Nemcsak a vitamin, a böjt is hasznos lehet koronavírus ellen

Tudjuk, hogy a D-vitamin-hiány nagymértékben növeli az esélyét a koronavírus-fertőzésnek és a hozzá kapcsolható halálozásnak, ráadásul a legújabb kutatások szerint a megfelelő dózisban és módon szedett D-vitamin 70 százalékkal csökkenti mind a fertőzés, mind pedig a halálozás valószínűségét. 

A legújabb kutatások szerint a D-vitamin mellett a böjt is természetes és segítség lehet a koronavírus ellen. A hetente végzett böjt bizonyíthatóan elősegíti az autofágiát, és 

az immunrendszer aktiválásával fokozza a kórokozókkal szembeni ellenállóképességet.

Ugyan az immunrendszer központi szerepet játszik az új koronavírus, a SARS-CoV-2-fertőzés leküzdésében, ha a szervezet védekezése nem megfelelően szabályozott, károsodott tüdőfunkciók és halál is lehet a vége.

Koronavírus és immunrendszer

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) és más koronavírusok – a SARS-CoV és a MERS-CoV – által okozott fertőzés hasonló kórélettani lefolyást mutat. A SARS-CoV-2 az angiotenzinkonvertáló enzim 2 (ACE2) receptorhoz kötődik, amit főként a tüdő léghólyagocskáinak hámsejtjei termelnek. A vírus örökítőanyaga a gazdasejtbe jutva átveszi az irányítást a sejtműködés folyamatai felett, azokat károsítja, majd elkezd sokszorozódni. A fertőzés folyamata és a sérült, elpusztult tüdősejtek helyi immunválaszt indítanak el a gyülekező immunsejtek (falósejtek: monociták és makrofágok) segítségével. A legtöbb esetben a vírusfertőzést követő immunválasz viszonylag gyorsan alábbhagy, és a betegek maradéktalanul felépülnek. Súlyos esetekben azonban a fertőzés rendkívül veszélyes szövődményeket eredményez. Ilyen a nem megfelelő immunválasz következtében kialakuló tüdőgyulladás is, melyben jellemző a gyulladásserkentő anyagok emelkedett és tartós szintje. 

aminek következtében kiterjedt tüdőödéma, akut légzési distressz-szindróma (ARDS) és több szervi elégtelenség léphet fel. A folyamat halálos.

Vírusfertőzés során a veleszületett immunrendszer mellett a szerzett immunfolyamatok is beindulnak. Ezek az immunválaszok fokozzák a gyulladást, vagy semlegesítik a behatoló vírusokat. Bizonyos sejtek (az APC-sejtek), ilyenek például a makrofágok, a vírus felszíni mintázatát, az antigént mutatják be asegítő T-limfocitának. A nyiroksejt aktiválódik, majd több formába alakul, és elindítja az immunsejtek által közvetített és az ellenanyaggal működő immunválaszt. Az egyik T-limfocita-típus (T-killer sejt) közvetlenül pusztítja el a vírussal fertőzött sejteket, mások az ún. természetes ölősejteket aktiválják.

A védekezési folyamat során keletkeznek memória-T-sejtek is.A T-helper sejtek az úgynevezett B-limfociták plazmasejtekké alakulását is serkentik, melyek aztán koronavírus-specifikus antitesteket (főleg IgM és IgG) generálnak. Ezek az antitestek viszont megkötik és semlegesítik a SARS-CoV-2-t. A B-sejtek egy része is memóriasejtté alakul.

Autofágia

Kulcsfontosságú szerepet játszik mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás szabályozásában egy 

Az autofágia az élővilág evolúciójának ősrégi és időtálló fejlesztése, mely egy sejten belüli emésztést végző szervecskéhez, a lizoszómához kapcsolódik.Ennek során a sejtszervecske megköti, lebontja és újrahasznosítja a nem megfelelő molekulákat és behatoló kórokozókat.

