Nem a kutya szaglása a nagy szám, hanem hogy hajlandó is azonosítani a covidos beteget!

A szóban forgó cikk megpendíti azt a lehetőséget, hogy a szagfelismerő kutyák segítségével akár korlátok közé is szoríthatják a koronavírus-pandémiát, mivel a különleges ebek egy óra leforgása alatt több száz emberről is meg tudják állapítani, hogy fertőzött-e, és ennek a képességüknek kiváltképp repülőtereken vagy stadionok bejáratánál vehetnék hasznát. Nem beszélve arról, hogy ez a módszer még úgy is lényegesen olcsóbb, mint az RNS-alapú PCR-tesztek alkalmazása – amelynek darabja 15-20 ezer forintba kerül –, ha tudjuk: a kutyák kiképzése drága és időigényes folyamat.  

A Nature-cikk szerint a kutyák 100 százalékos biztonsággal állapították meg az emberekről, ha nem fertőzöttek, és a fertőzötteket is 92 százalékos, tehát meglehetősen nagy biztonsággal szűrték ki. Ezzel szemben a PCR-tesztek hibaaránya – a teszt gyártmányától függően – 2 és 33 százalék között mozog. 

Az írásból az is kiderül, hogy a kutatások még meglehetősen kezdeti stádiumban tartanak, és egyelőre szó sincs a szimatoló kutyák „nagyüzemi” alkalmazásáról. Ugyanakkor Helsinkiben és Dubajban már dolgoznak kutyák ilyen feladattal. Gácsi Márta etológussal jártuk körül a problémát.

Igaz-e a hír, hogy a kutyák alkalmasak különféle betegségek „kiszimatolására”?

Már jó ideje alkalmaznak speciálisan képzett kutyákat különböző daganatos betegségek diagnosztizálására, bár nem gondolom, hogy ez különösen elterjedt módszer lenne.

A módszer nagyon hasonló a szagazonosító rendőrkutyák esetében régóta alkalmazotthoz: a kutyának azt tanítják meg, hogy a mintaként mutatott szaghoz hasonlót keressen, azaz a minták közül annál jelezzen, amelynek a szaga nagyon hasonlít a mintáéhoz. Amennyiben az adott betegséghez megbízhatóan kapcsolható egy jellegzetes szag, a kutya e mentén képes a hasonlóságot jelezni. Természetesen sok tényező befolyásolja a kutyák megbízhatóságát, főként a minta kiválasztása – azaz, hogy valóban hordozza a betegségre jellemző szagkomponenseket, de ne tartalmazzon más zavaró szagokat, például más betegségekhez kapcsolható illatokat. A legtöbb esetben ugyanis nem tudják, hogy a kutyák pontosan milyen komponensek vagy szagkomplex alapján dolgoznak.

Melyek ezek a betegségek?

Többféle daganatos megbetegedés, de például léteznek olyan segítőkutyák is, amelyek cukorbetegeknél előre jelzik a rosszullétet, esetleg a hipoglikémiás rohamot.

Mely kutyafajták alkalmasak erre a feladatra, esetleg valamennyi?

Nem szigorúan fajtafüggő a képesség, bár arra vonatkozóan több vizsgálat is ismert, hogy a különböző kutyafajták nem egyforma szaglásbeli képességgel rendelkeznek. Épp a mi tanszékünkön folyó kutatás igazolta, hogy az eredetileg szaglási képességekre szelektált vadászkutyafajtáknak – még ha sok generáció óta „csupán” családi kedvenc céljára tenyésztik is őket – még mindig jobb az orruk, mint a többi fajtának. Ugyanakkor meglepően nagy a fajtán belüli, egyedek közti eltérés is. 

Önök itt Magyarországon foglalkoznak efféle kutyakiképzéssel?

Bevallom, nem tudom, mit ért az „önök” alatt, talán a tanszéket, az alapítványt? Mindenesetre
többen is próbálkoztak ilyesfajta képzéssel, amikor a téma bekerült a (kutyás)köztudatba, de nem tudok róla, hogy bárki is hivatalos/hivatásszerű módon művelné jelenleg.

Mennyire munkaigényes egy Covid-kiszimatoló kutya kiképzése?

Az eddig említett kutyák és a Covid esetében alkalmazott keresőkutyák között különbséget kell tennünk, még ha alapvetően igen hasonlónak tűnik is a két feladat. A daganatkereső kutyák ugyanis egy laborban dolgoznak, mintákkal. 

Ugyanakkor a médiában a cikkek nagy része itt átugrik egy jelentős problémán, miszerint ezeket a kutyákat életszerű körülmények között kívánják használni, például repülőtereken, frissen levett szagminták alkalmazásával. A kutyák hatékonyságát ilyen körülmények között soha senki sem tesztelte, és nehéz a teljesítményüket ellenőrizni kontrollcsoport hiányában, hacsak nem készül párhuzamos PCR-teszt is az érintett emberekről. Ráadásul még nincs megoldva a kutyák védelme – bizonyos mértékben ők is veszélyeztetettek –, illetve kérdéses, hogy valóban megéri-e a kutyák alkalmazása ilyen helyeken, hiszen a többórás, folyamatos terhelést nem bírják, erre nem is tesztelték őket. A kábítószer-kereső és a robbanószer-kereső kutyák esete azért más, mert ott még nem ismert olyan eljárás, ami helyettesíthetné a kutyák különleges szaglóképességét.

Mi az élettani magyarázata a kutyák elképesztő szagfelismerő képességének?

Elnézést, ezt a kérdést nem tudom értelmezni… Most menjünk bele olyan kérdésekbe, mint a receptorsejtek száma és a szaglóhám felszíne? (A kutyák orrában 300 millió szagreceptor van, az emberekében 5-6 millió... – a szerk.)

Mi a gyakorlati haszna annak, ha egy kutya kiszagolja az adott betegséget, mondjuk a koronavírus-fertőzést?

Hát, ez egy fogós, ravasz kérdés… A fenti válaszomat folytatva előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor egy ilyen kutya valóban komoly segítség lehet, például ha valamiért nincs idő megvárni egy viszonylag hosszadalmas PCR-teszt eredményét. Ugyanakkor, ha egy utas felszállás előtt negatív tesztet produkál, akkor nem sok értelme van érkezéskor kutyával tesztelni, mert a kutatásokban csak aktív fertőzöttek szagmintáit használták, tehát fogalmunk sincs, hogy a kutyák bejelzik-e a még tüneteket nem mutató, de már fertőzött emberek mintáját is. Lehetséges, hogy valahol épp zajlanak ilyen kutatások, de publikációval még nem találkoztam.

(Borítókép: Gácsi Márta kutyája, Kósza. Fotó: Szováthy Kinga/Index)