Simon, Szimonetta
1 °C
15 °C

A Fertő-partnál megteremthető a természet és a rekreáció kényes egyensúlya

cover
2021.01.24. 13:45
Sok milliárd forintnyi közpénzből alakítják át turistamágnessé a Fertő tó környékét – írtuk korábban a Sopron Riviérájának is nevezett beruházásról. A gigantikus, több éven át tartó fejlesztés környezetvédők, civilek és még pártok fókuszába is került. Egyrészt mert környezetvédelmi övezetben folyik a korszerűsítés, másrészt közpénzből, így értelemszerűen vonzza az árgus tekinteteket. A beruházásról, a fejlesztési terv részleteiről Tima Zoltán Ybl-díjas, Prima Primissima díjas építésszel, a generáltervező KÖZTI stúdióvezetőjével beszélgettünk.

Civilek róják fel az építtetőnek, hogy nem volt a tervekről széles körű társadalmi egyeztetés. A helyiek viszont a környezeti károkozás miatt ellenzik a beruházást. Indokolt a kritika?

Öt éve foglalkozom a Fertő tó fejlesztésével, szerénytelenség nélkül állítom, nagyon sok mindent tudok a beruházásról. Ez idő alatt, vagyis az előkészítés, az egyeztetések és a hatósági engedélyeztetések alatt – aki szükségesnek érezte  mindenki hozzá tudott szólni, véleményét elmondhatta. A beruházást előkészítő szabályozási, környezetvédelmi engedélyeket nyilvános közmeghallgatás előzte meg. Mindezeken túl az építtető  kezdetben Sopron városa, majd megalakulása után a Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt. – is minden érintettet bevont a projekt megvitatásába, a horgászegyesületektől a vitorlásszövetségen át a zöldszervezetekig.

Harminc éve vagyok építész, hozzászoktam, hogy a tevékenységünk változással jár. Az én ars poeticám az, hogy ez a változás az emberek életminőségét javítsa. A Fertő tó az elmúlt 40-50 évben nem biztos, hogy a minőségről szólt, de generációk szoktak hozzá ehhez, teljesen megértem az aggodalmakat, ami évtizedekig itt volt, annál szinte bármi jobb. Ehhez képest nem „bármit”, hanem észszerű fejlesztési terveket tettünk az asztalra, amelyeket környezet- és hatástanulmányok sora előzött meg.

2018-tól lezárták a területet, őrző-védőkön kívül senki nem használhatta a közkedvelt partot. Vagy részlegesen, a nádason keresztül. Hol tart a projekt? Mi az, ami most elkezdődött? Helyiek azzal keresték meg lapunkat, hogy dübörögnek a kamionok.

Tima Zoltán

1989-ben szerzett MÉSZ Diplomadíjjal elismert diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 1989-től dolgozik a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI). Munkái közé számos irodaház sorolható, így a Dorottya Udvar, a Buda­pest Bank székháza, továbbá lakóházak – Riverside és Riverloft Apartmanházak, Sasad Resort Lakópark –, ­illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épülete, valamint a Kossuth tér felszíni rendezése, az Országház Látogatóközpontja és az Országgyűlési Múzeum. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező, majd rendes tagja.

Még egy családi ház felépítése sem rövid idő. Ez pedig egy nagyon összetett, komplex projekt. Több nagy beruházás tervezési tapasztalatával a hátam mögött mondhatom, hogy bőven kell ennyi felkészülési idő, majd ezután ugyanennyi az építkezésre is szükséges lesz. A Fertő tavi fejlesztés környezetvédelmi szempontból rendkívül érzékeny körülmények között zajlik, ezért minden mozzanatot, beavatkozást gondos előkészítés kell megelőzzön. Ennek az előkészítésnek egy része a mi tervezési munkánk, másik része pedig a terület, a kivitelezés előkészítése.

