A Semmelweis Egyetem már dolgozik a koronavírus szövődményeinek gyógyításán

További Tech-Tudomány cikkek

A Covid–19 betegség kétféle módon károsíthatja szervezetünket: az egyik eset, amikor a már meglévő alapbetegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onkológiai tünetek erősödnek fel általa, a másik eset pedig az, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből. Az utóbbi oka az úgynevezett citokinvihar, amely tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet, ennek leküzdésében a tüdőhegesedés kezelésében lehet segítségünkre a fluvoxamin-terápia.

November elején kezdődnek a Semmelweis Egyetemen és egyes járványkórházakban azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a tüdőhegesedés kezelésében (szaknyelven tüdőfibrózis) hatékony fluvoxamin-terápia eredményességét vizsgálják. A kutatási program a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a SigmaDrugs egyetemi spin-off cég együttműködésében valósul meg, dr. Fekete Andrea vezetésével.

Az alapötlet tulajdonképpen egyszerű - mondja a Semmelweis Egyetem docense, a SigmaDrugs biotech társalapító ügyvezetője. Korábbi neurobiológai kutatások kimutatták, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre. A Sigma-1 receptort először az 1970-es években írták le a központi idegrendszerben. Alapvetően agyi funkciókhoz kapcsolták a szerepét, például a memóriában, viselkedésben tulajdonítottak neki szabályozó funkciót.

Az elmúlt egy-másfél évtized kutatásai során derült ki, hogy a szervezet más területein is jelen lehet ez a receptor, és a sokféle funkciója közül egyik éppen a gyulladás csökkenése. Azt már az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán működő, Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védő mechanizmus. Felfedezésüket - miszerint a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek - elsőként publikálták 2016-ban, ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap publikálta.