![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Mi köze a bitcoinnak a hithez? – helyzetjelentés a kriptovalutafrontról
További Tech-Tudomány cikkek
-
Önnek is bíróság előtt lenne a helye, ha titokban elolvasta párja levelezését
- Újabb felfedezés történt a világegyetemben
- Csaknem egy hónap után ismét le lehet tölteni a TikTokot az Egyesült Államokban
- Ultranagy energiájú szellem járta be a Földközi-tengert
- Már a NASA szerint is valószínűsíthető, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe
A hétvégén újabb csúcsot döntött a legismertebb kriptovaluta, a bitcoin árfolyama. Túl azon, hogy az elmúlt 24 órában kétezer dollárral ért kevesebbet, azaz értékének 5 százalékát elvesztette, nagy valószínűséggel a jelentősen túlfújt árfolyama is újra gyors ütemben lefelé indul, ahogy a csúcs után egyre több befektető akarja tényleges pénzre váltani hasznát. Hogy aztán egy újabb Elon Musk-bejelentés, vagy valami hasonló hír után újabb csúcsokat döntsön.
Minden videókártyává válik
A XXI. század talán legjelentősebb pénzügyi újításán, a blokkláncrendszeren alapuló kriptovaluták nevüket a „rejtett” jelentésű, görög eredetű kryptos szóból, azaz a védelmüket szolgáló titkosításról kapták. Ugyan alkalmasak a pénz legtöbb funkciójának betöltésére, de rejtélyes és sokak számára a mai napig nehezen érthető eredetük miatt sokáig csak olyan, teljesen illegális üzletekben forogtak, amelyeket jellemzően a dark weben kötöttek. Mára olyan hatalmas üzletté nőttek, hogy a kriptovalutáknak már kimutatható környezetkárosító hatása is van.
Közös bennük, hogy „előállításuk” a klasszikus pénzzel ellentétben nem központi módon történik, egy szoftverről lévén szó, hanem számítástechnikai kapacitás igénybevételével, azaz bányászattal. Emiatt nemcsak a számítógépekben használt processzorok, hanem az alapvetően játékokhoz szükséges videókártyák ára is az egekbe szökött.
Erre válaszul az egyik legnagyobb gyártó, az Nvidia bejelentette, hogy a játékosok (és egyben saját fő piaca) védelmében mesterségesen korlátozza új kártyáiban a bányászat lehetőségeit. Természetesen nem hagyhatta ki a kínálkozó piaci lehetőséget sem, és egyben bejelentett egy kifejezetten bányászatra kifejlesztett, de videókimenet nélküli, azaz játékra alkalmatlan kártyát is.
Ez a trükközés azonban sajnos rövid távon nem fogja megállítani a videókártyák árának emelkedését, amelynek egyik fő oka a bányászat miatt megnövekedett kereslet. A szűk keresztmetszetet az okozza, hogy a mindkét eszközben használt csúcstechnológiájú chipek gyártása nem képes lépést tartani az igényekkel.
Napjaink kagylója a nemesfém
Visszatérve a kiinduló kérdéshez, a pénz értékőrző szerepét sokáig az határozta meg, hogy nemesfémből készült, majd az, hogy bármikor átváltható volt aranyra.
Az aranyfedezet megszüntetésével, hosszú távú értékmegőrzésre a kormányzatok által folyamatosan inflált, azaz értékcsökkentett, úgy nevezett fiat pénz(ek) helyett előtérbe kerültek a véges mennyiségben rendelkezésre álló eszközök. Nemesfémek, ingatlan, és régiségek/műtárgyak. Hozzájuk csatlakoztak most a bitcoin esetében garantáltan véges mennyiségű, de a több kriptovaluta esetében is korlátozott számban rendelkezésre álló kriptovaluták.
Ezzel a fő gond azonban az, hogy mögöttük nem áll semmi. Sem állam, sem árufedezet, sem viszonylag ritkán előforduló és nehezen feldolgozható nemesfémek, csak a hit, hogy ez a valami ér ennyit, vagy hogy ennyit ér, mert kevés van belőle. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne várhatna fényes jövő rájuk.
![Kriptovaluta-szimbólumok érméken](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3679/36791/367912/36791279_104627cd6000fb237e16ab4024dbcaff_wm.jpg)
Különböző okok miatt konszenzusos alapon sok minden betöltötte már a klasszikus pénz-szerepet: egy bizonyos fajta kagyló, a só, a szarvasmarha, sőt bronzperecek és -gyűrűk is.
Fenn áll azonban veszély, hogy egészen addig tart a kriptovaluták tündöklése, amíg valaki meg nem töri ezt a kört, és pont ugyanúgy hatalmasat szakít a későn kiszállókon, mint a modern kor első tőzsdei buborékjának, az 1637-es holland tulipánhagyma-őrületnek első eladói.
Az újkori Európa első részletesen feljegyzett pénzügyi válsága során a ritka virághagymák iránt megnőtt kereslet az egekbe hajtotta az árakat, amelyek a külföldi vevők bekapcsolódásával még tovább nőttek. Amikor a piaci szereplők már egymás között, kocsmákban kötöttek szerződéseket egyre magasabb összegekre egyértelművé vált, hogy nem lesz jó vége a folyamatnak. A hisztéria csúcsán 5000 guldent fizettek egyetlen hagymáért, ami egy nagyobb ingatlan ára volt. Aki ekkor észnél volt és kiszállt, azaz eladta hagymáit, az vagyonokat keresett. Három hónap múlva a lufi több okból kifolyólag kipukkant és az amúgy gyönyörű kerti növény ára visszaesett természetes piaci árára: 0,1 guldenre.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)