Hatalmas járványügyi kísérlet lehet az idei tanév

Alig pár nap telt el azóta, hogy Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter bejelentette, Magyarországon kedden a hagyományos keretek közt kezdődhet meg az oktatás. A miniszter szerint a jelenlegi járványügyi helyzetben nincs ok arra, hogy ne így kezdjük az évet, de a szavai alapján azért a magyar iskolák komoly óvintézkedésekkel vágnak majd neki az új tanévnek. A nemzetközi példák alapján persze több mint valószínű, hogy magyar járványhelyzet ide, részletes protokoll oda, menet közben is kell majd változtatni és hangolni a működésen – főleg annak fényében, hogy szombaton, majd vasárnap is csúcsot döntött Magyarországon az új fertőzöttek száma.

A dél-koreai Szöulban például éppen most zárták be újra az iskolákat, miután az elmúlt két hétben közel kétszázan fertőződtek meg koronavírussal, de az amerikai helyzet is elég hektikusnak tűnik. Amellett ugyanis, hogy szinte napról napra változnak az irányelvek, még csak nem is egységes a dolog: az emberek lakhelyétől függően az is lehetséges, hogy valahol egyáltalán nem nyitnak ki az iskolák, máshol viszont mindenkinek be is kell majd járni. Ez a családok, a gyerekek, a tanárok és a politikusok számára is elég kedvezőtlen helyzet, a járványügyi szakértőknek viszont

Az iskolák megnyitása hatalmas lehetőség az olyan természetes kísérletek lebonyolítására, amelyekkel többet lehet megtudni a vírus terjedéséről, a gyerekekre gyakorolt hatásáról és arról is, hogy az iskolákban bevezetett korlátozó intézkedések működnek-e. Ehhez persze komoly infrastruktúrára és odafigyelésre lesz szükség, de jó kezdeményezések már vannak. A magyar helyzet pedig hasonlóan érdekes, csak más szempontból.

Leginkább reménykedni lehet

Mikor a koronavírus-járvány első hulláma tavasszal a nyugati világon is végigsöpört, még javában tartott az előző tanév, az országok pedig sorra döntöttek úgy, hogy bezárják az iskolákat. A teljes bezárás eredményessége mellett több járványmodell is kiállt, és bár kétségtelenül elég sok szempontot kellett mérlegelni az iskolabezárásoknál, március 16-tól a magyar közoktatási intézmények is erre a sorsra jutottak, és digitális munkarendre álltak át.

A bezárásokkal párhuzamosan a kutatómunka is elindult, hogy a kutatók mielőbb megértsék a vírust, ám a készülő tanulmányok érthető okokból nem igazán tudtak választ adni arra, hogy pontosan mi történik, ha egy rakás gyereket összezárnak egy iskolában, és milyen válaszlépéssel lehet csökkenteni a járványveszélyt.

Voltak persze olyan tanulmányok is, amelyek olyan országokra fókuszáltak, ahol újranyitottak az iskolák, ezeknél viszont a minta volt túl kicsi ahhoz, hogy egyetemes következtetéseket vonjanak le belőle. Az elmúlt hónapokban egyértelműen kiderült, hogy a gyerekekre nézve kevésbé veszélyes a vírus, és többek közt egy dél-koreai tanulmány is bizonyította, hogy a 10 éves kor alatti gyerekek nem igazán alkalmasak a terjesztésére. Szakértők szerint ennek az lehet az oka, hogy ők egyszerűen kevesebb levegőt fújnak ki kilégzésnél, és alacsonyabbak is, vagyis a vírust szállító cseppecskék kisebb eséllyel érik el a felnőtteket.

Erre már lehetett építkezni, és voltak országok, ahol ezt meg is tették. Norvégiában és Dániában például a tavasz vége felé első körben csak a fiatalabb diákokat engedték vissza az iskolákba, őket is csak egy rakás óvintézkedés mellett, és a megszokottnál kisebb csoportokban, így pedig nem is nőtt az esetek száma. A németeknek ugyancsak sikerült megfékezni a vírust, a szászországi iskolákban az újranyitás után sem kezdett el újra terjedni. A karantén feloldása után újranyitó izraeli iskolákban viszont erősen megugrott az esetszám – elsősorban persze azért, mert ott sokkal kevesebb korlátozással fordultak rá a lazításra.

