Szuperapákat állíthatnak elő génszerkesztéssel

Minden éjjel közel 700 millió ember tér nyugovóra korgó gyomorral. A világméretű éhínség leküzdésében lehet segítség amerikai és brit kutatók legújabb eredménye. A világon elsőként hoztak létre ugyanis olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének.

Az Inverse tudományos szaklap beszámolója szerint a DNS szerkesztésére alkalmas CRISPR-Cas9 technikát, vagyis molekuláris ollót alkalmazva iktatták ki – sertéseknél, kecskéknél és szarvasmarháknál – a hímek termékenységében kulcsszerepet játszó egyik gént a még embrionális állapotban lévő állatoknál, amelyekből később a „bérapák” fejlődtek. Ez a kísérlet beigazolta az elméletet, és megmutatta, hogy a technika működik.

A hímek sterilen születtek, majd miután donorállatoktól származó őssejteket ültettek a heréikbe, elkezdtek ondót termelni. A kutatók szerint az eljárás segíthetne a gazdáknak, hogy egészségesebb és termékenyebb állatokat neveljenek kevesebb víz, takarmány és antibiotikum felhasználásával. A világ távoli vidékein élő tenyésztőknek is jobb hozzáférése lenne a legjobb állatoktól származó genetikai anyagokhoz, ami segítené a precíziós állattenyésztést.

A Washingtoni Állami Egyetem szaporodásbiológiai szakembere, Jon Oatley szerint a módszer pozitív hatással lehet a világ élelmezési gondjaira.

Ezzel a technológiával szélesebb körben elterjeszthetőek a kívánt tulajdonságok, és javítható az élelmiszer-termelés hatékonysága.

A kutatók – írja az MTI – hangsúlyozták, hogy az általuk használt génszerkesztési eljárással kizárólag olyan változás idézhető elő, amely természetes módon is előfordul egy adott fajon belül. Bár a jelenlegi szabályozás tiltja génszerkesztett apaállatok hasznosítását a táplálékláncban, azok utódai már nem lennének génmódosítottak.