Magyar kutatónők nyerték az idei L’Oréa–-UNESCO-díjat
További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért pedig Csuka Dorottya kapta az idei L’Oréal-UNESCO-díjat – adta hírül az MTI.
Az akadémikusokból álló zsűri négymillió forint összdíjazású elismerést ítélt meg az orvostudományok területén előremutató munkát végző két kivételes tehetségű hazai kutatónőnek.
Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat, és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat – áll a szervezők közleményében.
Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetika Kutatócsoportjának vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez.
Ezeket a betegségeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja.
Dr. Csuka Dorottya, Dr. Bagoly Zsuzsa
Fotó: L’Oréal
A mutációk felismerése nagyon fontos a gyógyszerfejlesztéshez, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is hatékonyabb. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, továbbá a máj- és vesetranszplantáció körülményeinek javításához is.
Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem kutatója a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb.
Bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket igyekszik feloldani, az csak az esetek 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő munkájának célja tehát az, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján olyan pontrendszert szeretne létrehozni, amelynek segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is – olvasható a közleményben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
