Salamon
8 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Élesben vizsgálják a nyálból kimutatható koronavírusteszteket

GettyImages-1228615433
2020.09.22. 11:05
A nyálmintatesztek lehetővé teszik teljes kórházi osztályok, idősotthonok, munkahelyi kollektívák egyszerűbb és olcsóbb tesztelését akár az elmaradott régiókban is.

A nyálmintavételes tesztek kidolgozása ezekben a napokban lépett a második szakaszába a Semmelweis Egyetemen. A kutatók most a gyakorlatban is tesztelik azt, ami eddig már működött a laboratóriumban. Egyre több ember mintáján ellenőrzik, hogy elég pontos-e a mintavételezés. Ehhez pedig tűpontos mintagyűjtést, nukleinsav-izolálást és a PCR-mérést, és megfelelő protokollt dolgoztak ki.

A nyálból vett mintáik eredményei pedig döntő többségében megegyeznek az ugyanazon személytől vett orr-garat mintákból készült PCR-tesztek eredményeivel, azaz ugyanannyira pontosak. Ugyanúgy, ahogy azon feldolgozott és összesített külföldi kutatások esetében is, amelyeket egy neves szaklapban is közzétettek korábban.

A magyar orvosok mostani kutatásai azonban abban térnek el a jelenleg alkalmazott protokolltól, hogy sokkal pontosabbak. Nem csupán igen/nem válaszokat vizsgálnak, hanem pontos mennyiségi összehasonlításokat végeznek. A magyar kutatók vizsgálata is kimutatta, hogy a nyálban kevesebb vírus található, mint az orr-garatban.

Ezért sem elterjedt jelenleg a nyálmintavételes PCR-teszt a világban, csupán néhány helyen lehet vele találkozni. Erre, a kis mennyiségű vírus pontos és megbízható kimutatásának a problémájára sikerült a magyar tudósoknak az utóbbi hónapokban megoldást találniuk a gyűjtési + nukleinsav-izolálási + PCR nagy érzékenységű mérési kombinációjával.

A kísérletek most kezdődő szakaszában már az éles gyakorlatban vizsgálják a nyáltesztet az orvosok.

„Robusztussá, a külső körülményektől a lehető legnagyobb mértékben függetlenné kell tenni a nyáltesztet, hogy az mindig, akár extrém körülmények között is elég érzékeny legyen, és emellett semmiképpen ne adjon fals pozitív eredményeket” – nyilatkozta lapunknak Dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszék vezetője.

Ez a nyálteszt valószínűleg drágább lesz, mint a jelenleg már jól bejáratott és rendkívül megbízható orr-garat mintákon alapuló tesztek – mondja a kutató.

Tömeges mintavételnél azonban, és ott, ahol nem elérhető speciálisan kiképzett személyzet, vagy védőfelszerelés, azonban a nyálmintavétel lehet a megoldás. Egyszerűen azért, mert nem kell sem szakember, sem védőfelszerelés ahhoz, hogy valaki beleköpjön egy csőbe.

Így színészi társulatokat, iskolai osztályokat, élsportolókat például nem kell majd minden nap egyesével tesztelni, hanem elég lesz egy közösen összehozott nagy köpet tesztelése.

Emellett a nyálmintateszt lehetővé teszi teljes kórházi osztályok, idősotthonok, munkahelyi kollektívák nyálmintájának összeöntését és közös tesztelését is.

Hiszen ha összeöntik a mintákat, és nem találnak benne vírust, akkor rövid idő alatt az egész csoportról kimondható, hogy negatív. Egyéni vizsgálatokra csupán akkor lesz szükség, ha a közösségi mintából kimutatták a vírust. Bár ezzel a módszerrel az egyéni tesztelés drágább lehet, a csoportos mintavétel már sokkal olcsóbbá teszi a tesztelést.

„Természetesen pozitív kevert minták után gyorsan el kell végezni a csoportba tartozó személyek egyéni tesztelését is, hogy a vírushordozókat azonosíthassuk” – emlékeztet Varga Gábor.

Az egyéni páciensek nyálminta alapú SARS-CoV-2 vizsgálata 2-3 hónapon belül lesz elérhető, míg több személy kevert, egyesített mintájának biztonságos elemzése 4-6 hónap múlva.

A Semmelweis Egyetemmel párhuzamosan a világ számos országában dolgoznak hasonló fejlesztéseken. Bár azon nyálmintatesztek egy része már piacon van, ugyanakkor az egyes vizsgálati rendszerek alkalmazhatóságát is független klinikai vizsgálatoknak és ez az esetek többségében még várat magára – figyelmeztet Varga Gábor.

A kutató azon kérdésünkre, hogy miért kell még két-három hónapig várni a nyálmintatesztek bevezetésére, amikor bizonyíthatóan működik a módszer, azt felelte, hogy a kutatómunkát még át kell ültetni a rutin-gyakorlati mérésekre is. Ehhez azonban szükséges a kísérletekben felhasznált anyagok és eszközök újratesztelése még, illetve az engedélyeztetés is.

„Pénz, paripa, fegyver szükséges, mint minden más termék vagy eljárás kidolgozásához. Hasonló ez ahhoz, ami a koronavírus-vakcinák esetében történik. Nem elég a vakcina megléte, a reprodukálható és biztonságos alkalmazhatóság vizsgálata tovább tart, mint magának a vakcinának az előállítása” – fejtette ki a tesztelési folyamatok kialakításának hátterét a kutató.

Varga Gáborék 30 éve kutatják a nyálmirigyek működésének területét a molekuláris szinttől a betegségek konkrét lefolyásáig. De ezt egy másik 20 éves megelőző kutatómunka alapozta meg, a tanszékvezető előd, Zelles Tivadar professzor nyálmirigykutatásai révén. Azért kezdtek a kutatók a nyálmintatesztek fejlesztéséhez, mert úgy érezték, hogy most nekik segíteni kell ebben a járványban, úgy, ahogy tudnak. „Nekünk itt dolgunk van” – mondja Varga Gábor.

A vírusok detektálását nyálból nem csupán influenzavírusok esetében fedezték már fel. A koronavírushoz hasonló ebola vírus esetében is létezik már kidolgozott nyál alapú tesztrendszer. Ezért kezdett több kutatócsoport is a jelenlegi koronavírus-járvány kirobbanásakor ilyen irányú kutatásokba. Az elsők között voltak a kínaiak, az olaszok, az ausztrálok és az amerikaiak. A Semmelweis Egyetem a Pécsi Tudományegyetem Hegyi Péter professzor vezette Transzlációs Medicina Intézetével összefogva márciusban kezdte meg a munkát, a járvány hazai kitörésekor. Sok egyetem, kutatóintézet és gyógyszeripari cég dolgozik a témán párhuzamosan, egyfelől versengésben, másfelől mindenekfelett az emberek egészségének és gyógyításának szolgálatában.

(Borítókép: Koronavírus PCR teszthez összegyűjtött mintát mutat egy gázai egészségügyi dolgozó. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)