![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Közösségi tudományos projekt indult a Nagy-korallzátony felmérésére
Közösségi tudományos projekt vette kezdetét csütörtökön a Nagy-korallzátony felmérésére, melynek során a következő tíz hétben 100 fő zátonyról gyűjtenek vízalatti felvételeket több mint 30 hajóról.
A projektben ezen kívül bármilyen fényképezőgéppel rendelkező búvár részt vehet, turisták is. A képek a következő hónapban elérhetővé válnak online, hogy a hobbikutatók világszerte segíthessenek az adatelemzésben – írja az MTI.
A 2300 kilométer hosszan elterülő, több mint háromezer önálló zátonyból álló Nagy-korallzátony a világ egyik legkülönlegesebb természeti képződménye, de csupán 5-10 százalékát vizsgálják rendszeresen.
![GettyImages-1227936271](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3485/34857/348579/34857957_003b8b59b4a640d6c4063053463c1c77_wm.jpg)
Peter Mumby, a Queenslandi Egyetem professzora, a projekt tudományos vezetője elmondta, a tudósoknak és szakértőknek a lehető legtöbb információra van szükségük erről a hatalmas és távoli ökoszisztémáról ahhoz, hogy erőforrásaikat a lehető legjobban használják és összpontosítsák a korallzátony védelme érdekében.
Az egészséges zátonyok az éves tömeges ívás idején sok korall-lárvát vagy bébikorallt bocsátanak ki, és fontos szerepet játszanak szomszédjaik állapotának javulásában olyan zavaró események után, mint amilyen a korallfehéredés
– mondta Mumby.
A Nagy-korallzátony számlálás projekt célja, hogy információt gyűjtsenek arról, hol vannak ezek a kulcsfontosságú forrást jelentő zátonyok.
A projektet a Nagy-Korallzátony Tengeri Park Hatóság, a Queenslandi Egyetem és az Ausztrál Tengerkutató Intézet közreműködésével valósítják meg.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)