Kis mélységben történt a rengés, ezért ekkora a pusztítás Törökországban

Az Égei-tenger török partjaitól mintegy 30 kilométerre, Izmír térségében péntek délután tíz kilométernyi mélységben kipattant rengés ebben a régióban tulajdonképpen nem meglepő, hiszen ez az afrikai és eurázsiai kőzetlemezek ütközőzónája. Ilyen energiájú rengések azonban itt is csak néhány évtizedenként történnek

– magyarázta az Indexnek Timár Gábor, az  ELTE TTK geofizikai és űrtudományi tanszékének vezetője.

A szakértőtől megtudtuk, hogy a Földközi-tenger lényegében egy óceánmaradvány, és az Afrikai-lemezhez tartozik. Ez a lemez bukik az Eurázsiai-lemez alá. A mozgás átlagosan évi néhány centiméter sebességű, azonban időként „megszorul” a két lemez, és egy idő után hirtelen mozdul sokat, akár több métert is. Ilyenkor fordulhat elő ekkora földrengés.

A mostani rengésnek két jellegzetessége volt, amely a pusztítás nagy részéért felelős: egyrészt hogy nagyon kis mélységben történt (a 10 kilométer kevésnek számít), így a rengéshullámok a felszínig alig vesztettek az energiájukból. Persze a 6,7-es magnitudó sem kicsi: összehasonlításképpen most Izmírnél ezerszer akkora energia szabadult fel, mint 2011-ben hazánkban, az oroszlányi rengésnél. A másik lényeges dolog, hogy a rengés függőlegesen megmozdította a tengerfenék kőzeteit; ezzel megmozdult a víztest is, ebből alakult ki a szökőár (tsunami), amely szintén hozzájárult a pusztításhoz.

Ez sem példa nélküli a Földközi-tenger térségében: az 1908-as messinai földrengést is követte ilyen jelenség

– foglalta össze az ELTE TTK professzora.