Antal, Antónia
-7 °C
-2 °C

Rekordmeleg év volt 2020, különösen Európában

2021.01.11. 10:23 Módosítva: 2021.01.11. 10:36

Hiába állt le részben az élet a korona-világjárvány miatt, a mérések kezdete óta mégis 2020 volt legmelegebb év a Földön. Európában a globális átlaghoz képest is jobban emelkedett az átlaghőmérséklet. Az EU időjárás- és egyéb, klímavonatkozású adatokat gyűjtő-elemző programja, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb jelentése szerint:

  • 2020-ban 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981–2010-es szokásos referencia-időszakban;
  • kb. 1,25 fokkal volt melegebb az 1850–1900-as, iparosodás előtti időszaknál;
  • az elmúlt hat év a legmelegebb hatéves időszaknak számít, amióta mérjük a hőmérsékletet;
  • Európában 0,4 fokkal melegebb volt 2020-ban, mint 2019-ben;
  • az 1981–2010 közötti referencia-időszakhoz képest pedig 1,6 fok a növekedés. 

Furcsa lehet, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon nem volt igazán forró a 2020-as nyár, Európa mégis rekordot döntött. Nyugat-Európában 2020 nyarán több hőhullám is végigsöpört július végén és augusztus elején. A 2019/20-as tél pedig csaknem 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb az öreg kontinensen, mint az előző rekordmeleg tél 2016-ban.

Beszédes lehet az is, hogy a 2020-as év mellett a többi négy legmelegebb európai év mindegyikét a 2010-es évtizedben mérték. 

Ahogy a lenti Föld-térképen is látszik, az Atlanti-óceán északi részét és Észak-Amerika, valamint Ázsia egyes vidékeit leszámítva 2020-ban az északi félteke legtöbb részén átlagon felül emelkedett a hőmérséklet.

A déli félgömbön ezzel szemben nagyobb területeken mértek a szokásosnál alacsonyabb átlaghőmérsékletet, különösen a Csendes-óceán keleti, egyenlítői részén. Ezt az 5-7 évente jelentkező természetes éghajlati jelenség, a La Niña hűtő hatása magyarázza az év második felében. 

A rekordmeleget azért tartják aggasztónak, mert a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített vállalások szerint az évszázad végéig 1,5, maximum 2 Celsius-fokkal szabadna csak emelkednie a globális átlaghőmérsékletnek (az iparosodás előtti időkhöz képest). Ebből fakad az EU ambiciózus terve is, miszerint 2050-re teljesen megszüntetné a nettó szén-dioxid-kibocsátást Európában. 

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.