A fenti példák többsége egyértelműen jó hírnek tűnhet a szülőknek, hiszen látszik, hogy van megoldás a helyzetre, ehhez azonban egységes és elég szigorú fellépésre van szükség. És persze az is lehet, hogy ez sem lesz elég, hiszen ahogy azt már kiemeltük, az említett országokban készült tanulmányok esetében nem volt túl nagy a minta, így nem vehető biztosra, hogy máshol, más körülmények között is hasonló kimenetele lesz az újranyitásnak. Az Egyesült Államok esetében ráadásul pont emiatt lehet aggódni is, ott ugyanis minden van, csak egységes, szövetségi fellépés nem.

Tesztek, pénz, idő

Az amerikai kutatók azért így is szeretnék a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből, többek közt egy, az egész országra kiterjedő, HEROS nevű tanulmánnyal. Ezzel reményeik szerint azt is meg lehet állapítani, hogy a fertőzött gyerekek mekkora hányadánál jelentkeznek a tünetek, és az asztmás vagy allergiás gyerekek állapotát is össze lehet hasonlítani azokéval, akiknek nincs ilyen alapbetegségük. A HEROS alapvetően családokra fókuszál majd, Tina Hartert, a kutatás koordinátora azonban szeretné, ha hasonló tanulmány készülne abból is, hogy miként terjed a vírus az iskolákban. Mint mondta, ez viszont nem egyszerű dolog, ugyanis

A helyzetet az is nehezíti, hogy az egyes iskolák között hatalmas különbségek vannak – ami amúgy nem is amerikai sajátosság, elég csak összehasonlítani egy budapesti iskolát egy falusival –, ez pedig kedvezőtlenül befolyásolhat egy esetleges vizsgálatot. A szegényebb iskolakerületekben jó eséllyel a vírusveszély ellenére is nyitva lesznek az iskolák, mert sem a szülők, sem a diákok nem tudják megoldani másként az életüket, de hiába lehetne ezt relatíve biztonságosan lebonyolítani, a korlátozottabb pénzügyi lehetőségek miatt ezek az iskolák eleve hátrányból indulnak majd.

Ha esetleg még az ellátórendszerben jelen lévő különbségeket is sikerül figyelembe venni, akkor is nehéz lesz a feladat. Az iskolai kutatásokhoz hosszú ideig kell rengeteg tesztet végezni mind a személyzet, mind a diákok körében, és a kontaktkutatásra is nagy figyelmet kell fordítani. Ez pedig nemcsak időigényes, de költséges is, és elég komoly infrastruktúrát igényel, hogy ne fulladjon teljes kudarcba. A jelek szerint ezt Los Angelesben pontosan tudják is, ott ugyanis iskolák és tudósok álltak össze, hogy egy elég ambiciózus, 150 millió dolláros (44,7 milliárd forintos) projekt keretében gyorstesztekkel lássanak el félmillió diákot, valamint 75 ezer tanárt és a személyzet más tagjait.

A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem, a Stanford Egyetem, a Johns Hopkins Egyetem, az Anthem BlueCross és a Microsoft együttműködésével induló kezdeményezés sokat segíthet abban, hogy lassítsák a vírus terjedését, miközben nyitva tartják az iskolákat. Az viszont biztos, hogy az eddigi amerikai példák alapján ez nem lesz könnyű, ugyanis

A nebraskai Lincolnban például már megkezdődött az oktatás, de az óvintézkedések ellenére hamarosan 35 tanárnak kellett karanténba vonulnia, Atlantában pedig 1200-an fertőződtek meg az újranyitás utáni héten. Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy a 25 legnagyobb amerikai iskolakerületből 21 már úgy döntött, hogy inkább online bonyolítja le az oktatást. Nem segít a helyzeten az sem, hogy a fokozódó járvány ellenére a kocsmák, éttermek, edzőtermek és egyéb közösségi helyek mind előbb nyitottak ki az országban, mint az iskolák.

Mi a helyzet Magyarországon?

