Ha ezt meglépi Magyarország, évi 3000 milliárddal nőhet a GDP-je

2025-re éves szinten közel 3000 milliárd forinttal növelheti a GDP-jét Magyarország, ha megfelelő módon felgyorsítja a gazdaság digitalizációját. A McKinsey tanulmánya szerint ez lehetővé tenné az ország számára, hogy növelje versenyképességét, és Európa digitálisan legfejlettebb államai közé tartozzon. 

Erről kérdeztük a folyamatelemzéssel és intelligens dokumentumfeldolgozással foglalkozó globális techvállalat, az ABBYY magyarországi vezetőjét.

Azok a szervezetek, amelyek folyamatosan alkalmazzák az új technológiákat, valamint integrált és teljes körű digitális intelligencia-stratégiákat dolgoznak ki, képesek lesznek a következő öt évben a piac élére állni 

– fejtette ki az Indexnek Máhr Tamás, aki szerint öt olyan fontos tényező van, amely a digitális átalakulás mérföldköve.

Nőtt a felhasználók szerepe

A digitális átalakítás megvalósítása 

A programozás nélküli vagy alacsony programozási igényű megoldásoknak köszönhetően a mindennapi üzleti felhasználók is nagyobb szerepet képesek vállalni a digitális fejlesztési törekvésekben. Ezek megkönnyítik és hozzáférhetővé teszik a projektek beállítását, megvalósítását és optimalizálását, még kódolási ismeretek vagy technikai tapasztalat nélkül is. 

A mobilcsatornák léte ma már alap

Míg öt évvel ezelőtt a mobilopció luxus lehetett, ma már nélkülözhetetlen csatorna. Korábban sok szervezet úgy tekintett a mobilszolgáltatásokra, mint egy jó, ha van opcióra, vagy kifejezetten a fiatalabb generáció technológiára éhes igényeit akarta kiszolgálni. Most azonban, amikor az érintésmentes műveletek váltak az új normává, a mobilcsatornák elérhetősége és beágyazása a szolgáltatásba kötelező elemmé vált ahhoz, hogy a digitális megoldásokat preferáló fogyasztók igényeit kielégítsék.

A csekkletétekről a kérelmek benyújtásáig a mobil szolgáltatások nagyban hozzájárulhatnak a kényelem, a hozzáférhetőség és az egyszerűség biztosításához. Azok a szervezetek, amelyek felkarolják e szolgáltatásokat és zökkenőmentesen összekapcsolják azokat a háttérrendszerekkel, jobb helyzetben vannak az ügyfélélmény javítása és az ügyfelek megtartása szempontjából.

Dokumentumfeldolgozás valós időben 

Korábban sok vállalat úgy vélte, hogy a tartalom egyszerű digitalizálása elegendő. Ma már széles körben értik, hogy a digitalizálás csak a kezdet. A szervezeteknek tudniuk kell azt is, hogyan lehet a legnagyobb értéket előállítani digitalizált dokumentumaikból, beleértve 

Ma a dokumentumok feldolgozása négy szinten történik.

1. A digitalizálás az első, amely magában foglalja a papír elhagyását, valamint az archívumok és a beérkező adatok elektronikus feldolgozását.
2. A besorolás, az adatok „kinyerése” tartalmazza a kézi tevékenységek csökkentését. 
3. Az optimalizálás a dokumentumokon belüli tartalom folyamatos tanulását teszi lehetővé.
4. A szervezetek akkor jutnak el a negyedik szintre, amikor az üzleti szempontból létfontosságú folyamataikba beépített, intelligens automatizálás problémamentes feldolgozást tesz lehetővé tartalomintelligencia felhasználásával.

A technológia fejlődése a dokumentumfeldolgozást valós idejű folyamattá tette. A tartalomintelligencia-technológiák, köztük a mesterséges intelligencia és az optikai karakterfelismerés kihasználása, a dokumentumok rögzítése és feldolgozása már nem egy utógondolat, és ennek következtében közvetlenül integrálódik a folyamatokba is. A dokumentumok rögzítése és feldolgozása egyre inkább az ügyfél-interakció során történik, amikor a gyors és zökkenőmentes adathozzáférés elengedhetetlen.

Az asztali automatizálás nem elég

Elmúltak már azok a napok, amikor az asztali automatizálás egyenlő volt a digitális átalakulással. A digitális átalakulási kezdeményezések már olyan magasabb értékű felhasználási funkciókra is kiterjednek, amelyek a szervezet szempontjából életbevágók. Ilyen

• az ügyfelek on-boarding folyamata,
• a pénzügyi műveletek,
• a panaszkezelés és
• a vásárlói élmény.

A digitális átalakulás meghaladta az ad hoc és kis léptékű automatizálási projekteket, és olyan stratégiai szemponttá vált, amely hatással van a szervezet minden területére.

A mesterséges intelligencia új lehetőség

Öt évvel ezelőtt nem volt ritka, hogy egy szervezet folyamatfelfedezési módszereit négyszemközti interjúkkal, közvetlen megfigyelésekkel és manuális elemzésekkel határozták meg. Üzleti vezetők táblák és post-it jegyzetek segítségével ábrázolták a folyamatokat, amiket azután „walk-the-wall” megbeszéléseken elemeztek.

Azóta azonban a szervezetek a gépi tanulás és a prediktív elemzés felé fordultak, hogy lehetővé tegyék a belső folyamatok pontosabb felfedezését és elemzését. Világossá vált, hogy a technológiára szükség van a folyamatok megbízható, valós idejű és adatközpontú megértéséhez. A Forrester 2020 első negyedévében végzett tanulmánya szerint a szervezetek 28 százaléka tervezi a folyamatbányászattal és a folyamatintelligenciával összefüggő technológiák bővítését. 

A folyamatintelligencia technológiája gyors és átfogó folyamatfelfedezést és -elemzést tesz lehetővé, amelynek köszönhetően a szervezetek digitális átalakulásuk során stratégiai, tényeken alapuló döntéseket hozhatnak – szemben azzal, hogy egyszerűen a folyamat feltételezéseire támaszkodnának.

(Borítókép: Egy robot 2019. február 27-én Barcelonában. Fotó: Joan Cros / NurPhoto / Getty Images)