Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Nem a kutya szaglása a nagy szám, hanem hogy hajlandó is azonosítani a covidos beteget!

SZK 7931 210120
2021.01.20. 19:39
Nemrégiben a Nature című tudományos folyóiratban cikket publikáltak arról, hogy speciálisan kiképzett kutyák ki tudják szagolni, ha valakiben úgymond „benne van” a koronavírus. Egyes kutyatrénerek már fantasztikus eredményeket kürtöltek világgá, de vajon mi ebből az igazság, és van-e gyakorlati haszna is a kutyák kivételes szagfelismerő képességének? Erről kérdeztük Gácsi Márta etológust, az MTA kutatócsoportjának munkatársát.

A szóban forgó cikk megpendíti azt a lehetőséget, hogy a szagfelismerő kutyák segítségével akár korlátok közé is szoríthatják a koronavírus-pandémiát, mivel a különleges ebek egy óra leforgása alatt több száz emberről is meg tudják állapítani, hogy fertőzött-e, és ennek a képességüknek kiváltképp repülőtereken vagy stadionok bejáratánál vehetnék hasznát. Nem beszélve arról, hogy ez a módszer még úgy is lényegesen olcsóbb, mint az RNS-alapú PCR-tesztek alkalmazása – amelynek darabja 15-20 ezer forintba kerül –, ha tudjuk: a kutyák kiképzése drága és időigényes folyamat.  

A Nature-cikk szerint a kutyák 100 százalékos biztonsággal állapították meg az emberekről, ha nem fertőzöttek, és a fertőzötteket is 92 százalékos, tehát meglehetősen nagy biztonsággal szűrték ki. Ezzel szemben a PCR-tesztek hibaaránya – a teszt gyártmányától függően – 2 és 33 százalék között mozog. 

Az írásból az is kiderül, hogy a kutatások még meglehetősen kezdeti stádiumban tartanak, és egyelőre szó sincs a szimatoló kutyák „nagyüzemi” alkalmazásáról. Ugyanakkor Helsinkiben és Dubajban már dolgoznak kutyák ilyen feladattal. Gácsi Márta etológussal jártuk körül a problémát.

Igaz-e a hír, hogy a kutyák alkalmasak különféle betegségek „kiszimatolására”?

Már jó ideje alkalmaznak speciálisan képzett kutyákat különböző daganatos betegségek diagnosztizálására, bár nem gondolom, hogy ez különösen elterjedt módszer lenne.

Tudományos kutatások is igazolták, hogy a kutyák valóban hatékonyak ezen a téren, azaz nagy biztonsággal jelzik a daganatos betegek mintáját, és csak nagyon ritkán jeleznek egészséges ember mintájánál.

A módszer nagyon hasonló a szagazonosító rendőrkutyák esetében régóta alkalmazotthoz: a kutyának azt tanítják meg, hogy a mintaként mutatott szaghoz hasonlót keressen, azaz a minták közül annál jelezzen, amelynek a szaga nagyon hasonlít a mintáéhoz. Amennyiben az adott betegséghez megbízhatóan kapcsolható egy jellegzetes szag, a kutya e mentén képes a hasonlóságot jelezni. Természetesen sok tényező befolyásolja a kutyák megbízhatóságát, főként a minta kiválasztása – azaz, hogy valóban hordozza a betegségre jellemző szagkomponenseket, de ne tartalmazzon más zavaró szagokat, például más betegségekhez kapcsolható illatokat. A legtöbb esetben ugyanis nem tudják, hogy a kutyák pontosan milyen komponensek vagy szagkomplex alapján dolgoznak.

Melyek ezek a betegségek?

Többféle daganatos megbetegedés, de például léteznek olyan segítőkutyák is, amelyek cukorbetegeknél előre jelzik a rosszullétet, esetleg a hipoglikémiás rohamot.

Mely kutyafajták alkalmasak erre a feladatra, esetleg valamennyi?

