ENSZ: járványvédelmi hatása is van a húsfogyasztás visszafogásának

A húsfogyasztás visszaszorítása segíthet csökkenteni egy világjárvány kockázatát, amellett, hogy hozzájárul a környezet megóvásához is – közölte az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). A szakemberek szerint, ha az emberiség tovább pusztítja a bolygó ökoszisztémáit, akkor veszélybe kerül a világ élelmiszer-ellátása.

Több földterületnek kell védettséget nyújtani, és a mezőgazdasági technológiáknak is környezetbaráttá kell válniuk. Az elmúlt évtizedekben kialakított szántóföldek és legelők miatt ugyanis számos állat természetes élőhelye veszett oda.

Az állatok milliárdjainak tenyésztése világszerte súlyosan károsítja a környezetet, a biológiai sokféleség hanyatlását okozza, és olyan mértékű üvegházhatású gázkibocsátást okoz, amely felgyorsítja a globális felmelegedést 

– húzta alá Jane Goodall világhírű brit főemlőskutató az UNEP közleményében, amit az MTI idézett. 

A londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – jelentése szerint 1970 óta a világ elvesztette természetes ökoszisztémáinak felét, és a vadon élő állatok átlagos populációja 68 százalékkal csökkent. A szakértők szerint, ha világszerte visszaállítanák eredeti állapotukba azokat az erdőket, amelyeknek a helyén ma legelők terülnek el, akkor ezek az erdők 72 milliárd tonna szén-dioxidot lennének képesek elraktározni, ami a világ nagyjából hét évnyi károsanyag-kibocsátásával megegyező mennyiség.