A folyamatnak azonban vannak más fontos funkciói is, melyek a sejtek túlélésével, pusztulásával, öregedésével és immunitásával függenek össze. Részt vesz a kórokozók (például vírus) immunrendszernek való bemutatásában, befolyásolja az immunrendszer gyulladásserkentő és -csökkentő anyagainak termelődését és hatását, valamint az immunsejtek működését. 

Az autofágia folyamata nélkül nem képesek megfelelően specializálódni az immunsejtek segítő, ölő és memóriasejtekké.

Böjt 

Az autofágia stressz esetén – például fertőzés, betegség, éhezés és böjt – kiemelten fontos, mivel a makromolekulák újrafeldolgozásával szerepet játszik a sejtek tápanyagokkal és energiával való ellátásában. A folyamat központi molekulája az mTOR.

• Tápanyagban gazdag körülmények között az mTOR az autofágiát gátolja
• Éhezés és böjt időszakában az mTOR az autofágiát aktiválja

Számos vírus az autofágiát gátolja, és így segíti önmaga sokszorozódását.

Egy nemrégiben végzett tanulmány igazolta, hogy az új koronavírus-fertőzés az autofágia folyamatát szinte elnyomta,és kimutatta, hogy az autofágia indukcióját célzó gyógyszeres beavatkozás hatásos lehet a fertőzés ellen.

Egy Tokiói Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy 24–46 órán át éheztetett patkányokban szinte minden létfontosságú szervben rendkívül aktív volt az autofágia, és legyengített kórokozó hozzáadására az állatok ellenanyag-termelése megkétszereződött.

Rendszeres böjt hatására csökken a szervezetszintű gyulladás, nő az inzulinérzékenység. A Tokiói Egyetem kutatói ennél is tovább mentek. Mi történik még? És ha több napon keresztül böjtölünk (éhezünk)? Hisz az ősember ezt is túl kellett, hogy élje – ha pedig neki sikerült, a módszert az evolúció megőrizte számunkra is előnyös tulajdonságként, nem? Ha három napon keresztül böjtölünk, az alábbi folyamatok mennek végbe:

1. Nagyjából 12 óra éhezést követően a szervezet egyre inkább a tartalékolt zsírokból nyer energiát, ha lehetséges.
2. 18 óra eltelte után megjelennek a vérben a ketonok, az energiaképzés már maximálisan zsíralapú.
3. 24 óra elteltével felerősödik az autofágia nevű folyamat, vagyis a sejtek megtisztulnak a helytelenül működő sejtalkotóktól és kóros molekuláktól, fertőző mikrobáktól.
4. 48 óra éhezést követően a növekedési hormon vérbeli koncentrációja közel ötszörösére emelkedik. Nagyjából 50 óra után a vércukor- és inzulinszint minimálisra csökken, a sejtek inzulinérzékenysége szignifikánsan megnő.
5. 72 órát meghaladó böjt esetében megkezdődik a helytelenül működő immunsejtek lebontása is.

Tudjuk, hogy immunhiányos vagy csökkent immunrendszeri működésű embereknél a COVID–19 tünetei és szövődményei súlyosabbak, ezért esetükben a fertőzést, illetve a halálos kimenetelt megelőző intézkedéseknek a stressztűrő képesség fokozását kell célozniuk.

Fertőzötten már nem használ. Mit tehetünk?

Az egyetlen igazi probléma az, hogy már meglévő koronavírus-fertőzés esetén a böjt olyan tápanyaghiányt és stresszt jelent, amihez a szervezet már legtöbbször nem tud alkalmazkodni, így már beteg személyek számára az orvosok egyöntetű véleménye szerint böjt nem javasolt. 

Azt is fontos tudni, hogy a böjt koronavírussal kapcsolatos pozitív élettani hatására vonatkozóan nincsenek empirikus adatok és nincs olyan kutatás, amelyben a koplalás hatékony stratégiaként szerepel.