Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMA szülők életét kevésbé fenyegeti a koronavírus
A gyerekekkel való együttélés nem befolyásolja a kockázatát annak, hogy a felnőtteknél az új koronavírus okozta súlyos tünetek alakulnak ki – állapították meg brit kutatók.
A szakértők kilencmillió 65 évnél fiatalabb felnőtt február és augusztus közötti adatait elemezték, hogy összehasonlítsák a gyerekkel egy háztartásban és a gyerek nélkül élők koronavírus miatti súlyos tüneteinek kockázatát – írja a BBC.com.
Egy tüdőgyógyász szakorvos szerint a koronavírus még öt évig velünk lesz
Szerinte amikor ilyen nagy számban betegszenek le emberek, a kontaktkutatásnak már nem sok értelme van.
Megállapították, hogy a 18 év alattiakkal való együttélés nem növeli annak rizikóját, hogy valaki a SARS-Cov-2 miatt súlyosan megbetegedjen, vagy esetleg meghaljon az új koronavírus okozta Covid–19 következtében.
A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSHTM) és az Oxfordi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy általános iskolás korú vagy annál fiatalabb gyerekekkel együtt élő felnőttek esetében nem nagyobb a koronavírus-fertőzés vagy az ezzel kapcsolatos kórházba kerülés esélye.
Sőt ők mintegy 25 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg Covid–19 következtében, mint a gyerek nélkül élők. A tudósok úgy vélik, ennek hátterében az egészségesebb életvitel állhat, mely a gyerekeket nevelőket jellemzi egy korábbi vizsgálat szerint.
A középiskolás korú gyerekekkel élő felnőttek esetében kissé – nyolc százalékkal – nagyobb az esélye a koronavírus-fertőzésnek, de nem emelkedik a kórházba kerülés rizikója. Ezeknél a felnőtteknél 27 százalékkal kisebb a kockázata, hogy meghalnak a betegség következtében. Vélhetően egészségesebbek, mint a hasonló korú gyerektelenek.
Kijárási tilalom jön Olaszországban is
Újabb szigorításokat vezetnek be országszerte.
Az egyelőre még nem publikált tanulmány a február és augusztus közötti időt vizsgálta, tehát átfogta azt az időszakot is, amikor a brit iskolák nyitva voltak, és azt is, amikor március 20. után nagyrészt bezártak, és csak néhány gyerek látogatta az intézményeket. Szintén magában foglalta a nyári szünetet is, de az iskolák szeptemberi újraindítását már nem.
A tudósok munkájuk során figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint a dohányzás, a társadalmi-gazdasági nélkülözés, az etnikum és a krónikus egészségügyi problémák.
Szlávik János: Én nem látom, hol a vége
Szlávik János szerint még csak a közelébe sem szabad eljutni az egészségügyi kapacitás határának.