Kilenc napig is fertőzőképes lehet a koronavírus

Miközben a spray aeroszoljában a vírus csak 3 órán keresztül maradt életben, annak műanyag flakonján kilenc nap elteltével is azonosítható volt. A koronavírus túlélőképességét vizsgáló precíz vizsgálat azt találta, hogy a rozsdamentes acél konyhakés pengéjén 48 órán keresztül, kartonpapíron, italos kartondobozok és könyvek felületén 1-4 napig bírja a gyűrődést. A régi textiles borítókon hosszabb ideig vegetált a kórokozó. Nyers fán négy napig, kezelt felületeken, például bútorok felszínén akár hat napig is tudtak vírust detektálni. A textil szövetek (pl. párnahuzat, vászon ing) különösen jól kötődnek a SARS-CoV-2 vírushoz, de az üvegfelületeket is szereti. Ablakon öt nap elteltével is találtak fertőzésre alkalmas vírust. 

A legellenállóbb anyagnak a rezet találták, ami nem meglepő. Sokezer éve ismert a réz fertőtlenítő hatása, megmagyarázni azonban csak a 20. században tudták. A réz megfelelő körülmények között szuperoxidot képez, a felszabaduló szabadgyök pedig agresszíven pusztítja a mikroorganizmusokat. Ezért nincs 4 óra múlva kórokozó egy rézkilincsen. 

A tömény alkohol nem tökéletes

A kilencnapos rekorder vírusaktivitás sokszorosa a májusban mért eredménynek. Ez pedig további vizsgálatokat követel. Hogy mivel érdemes fertőtleníteni, az a felület és a kórokozó kölcsönhatásától is függ. Nem minden kórokozót lehet bármely fertőtlenítéssel eltávolítani: az alkoholos szerek például csak 80 százalékos töménységtől hatásosak. Ózonnal dúsított levegővel, ezüstgőzzel, vagy vákuummal szinte tökéletesen sterilizálhatunk,  viszont ezek a szerek rendkívül sokba kerülnek. 

Megszólalt a sztárprofesszor 

Eddig is lehetett tudni, hogy a vírus kötődését a felszín anyaga, a hőmérséklet, valamint a páratartalom befolyásolja. A híres mikrobiológus, Bill Keevil professzor a Southampton Egyetemről jelezte, más fontos tényezők is szerepet játszanak a vírus túlélésében. Az egyik fő faktor, hogy a vírust szállító nyálcseppek mennyi idő alatt száradnak meg a adott felületen. Lényeges még, hogy mennyire reaktív az adott anyag. A felület összetétele ugyanis biokémiailag  károsítja a vírus örökítőanyagát. A réz épp azért különleges, mert ionos formában erősen reakcióképes. Az arany például kevésbé. A professzor szerint vissza kellene hozni a rezet a közterekre és egészségügyi intézményekbe. Ő nem várna a következő járványig.