Való igaz, hogy a területhez vezető bekötőút nem jó állapotú, és jelenlegi formájában nem is alkalmas a tervezett fejlesztés kiszolgálására. Szintén felújításra szorul a Balf–Fertőrákos közötti útszakasz. A projekt befejezéséig ezeket felújítják. A jelenlegi bekötőút helyén egy korszerű, kétsávos út épül, különválasztott kerékpár- és gyalogos úttal. Január 17-én elkezdődött a kivitelezés, mi magunk között ezt úgy hívjuk, hogy ez a terepasztal létrehozása. A terepasztal, ha úgy vesszük, eleve előttünk volt, ez az ötvenes évek óta iszapkitermelési terület, úgynevezett szárazulat, és amikor mi meghatároztuk ennek a fejlesztési területnek a határait, akkor igyekeztünk ennek a határain belül maradni, természetvédelem alatt álló területek bolygatása nélkül. Ez így is mintegy 40 hektárnyi terület.

Mi fog történni a terepasztalon? Mi lesz a partmélyítéssel, a bemutatófilmben látott fal építésével?

Még a tervezés elején a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel megvizsgáltattuk a Fertő áramlási viszonyait. Mi itt Magyarországon, a tó déli csücskében abban a kellemetlen helyzetben vagyunk, hogy Ausztriából mindent idehoz az áramlás. Ezért ha itt létrehozunk egy minőségi beruházást, akkor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a tóban lévő szennyeződések, az iszap áramlása pár év alatt ne tegye tönkre a partot. Ezt úgy tudjuk kiküszöbölni, hogy a szárazulat nyugati oldalának kikotrásával egy áramlást segítő csatornát hozunk létre. A terepasztal szintjeit meg kell erősíteni, partfalakat kell építeni, a területet részben fel kell tölteni, kikötői medret kell kotorni.

Éppen az Indexen olvastam, hogy teherautók százával fogják innen kivinni a szemetet, iszapot. Szeretném mindenki számára világossá tenni, hogy a tervezés során volt egy nagyon fontos szó, amit mindig újra és újra elővettünk: az egyensúly. Egy ilyen kényes helyzetű területen olyan terepépítési metódust kellett választani, hogy innen semmit ne kelljen a kitermelt talajból, iszapból kivinni, itt helyben használjuk fel. Befelé persze kell hozni sódert, más építőanyagokat, ezek nélkül sem a terepasztalt, sem később az épületeket nem lehet megépíteni. Ami innen kikerült, az több száz köbméter szemét volt, ami évtizedek alatt felhalmozódott.

2017 előtt a fejlesztési tervek a cölöpházakat megőrzendő tájképi elemként határozták meg. A tervek során ez miért változott?

Annak az évnek a júniusában tűz ütött ki, brutális pusztítást végzett, leégett tucatnyi nádfedeles ház is – ez a kérdés újragondolást igényelt. Egyrészt egy állami fejlesztés nem tudta befogadni a zömében magántulajdonú cölöpházak újjáépítését, másrészt – és ezt a tűzvész is bebizonyította  világossá vált, hogy az, ami ott van, az környezeti, természetvédelmi és műszaki szempontok szerint is tarthatatlan volt. Minden egyéb híreszteléssel ellentétben ezek a házak nem az UNESCO világörökség részei, annak, aki közelről látta a cölöpházakat, nyilvánvaló, hogy nem képviselnek építészeti értéket, és főleg nem a hagyományos építés emlékei.

A világörökség maga a Fertő-Neusiedler See kultúrtáj, és nem az épített környezet. Nekünk éppen az volt a feladatunk, hogy építészetileg megfogalmazzunk valami olyat, aminek nincs igazán helyi előképe, hacsak nem az a XIX. században itt állt fürdőház, aminek modern átlényegülését – a fejlesztés emblémájaként – meg is idézzük. Összességében egy olyan egységes építészeti arculat fog létrejönni, amely természetes és tartós anyagokból épül, tájba illeszkedik, funkcionális és fenntartható lesz.

Fertő tó

A Fertő tó 2001 decemberében került fel az UNESCO Világörökségi Listájára. A tó, valamint a körülötte található települések, kulturális javak és természeti értékek alkotta kultúrtáj ezzel az elismeréssel került be a világ „rendkívüli és univerzális értékei” közé. Az előterjesztést Magyarország és Burgenland közösen tette, hiszen a Fertő-Neusiedler See régió a kevés, határon átnyúló világörökségi helyszín egyike.

