Most melyiket? – ha ezt elolvassa, biztosan fog tudni dönteni

Az Oktatási Hivatal éppen egy hete tette helyre Parragh Lászlót, aki előzőleg a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara engedélye nélkül nem lehet új egyetemi szakot indítani. A valós helyzet az, hogy csak a felsőoktatási szakképzésekhez szükséges kamarai támogatás.

A pályaválasztás során ez az egyik legelső kérdés, ami felmerül, hogy a szakmatanulás vagy a felsőoktatás irányába érdemes-e elindulni. A felnőttképzéseket közvetítő portál most összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat a döntéshez.

Mi érdekli?

A választásnál az egyik legfontosabb szempont a továbbtanulók számára az érdeklődési kör. Mindenképpen olyan irányba érdemes elindulni, ami   örömöt okoz vagy sikerélményt jelent , különben könnyen kínszenvedéssé válhat a tanulással töltött 2-5 év.  Éppen ezért időt kell szánni arra, hogy mindenki felfedezze, milyen terület iránt érdeklődik legjobban. Ehhez kell keresni egy passzoló karriert, olyan szakmát, amelyben megvalósíthatók az elképzelések.  Persze pusztán az érdeklődés kevés, gyakorlati szempontokat is érdemes figyelembe venni a döntés előtt, azaz át kell gondolni, hogy a tanulással töltött évek után milyen karrierlehetőségek vannak az adott területen.

Szerencsére ma már rengeteg  pályaválasztási teszt  áll a rendelkezésre, hogy segítségünkre legyen a döntésben.

Karrierlehetőségek és várható fizetés

A diploma ugyanakkor egyáltalán nem garancia a magasabb fizetésre. Sok esetben egy piacképes, passzoló szakmai képzéssel könnyebben lehet boldogulni az életben.  Például Magyarországon  jelentős hiány van asztalosokból, kőművesekből és CNC-esztergályosokból.  Ha viszont külföldi munkavállaláson gondolkodik, akkor érdemes a szakács, betegápoló vagy hegesztő szakképesítés megszerzésén is elgondolkodni. A biztos elhelyezkedéshez persze nem árt a nyelvtudást is fejleszteni.

Ugyanakkor van olyan karrier, ami diploma nélkül nem valósítható meg. Ilyenek például a tudományos vagy oktatással kapcsolatos szakmák. A legtöbb vállalatnál, de az állami szférában sem található k vezetők  diploma nélkül.

Mennyi időt töltene iskolapadban?

Fontos tényező, hogy mennyire hosszú ideig  tartanak a tanulmányok. Aki sokallja az öt évet, annak lehet, hogy jobban fekszik a szakmatanulás lehetősége. A diploma hosszabb időt, rengeteg kitartást igényel, és persze a pályát is később tudja elkezdeni, aki a felsőoktatást választja.

Egy rövidebb tanfolyamon töltött idő alatt ráadásul kiderül az is, hogy valóban komoly-e az érdeklődés, és van-e a tanulónak affinitása az adott területhez. Ha a válasz igen, akkor érdemes lehet megpróbálkozni az egyetemi felvételivel. 

Plusz szempontok

Mérlegelni kell más  körülményeket , például az anyagiakat, a lakhatást és az utazás is. Ezek mind befolyásolhatják a döntést.

Érdemes utánajárni a felsőoktatásban és a szakképzésben elérhető ösztöndíj-lehetőségeknek is.  Az állam jelenleg 2 szakma megszerzését támogatja, de nem minden szakmáét, ráadásul az időbeosztás is eléggé rugalmatlan.  Aki munka mellett szeretne tanulni, az esti és levelező tagozaton induló képzések vagy a hétvégenként zajló felnőttképzések között tud válogatni.

Természetesen nem kell feltétlenül választani szakma és diploma között, hiszen egy szakmai képzés jól megágyazhat egy egyetemi szakhoz. A már megszerzett gyakorlati tapasztalatok pedig kincset érnek a felsőoktatásban. És fordítva,  akár a diploma után is ki lehet tanulni egy új szakmát.  Napjainkban már nem egy életre választunk szakmát, és számos lehetőség van arra, hogy pályát módosítsunk, vagy legalább szakterületet váltsunk. Például az  OKJ képzések  segítségével, melyeket a felnőttképzők 2020 végéig indíthattak. Bár december végén elindultak az utolsó csoportok, de néhány képzésre a szabad helyek erejéig még be lehet csatlakozni. 

(Borítókép: Virtuálisan hegeszt egy érdeklődő a Szelet a vitorlába elnevezésű pályaválasztási és szakképzési kiállításon a debreceni Főnix Csarnokban 2019. október 9-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)