Nem szigorúan fajtafüggő a képesség, bár arra vonatkozóan több vizsgálat is ismert, hogy a különböző kutyafajták nem egyforma szaglásbeli képességgel rendelkeznek. Épp a mi tanszékünkön folyó kutatás igazolta, hogy az eredetileg szaglási képességekre szelektált vadászkutyafajtáknak – még ha sok generáció óta „csupán” családi kedvenc céljára tenyésztik is őket – még mindig jobb az orruk, mint a többi fajtának. Ugyanakkor meglepően nagy a fajtán belüli, egyedek közti eltérés is. 

Az első hivatásos daganatkereső kutyák munkavonalú cocker spánielek voltak Angliában, körülbelül húsz évvel ezelőtt.

Önök itt Magyarországon foglalkoznak efféle kutyakiképzéssel?

Bevallom, nem tudom, mit ért az „önök” alatt, talán a tanszéket, az alapítványt? Mindenesetre
többen is próbálkoztak ilyesfajta képzéssel, amikor a téma bekerült a (kutyás)köztudatba, de nem tudok róla, hogy bárki is hivatalos/hivatásszerű módon művelné jelenleg.

Mennyire munkaigényes egy Covid-kiszimatoló kutya kiképzése?

Az eddig említett kutyák és a Covid esetében alkalmazott keresőkutyák között különbséget kell tennünk, még ha alapvetően igen hasonlónak tűnik is a két feladat. A daganatkereső kutyák ugyanis egy laborban dolgoznak, mintákkal. 

Az eddigi egyetlen, jól dokumentált kutatás Covid-ügyben szintén egy laborban zajlott, mintákon, nem pedig élő embereken.

Ugyanakkor a médiában a cikkek nagy része itt átugrik egy jelentős problémán, miszerint ezeket a kutyákat életszerű körülmények között kívánják használni, például repülőtereken, frissen levett szagminták alkalmazásával. A kutyák hatékonyságát ilyen körülmények között soha senki sem tesztelte, és nehéz a teljesítményüket ellenőrizni kontrollcsoport hiányában, hacsak nem készül párhuzamos PCR-teszt is az érintett emberekről. Ráadásul még nincs megoldva a kutyák védelme – bizonyos mértékben ők is veszélyeztetettek –, illetve kérdéses, hogy valóban megéri-e a kutyák alkalmazása ilyen helyeken, hiszen a többórás, folyamatos terhelést nem bírják, erre nem is tesztelték őket. A kábítószer-kereső és a robbanószer-kereső kutyák esete azért más, mert ott még nem ismert olyan eljárás, ami helyettesíthetné a kutyák különleges szaglóképességét.

Mi az élettani magyarázata a kutyák elképesztő szagfelismerő képességének?

Elnézést, ezt a kérdést nem tudom értelmezni… Most menjünk bele olyan kérdésekbe, mint a receptorsejtek száma és a szaglóhám felszíne? (A kutyák orrában 300 millió szagreceptor van, az emberekében 5-6 millió... – a szerk.)

A kutyában nem az a különleges, hogy érzékeny az orra, hanem hogy hajlandó a kedvünkért – na jó, és némi jutalomfalatért – számára irreleváns szagokkal matatni.

Mi a gyakorlati haszna annak, ha egy kutya kiszagolja az adott betegséget, mondjuk a koronavírus-fertőzést?

Hát, ez egy fogós, ravasz kérdés… A fenti válaszomat folytatva előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor egy ilyen kutya valóban komoly segítség lehet, például ha valamiért nincs idő megvárni egy viszonylag hosszadalmas PCR-teszt eredményét. Ugyanakkor, ha egy utas felszállás előtt negatív tesztet produkál, akkor nem sok értelme van érkezéskor kutyával tesztelni, mert a kutatásokban csak aktív fertőzöttek szagmintáit használták, tehát fogalmunk sincs, hogy a kutyák bejelzik-e a még tüneteket nem mutató, de már fertőzött emberek mintáját is. Lehetséges, hogy valahol épp zajlanak ilyen kutatások, de publikációval még nem találkoztam.

(Borítókép: Gácsi Márta kutyája, Kósza. Fotó: Szováthy Kinga/Index)