![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Muhari Eszter egyetlen mondata új megvilágításba helyezi Szilágyi Áron vereségét](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57492/574921/57492159_4252503_8ccf2af87b3ef3bb7c2b48045ef7ea6c_wm.jpg)
Hiába állt le részben az élet a korona-világjárvány miatt, a mérések kezdete óta mégis 2020 volt legmelegebb év a Földön. Európában a globális átlaghoz képest is jobban emelkedett az átlaghőmérséklet. Az EU időjárás- és egyéb, klímavonatkozású adatokat gyűjtő-elemző programja, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb jelentése szerint:
Furcsa lehet, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon nem volt igazán forró a 2020-as nyár, Európa mégis rekordot döntött. Nyugat-Európában 2020 nyarán több hőhullám is végigsöpört július végén és augusztus elején. A 2019/20-as tél pedig csaknem 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb az öreg kontinensen, mint az előző rekordmeleg tél 2016-ban.
Beszédes lehet az is, hogy a 2020-as év mellett a többi négy legmelegebb európai év mindegyikét a 2010-es évtizedben mérték.
Ahogy a lenti Föld-térképen is látszik, az Atlanti-óceán északi részét és Észak-Amerika, valamint Ázsia egyes vidékeit leszámítva 2020-ban az északi félteke legtöbb részén átlagon felül emelkedett a hőmérséklet.
A déli félgömbön ezzel szemben nagyobb területeken mértek a szokásosnál alacsonyabb átlaghőmérsékletet, különösen a Csendes-óceán keleti, egyenlítői részén. Ezt az 5-7 évente jelentkező természetes éghajlati jelenség, a La Niña hűtő hatása magyarázza az év második felében.
A rekordmeleget azért tartják aggasztónak, mert a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített vállalások szerint az évszázad végéig 1,5, maximum 2 Celsius-fokkal szabadna csak emelkednie a globális átlaghőmérsékletnek (az iparosodás előtti időkhöz képest). Ebből fakad az EU ambiciózus terve is, miszerint 2050-re teljesen megszüntetné a nettó szén-dioxid-kibocsátást Európában.