Megy a levesbe az amerikai holdprogram?

Amikor Joe Biden beköltözött – a Hill értesülései szerint –, első dolga volt, hogy kirakatta az ovális irodából azt a holdkőzetet, amit 1999-ben az Apollo–11 landolásának harmincadik évfordulóján kapott ajándékba a Fehér Ház. Az Egyesült Államok új elnöke valószínűleg nem tudott róla, de az értékes kőzetmintákat az Apollo–17 űrhajósai gyűjtötték, akik után azóta sem lépett sem senki a Holdra – ezért különösen szimbolikus jelentőséggel bírnak.

Az elmúlt fél évszázadban amerikai elnökök többször is felmelegítették a visszatérés ötletét, az idősebb és az ifjabb Bush, de csak a harmadik próbálkozás, a Trump alatt indított Artemis program fordult igazán komolyra.

Elmaradt a pénz

Az már most ismert, hogy a NASA csendben február végéről április végére tette át a holdi leszállóegység építéséről szóló szerződések aláírását. A Jeff Bezos-féle Blue Origin, az Elon Musk-féle SpaceX és a katonai beszállító Dynetics trióból összesen 967 millió kap fejlesztési megbízást.

A SpaceX javaslata leszálláshoz a Starship–16 emeletes újrafelhasználható rakéta volt, amire 135 milliót kapott. A Northrop Grummannél, Lockheed Martinnal és Draperrel összefogó Blue Originnek jutott a megbízásból a legnagyobb szelet: 579 millió dollár, míg a Sierra Nevada Corporationnel közösen dolgozó Dynetics 253 millió dollárt kap.

A csúszás annyiból nem volt meglepetés, hogy a decemberben a költségvetési vitában a kongresszus végül 850 millió dollárt rendelt a holdra szálláshoz, ami a 2024-es céldátum eléréséhez kért 3,2 milliárd dollár negyede.

Mindent vagy semmit

Két dolog tudható, de egyik sem ígér sok jót a Holdra való visszatérés támogatóinak: az egyik, hogy Bidennek a legfontosabb a járvány leküzdése és a klímastratégia. A másik, hogy az eredetileg kitűzött 2024-es holdra szállás nem volt igazán reális, Trump távozásával pedig pláne nem az. De a kép azért nem teljesen sötét.

A NASA jelenleg arra vár, hogy a Biden-kormány új igazgatót nevezzen ki, mert az Artemis programot kitaláló Jim Bridenstine megbízása az elnöki beiktatás napján járt le. A programot eddig pártoktól függetlenül támogatták, ráadásul hatalmas nemzetközi érdeklődés és támogatás övezte Európából, Japánból és Kanadából.

A pakliban benne van, hogy Joe Bidennek megtetszik az ambiciózus program egyesítő ereje, és a lehetőség, hogy ő arathatja le az esetleges holdra szállásból származó dicsőség politikai hasznát.

(Borítókép: Harrison H. Smith, az Apollo–17 küldetés holdmodul pilótája a Hold felszínén 1972. december 13-án. Fotó: Universal History Archive / Getty Images)