Európa természetes élőhelyeinek 80 százaléka kedvezőtlen állapotban van

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van – figyelmeztetett hétfőn kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), amely szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség az érintett területek megóvásához.

A 2013 és 2018 közötti időszakot lefedő jelentés hanyatlást mutat az előző hat évhez, a 2007–2012 közötti időszakhoz képest, amikor a természetes élőhelyek 77 százaléka volt kedvezőtlen állapotban. 

Európában egyértelműen egy nagy volumenű helyreállításra van szükség. Ez nem csupán a biológiai sokféleség, hanem az éghajlatváltozás szempontjából is indokolt

– hangsúlyozta Carlos Romao, az EEA szakértője, a jelentés egyik készítője. 

Az élőhelyekre, valamint állat- és növényfajokra egyebek között az intenzív mezőgazdasági termelés, a városok terjeszkedése – karöltve a turizmussal és a rekreációval –, a nem fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységek, a légszennyezés, a betolakodó fajok, az illegális vadászat és halászat, valamint az éghajlatváltozás jelent fenyegetést.   

     

A vizsgált hat évben 

A vizsgált 463 madárfaj kevesebb mint felének, 47 százalékának jó a védettségi állapota az Európai Unióban, ami 5 százalékos visszaesés a 2007–2012 közötti időszakhoz képest. A „kedvezőtlen vagy rossz” állapotban lévő fajok aránya 39 százalék, ami 7 százalékos növekedés a korábbi periódushoz képest.    

A beporzók számára fontos élőhelyek védettségi állapota jobban romlott, mint más természeti területeké.    

A jelentés a természetes élőhelyek mindössze 15 százalékát sorolja jó, míg 81 százalékukat a kedvezőtlen vagy rossz védettségi szintbe.    

A füves területek, dűnék és mocsarak azon területek közé tartoznak, amelyek állapota erősen romlik, az erdőterületek esetében azonban jelentős javulás figyelhető meg. A tengeri területekre vonatkozóan kevés az adat.    

A vizsgált állatfajok 27 százaléka jó védettségi státusszal rendelkezik, ami bár alacsony arány, de még így is 4 százalékos növekedést jelent a 2007–2012 közötti időszakhoz képest.    

A természetvédelmi erőfeszítések kifizetődését jelzi, hogy

Az Európai Unió szárazföldi területének 18 százaléka – ez 2012 óta változatlan –, tengeri területeinek 10 százaléka – ez 4 százalékos növekedés a korábbihoz képest – tartozik az ökológiai hálózatba.    

Jelentésük azt mutatja, hogy Európa természeti kincseinek egészsége, valamint az emberek jólétének megóvása érdekében alapvető változtatásokra van szükség az élelmiszer-előállításban és -fogyasztásban, az erdőterületek kezelésében és használatában, valamint a városépítésben

hangsúlyozta Hans Bruyninckx, a koppenhágai székhelyű EEA ügyvezető igazgatója.

(Borítókép: Ködös reggel a bajor Alpokban 2020 októberében. Fotó: Karl-Josef Hildenbrand/picture alliance via Getty Images Hungary)