A közösségi helyek korai újranyitása egyrészt azért érdekes, mert így egy csomó gócpont jött létre úgy, hogy az iskoláknak az égvilágon semmi közük nem volt az egészhez. Másrészt meg azért, mert Magyarországon ugyancsak lehet menni kocsmába, étterembe és edzőterembe, sőt még focimeccsre is – de koncertre szerencsére nem –, pedig még csak most jön az iskolakezdés. Azt persze mindenképpen hozzá kell tenni, hogy nálunk nagyságrendekkel jobb a járványhelyzet, mint az Egyesült Államokban, és a koronavírusra adott kormányzati reakció is jóval egységesebb itthon.

Így nem tűnik teljes képtelenségnek az, hogy Kásler Miklós szerint szeptember elsején meg lehet kezdeni a hagyományos oktatást, de a miniszter bejelentése óta eltelt napok alapján azért egyáltalán nem biztos, hogy pár hét múlva is ugyanez lesz a helyzet. Nem is olyan régen egy rakás focistánál és vízilabdázónál mutatták ki a fertőzést, majd a Pécsi Tudományegyetem mondta le az összes gólyatáborát, miután egy táborban többen megfertőződtek, és hasonló történt a Corvinuson is. A napokban még az államigazgatásban is felütötte a fejét a vírus: Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója fertőződött meg, majd ezután több kormánytag karanténba került. Pénteken ráadásul országszerte 132 új fertőzöttnél mutatták ki a koronavírust, és 1100 fölé emelkedett az aktív esetek száma – ilyen mértékű növekedésre utoljára júniusban volt példa.

A fentiek fényében máris egy fokkal aggasztóbbnak tűnik a helyzet, de néhány szabályt még így is túlzóan szigorúnak tűnhet. A Kásler által augusztus végén megerősített, ám még korábban közzétett, az intézményvezetőknek megküldött járványügyi intézkedési tervben szereplő javaslatok érintik a távolságtartást, a fertőtlenítést és az iskolába érkezés módját is. Ajánlások vannak többek között arra, miként lehet elkerülni az iskolába érkezéskor a torlódást – például több ajtón lehet belépni az intézménybe –, de a javaslatok között vannak a tantermek nagyságára, a közösségi termek használatára, az iskolakezdésre, az étkeztetés megfelelő körülményeinek kialakítására vonatkozók is.

Emellett szó van benne arról is, hogy kézfertőtlenítésre lehetőség lesz az iskola kapujánál és minden egyes közösségi helyiségben, valamint hogy minden iskolában – meghatározott fertőtlenítőszerrel – nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt mindennap meg kell ismételni. Maszkot ugyanakkor nem lesz muszáj viselni, és kötelező lázmérés sem lesz. A napokban ugyanakkor Pölöskey Péter gyermekorvos osztott meg egy hosszabb tájékoztatást a Nemzeti Népegészségügyi Központ kisebb módosításokkal jelenleg is hatályos, júniusi eljárásrendjével kapcsolatban, mely alapján

• a koronavírus gyanújának minden olyan gyereknél fel kell merülnie, akinél egy nagyjából bármilyen betegségben szenvedő gyerekre ráillő tünetegyüttesből akár egy is jelentkezik;
• ebben az esetben pedig a gyereknek legalább 10 napig otthon kell maradnia, mielőtt visszamehet az iskolába, akkor is, ha már korábban jól van.

Pölöskey szerint ez a járvány további terjedésének megelőzését szolgálják, de egyéni és családi áldozatvállalások árán. Szerinte egyébként elsősorban a gyakoribb, nagyobb számú tesztelés segíthetne a túlzottnak látszó szigor enyhítésén, de azt egy későbbi posztban kiemelte, hogy ha már ez a helyzet, akkor inkább készüljön fel rá mindenki a lehető legjobban. Mint írta, a koronavírus-fertőzés klinikailag megkülönböztethetetlen más, banális vírusos megbetegedéstől, ezért nagyon fontos, hogy ne keressük a kiskapukat.

(Borítókép: A távolságtartási szabályok betartásával rendezett záróünnepség egy Illinois-i középiskolában 2020 májusában. Fotó: Scott Olson / Getty Images)