották alelnökké. Lamm Vanda arról beszélt, hogy az Akadémia életében új korszak kezdődik, előre kell nézni, meg kell próbálni megőrizni a függetlenséget és a tudomány szabadságát. A politikával való kapcsolat nem mehet a tudomány szabadságának a rovására, nem lehet szakítani a politikával. Hudecz Ferenc pedig azt hangsúlyozta, hogy szeretné, ha olyan kutatói, kutatási környezet jönne létre, ami elősegíti, ösztönzi és értékeli a színvonalas kutatási tevékenységet. Valamint olyan közgondolkozás alakuljon ki, ami értéknek tartja a tudást, műveltséget és tájékozottságot.

(Borítókép: Freund Tamás. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)