Van, akinek a Google már fizet Ausztráliában a hírekért

Nem eszik olyan forrón a kását a Google konyhájában sem: amennyire vehemensen álltak ellent eddig annak, hogy Ausztrália új törvényjavaslatának értelmében fizessenek a hely hírportáloknak, annyira váratlan most a döntésük, hogy mégis kinyitotta a cég pénztárcáját a hely hírforrásokért, amelyek a Google-hírekben, vagy a Google keresőmotor-találataiban szerepelnek – írja a New York Times.

Pedig csak pár héttel azután járunk, hogy a Google megfenyegette az országot azzal, hogy egész egyszerűen „otthagyja” Ausztráliát, magyarán a Google-találatokban és a Google-hírekben többé nem szerepelnek helyi hírek.

Egyelőre csak a nagyobbak kapnak

Az úttörőnek számító jogszabályokat várhatóan a közeljövőben fogadja el majd az ausztrál parlament – mivel nagyjából egyetértés van a helyi kormány és az ellenzék között ebben a kérdésben, eléggé esélyes, hogy ez meg is fog történni.

Persze, 

hanem mindössze arról van szó, hogy saját, egyéni megállapodást kötöttek különféle médiacégekkel, köztük az elmúlt napokban kettőt is, évente több tízmillió dollár értékben. A Rupert Murdoch News Corp cégével szerdán jelentettek be egy hároméves megállapodást, amely a The Wall Street Journal, a Barron's, a MarketWatch és a The New York Post híreit tartalmazza.

A médiavállalkozások évek óta panaszkodnak arra, hogy nem részesülnek méltányos ellentételezésben azokért a cikkekért és egyéb tartalmakért, amelyek hirdetési bevételt generálnak olyan platformokhoz, mint a Google és a Facebook.

A Google hirtelen „pálfordulása” Ausztráliában nagyszerű példája annak, hogy egy viszonylag kis országban történő törvényi szabályozás – amelyet még be sem vezettek – teljes fordulatot okozhat egy olyan globális techcég álláspontjában, amely eddig büntetlenül gazdagodott a médiaportálok tartalmából és a portálok által generált hirdetési bevételekből, amelyekből minimális mértékben oszt csak vissza a Google AdSense hirdetési rendszeren keresztül azoknak, akik egyáltalán részt vesznek benne.

Precedenst teremthet? 

Az igazi kérdés most már az, hogy más kormányok meddig jutnak el a technológiai platformok kényszerítésében, hogy fizessenek a hírekért. Természetesen a világ más tájékán is felmerült már az igény, hogy a Google-t rávegyék, hogy fizessen a hírekért. Néhány tisztviselő Kanadában és Európában kifejezte támogatását e „megközelítés” iránt, és várhatóan néhány ország önállóan is fel fog lép ebben az ügyben.

Ami az Egyesült Államokat illeti, a New York Times szerint az anyaország nem fogja követni ezt az utat, mert ott az „újságírásnak kevesebb barátja van a törvényhozók körében.” Ott a szabályozási lendület más irányokba indult el, elsősorban a lehetséges monopóliumellenes esetekre, vagy olyan jogszabályokra összpontosítva, amelyek felelősségre vonnák a vállalatokat a platformjaikon közzétett adatokért.

Az ausztrál szabályozási kísérlet nagyon érdekes. Ha ez sikerül, azt hiszem, más országok is követik majd, de kétlem, hogy az Egyesült Államok a lista élén áll.

– állította Daniel Gervais, a Kereskedelmi Világszervezet volt jogi tisztje, aki ma a tennesseei Vanderbilt Law Schoolban tanít.

Még azok is, akik támogatják Ausztrália javaslatát, elismerik, hogy az szokatlan piaci elgondolásból ered. Ausztráliában hosszú múltra tekint vissza a piaci beavatkozás, a magas bérek szabályozásától kezdve az Egyesült Államokban szokatlannak számító szigorú fegyvertörvényekig, de az olyan kedvezményezett vállalatok puha protekcionizmusa is jellemző, mint az ország négy nagy bankja.

Emellett a világ egyik legkoncentráltabb médiaiparával rendelkezik, amelyet a Rupert Murdoch tulajdonában lévő News Corp ural. És a legerősebb médiafigurák közül sok, köztük maga Murdoch is szoros kapcsolatot ápol az országot irányító konzervatív politikusokkal.

Elenyésző hátsó szándék

A News Corp egyébként már évek óta szorgalmazza a technológiai platformok részéről történő anyagi kompenzációt, és ebben Scott Morrison miniszterelnök is támogatja, amióta 2018-ban átvette a hatalmat egy párton belüli puccsban, amelyet a News Corp újságai és televíziói közvetítettek.

Szoros tehát az országban a kötődés a helyi média és a jelenleg uralmon lévő kormány között, így nem meglepő, hogy az ausztrál kormány ennyire vehemensen lépett fel ebben a kérdésben. Emellett külön rossz pont a techóriásoknál (Google, Facebook, Twitter), hogy megpróbálták elkerülni a helyi adókat is.

Sajátos szimbiózis van a hírpiac és a mindenkori kormány között.

– állítja Jim Minifie, a digitális közpolitikára szakosodott tanácsadó cég, a Lateral Economics közgazdásza.

Miről szólna a jogszabály?

A jelenleg még csak törvényjavaslatként mérlegelendő jogszabály egyfajta „magatartási kódexet” tartalmazna, amely lehetővé tenné, hogy a médiacégek egyénileg vagy közösen alkudjanak meg digitális platformokkal a hírtartalmuk értéke felett. A kódex célja a két fél közötti „alkupozíció egyensúlyhiányának” kezelése, részben azáltal, hogy a vitákat végső esetben bírósági eljárásba kényszeríti. Eleinte csak a Facebookra és a Google-re vonatkozna, de később más digitális platformokat is hozzá lehetne adni.

A New York Times bennfentesekre hivatkozva azt írja, hogy a Google ausztráliai irodáiban 

Szerintük a Google-t nem a világ egyik legnagyobb techcégeként kezelik az országban, hanem úgy viszonyulnak a céghez, mintha a Google egy kis gyenge startup lenne. A megdöbbenés persze kétoldalú: 

hogy a Google az ország elhagyásával fenyegetett.

Mindenesetre ez most érdekes precedenst jelent a Facebook szempontjából is, hiszen a Mark Zuckerberg által vezetett cég múlt csütörtökön döntött úgy, hogy egész egyszerűen letiltja a hírekről az ausztrálokat a saját platformján, csak hogy ne kelljen ezekért fizetni.