A számtalan, part menti szabadidős időtöltésre szánt felület között találtam egy különlegességet is. Miért gondolják azt, hogy a sportkomplexum egy természetvédelmi területre való?

A Fertő-part eddigi legnagyobb problémája az volt, hogy nyári szezonban maximum négy hónapig lehet használni, majd nyolc hónapon át csak kevesek számára jelentett vonzerőt, még az itt lévő házak sem voltak használhatóak, mert téli időszakban a víz-, csatornaszolgáltatás is szünetelt. Ezek a rendszerek is meg fognak újulni, és biztosítják majd egész éven át a működést. Fontos, vonzó funkciók lesznek a különböző kategóriájú szálláshelyek is. Legtöbbször a 100 szobás, 4 csillagos szállodát említik, de lesz kemping, motel, bungalók, és sátorozni is lehet majd.

Az épülő sportcentrum, vízisport-telep klubházzal arra szolgál majd, hogy lehessen tematikus iskolai táborokat szervezni vagy a sportolók egész éves felkészülését biztosítani. Egy olyan négy évszakos kínálat alakul ki, ahol találkozik a természet a rekreációs tevékenységekkel. A funkcionális kínálat legfontosabb eleme a nemcsak Magyarországon, de a régióban is egyedülálló Ökocentrum és 12 hektáros ökopark lesz, ami lehetőséget biztosít a Fertő tó élővilágának, a természetvédelmi értékeknek az interaktív megismerésére.

Mit terveznek a kis szolgalmi út helyére? Egy ilyen gigaberuházás csatornázást igényel, sok vizet emészt fel. Korábban említette az egyensúlyt. Milyen egyéb megoldásokban fog megmutatkozni ez az elképzelés?

A tervben szerepel a bekötőút rekonstrukciója és az elválasztott – a Fertő tó körül futó bringaúthoz – csatlakozó kerékpárút építése. A kerékpározás az ökoturizmus fontos pillére, és a területen több olyan fejlesztés is lesz, amely a kerékpározás szerelmeseit vonzza majd. Az új bekötőút alatt hüllőátjárók is létesülnek. És igen, az egyensúly. Minden közmű a bekötőút alatti keskeny földnyelven jön be. Ez nem fog változni a jövőben sem, viszont egy nagyon komoly közműberuházás történik majd annak érdekében, hogy minden bejövő csepp vizet minél gazdaságosabban és környezetkímélően lehessen felhasználni. Bent. A medencék pótvize, a csapadékvíz bent fog maradni a területen, tisztítással öntözésre lehet majd használni, és nem kerül a csatornába, mert az fenntarthatatlan lenne. Az épületek fűtését-hűtését is megújuló energiával, talajból nyert geotermikus energiával oldjuk meg, nem lesz károsanyag-kibocsátás.

Egy ilyen komplex beruházás finanszírozása nagyon sok pénzbe kerül, de gondolni kell a fenntartásra, üzemeltetésre is. A geotermia, a vízgazdálkodás, a négyévszakosság, a környezetvédelmi tematikus táborok azért fontosak, mert arról szólnak, amiről maga a hely is szól. Itt van nekünk, bár csak 15 százalékban, Európa legnyugatibb sztyepptava páratlan jelentőségű flórájával, faunájával. 

A Fertő tó természetvédelmileg több övezetre osztott, van olyan terület például, ahová a környezetvédők is csak különleges engedéllyel mehetnek be, van egy övezet – nagyjából a magyarországi Fertő-part egésze –, ahová engedéllyel be lehet menni, és tanulmányozni a nádas élővilágát. Aztán itt van ez a nem túl hosszú, két kilométeres partszakasz, ami ugyanabba a kategóriába tartozik, mint Ausztriában szinte a teljes part. Ez nem most lett így, ez nem egy mostanában átminősített terület, és csak itt lehet építkezni. Nekünk ezt a kicsit kell megbecsülni. Ezért fontos, hogy mindent minimális környezetterheléssel építsünk, működtessünk.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.