Hová tűnt Greta Thunberg?

A koronavírus-járvánnyal együtt egyik pillanatról a másikra elillant az egyik legforróbb téma, a klímaváltozás és vele együtt Greta Thunberg svéd klímaaktivista, a világ egyik legismertebb arca, aki  egy év kihagyás után visszaül az iskolapadba.

A 17 éves aktivista már márciusban eltűnt pár hétre. Előtte még felszólalt az Európai Parlamentben, ahol kijelentette, hogy a benyújtásra váró klímatörvény látszatmegoldás, semmit nem old meg, és ahelyett, hogy reagálna a tudomány vészjelzéseire, valójában fegyverletétel. (Green Deal, az EU nagy zöld csomagja, amely kötelező jelleggel előírja, hogy a tagállamok 2050-től nem bocsáthatnak ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit el tudnak nyelni). Gretával sokan egyetértettek, az Európai Konzervatívok és Reformerek egyik képviselője viszont felszólalásában visszaküldte az iskolába, mondván: a gyermekkor legalább olyan értékes, mint az éghajlat. 

Képzelt beteg?

Aztán pár hétig semmit nem lehetett tudni róla. Március végén adott megint életjelet magáról, amikor is bejelentette, hogy karanténba vonul egy bérelt lakásba, mivel azonosította magán a koronavírus-fertőzöttséget. Fáradt volt, remegett, fájt a torka és köhögött. Édesapján, akivel napokkal azelőtt együtt utazott Brüsszelből, ugyanezek a tünetek jelentkeztek, de ő még lázas is volt. Ebből következtetett arra, hogy valószínűleg elkapták a COVID-19-et. Ha apjának nem lettek volna ugyanilyen tünetei párhuzamosan, akkor nem is gyanított volna semmit. Betudta volna annak, hogy egyszerűen fáradt és kicsit fáj a torka. Pont ez teszi nagyon veszélyessé a helyzetet, mondta. Ám Greta teljes bizonyossággal nem tudja meg soha, hogy valóban megfertőződött-e koronavírussal, ugyanis a svédországi protokoll szerint csak a súlyos tüneteket mutató, és veszélyeztetett csoportokba tartozó embereket tesztelik. Őt nem.

A klímavészhelyzet témáját márciusban egy csapásra eltüntette a koronavírus. A megannyi konteo között természetesen felbukkant Greta neve is, miszerint, titkos laborokból azért terjesztették el szándékosan a kórt, hogy egy vírus-pánikkal támogassák őt, és a „baloldali zöld-lobbierőt”.  Úgy tűnik, hogy Greta esete a koronavírussal kényszerűen átmozgatta őt az aktuális pánik felé. De, legalábbis, vírus-vészhelyzetben is őt kezdték keresni.

A CNN-ben ott volt

Legközelebb már (május közepén) a CNN „A Koronavírus: tények és félelmek” című adásában tűnt fel. A beszélgetés résztvevői volt Richard Besser, a korábbi amerikai járványmegelőzési központ (CDC) igazgatója, Kathleen Sebelius volt amerikai egészségügyi miniszter és Sanjay Gupta idegsebész. Interjút készítettek vele (természetesen online), hogy érzi magát. Greta rámutatott, hogy hatalmas a felelősségünk, mert könnyen előfordulhat, hogy sokan, főként a fiatalok nem is észlelnek a tüneteket, vagy csak nagyon enyhén, ezért észrevétlenül továbbadhatják a veszélyeztetett csoportokba tartozó embereknek a vírust. És most is bedobta szokásos mondatát, miszerint a tudomány fontos, hallgassunk a tudósokra. 
A műsor után özönlöttek a kérdések, mit keres a műsorban egy iskolás celebritás. Válaszul Twitterében azzal védekezett, hogy ő nem járványszakértő és soha nem is állította ezt.

Koronavírus ügyben kereste a brazíliai Manaus polgármestere, Arthur Virgílio Neto is: „Nagyon kedves Greta Ernman Thunberg. Manaus polgármestere vagyok, ez Amazonas állam fővárosa, ami a legnagyobb város az Amazonas-medence egész brazíliai részén. Segítségre van szükségünk. Meg kell mentenünk a koronavírustól az esőerdő védőinek életét. Egy kegyetlen katasztrófával nézünk szembe.” Greta Twitteren reagált, és az Amazonas-medencében kialakult helyzetet több szempontból is riasztónak nevezte. 

Manaus kétmilliós város, és akkor már csaknem négyezer megbetegedést regisztráltak és 357 halálesetet. Ráadásul az egyik börtönben rabok foglyul ejtették az őröket. A koronavírus miatt minden látogatást betiltottak az intézményben, emiatt tört ki a lázongás. Öt órás feszültség után végül elengedték az őröket.

Nyáron történt még, hogy Jorge Sampaio, korábbi portugál köztársasági elnök éppen kitüntette Gretát a portugál Gulberkian-díjjal, amivel azokat ismerik el, akik kiemelkedően küzdenek a klímaváltozás ellen. A díj egymillió euróval is jár. Thunberg azonnal bejelentette, hogy egy fillért sem tart meg a pénzből, hanem azt teljes egészében környezetvédő csoportoknak, többek között az Amazonas-medencében terjedő koronavírus-járvány ellen küzdő szervezetnek fogja adományozni.

BLM és éghajlatváltozás

Nem ment el szó nélkül az ugyancsak nyáron berobbant globális téma, a George Floyd halála utáni Black Lives Matter tüntetések mellett sem. Megihlette, ahogyan az emberek felébredtek, kezdik megtalálni a hangjukat, reagálnak az igazságtalanságokra, és rájönnek, hogy valóban hatással lehetnek a történésekre. 

Az éghajlatváltozást azonban nem hagyja annyiban.

Szerinte a koronás tragédiának nincs hosszú távú pozitív hatása az éghajlatra, kivéve egy dolgot: hogy miként kell észlelni és kellő erővel kezelni egy vészhelyzetet.

Három aktivista társával nyílt levelet fogalmazott Európa döntéshozóinak, tudósoknak, művészeknek, celebritásoknak.  Benne minden döntéshozót, aktív embert komfortzónája elhagyására szólít fel, és arra, hogy fel kell bontani a régi üzleteket, szerződéseket, és új rendszereket kell felépíteni az éghajlat megmentése érdekében.

Ezt a nyílt levelet adta át augusztus 20-án, Angela Merkel német kancellárnak, aki másfél órás megbeszélést folytatott vele. Éppen két évvel zászlóbontása után, amikor is egy pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment tüntetni a klímaváltozás elleni határozottabb fellépésért.

Merkellel már tavaly is szelfizett, amikor az általa életre hívott Fridays for Future mozgalom 123 országban kétezernél is több helyszínen tartott tüntetést, például Berlinben is, összesen több mint 1,9 millió résztvevővel. Merkel sajtótájékoztatóján akkor arról is beszélt, hogy Greta és mozgalma előmozdították a kormányzati döntéshozatalt. „Arra sarkalltak bennünket, hogy gyorsabban döntsünk Németország klímavédelmi szakpolitikájáról. A rendkívüli időjárási körülmények megmutatják, milyen károkat okoz az, ha nem kezelik az éghajlati kérdéseket.”

Greta most ismét iskolába jár. Egy fantasztikus év után, az év embereként (Time magazin, 2019), Alternatív Nobel-díjasként, Béke Nobel-díj jelöltként talán azt várja, mikor ülnek el más vészhelyzetek, és mikor jön el újra, teljes erejével a klímaváltozás ügye.

(Borítókép: Greta Thunberg 2020. augusztus 20-án. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)