Egyre többet tudunk a hosszú Covidról – mi lehet a megoldás?

Egy ideje ismert már, hogy Covid–19 után sok beteg az első, akut szakaszból történt gyógyulás után sem érzi magát teljesen tünetmentesnek, nem tér vissza a fertőzés előtti állapotba. Ezt eleinte a kórházi kezelést igénylő, tehát a Covid súlyosabb formáit mutató betegek gyógyulása után írta le a szakirodalom, de mára egyre inkább úgy tűnik, hogy az enyhe, sőt eleinte tünetmentes Sars-CoV-2, ismertebb nevén új típusú koronavírus-fertőzés után is fennáll ennek a veszélye.

Miről is van szó pontosan? 

A betegségből felgyógyultak arról számolnak be, hogy bár a kezdeti és az akut Covidra jellemző tüneteik – vagyis a láz, köhögés, légszomj, izomfájdalmak, szaglás és ízérzés elvesztése – elmúltak ugyan, de mégsem érzik úgy magukat, mint a fertőzés előtt. A „gyógyultak” többek között a következő panaszokról számolnak be: állandó és/vagy nagymértékű fáradtság, ízületi fájdalmak, mellkasi fájdalom, fejfájás, heves szívdobogásérzés, memória- és figyelemzavar, alvászavar, bőrkiütés, hajhullás. Olyan is előfordul, hogy az eredeti tünetek (ld. fentebb) enyhülnek ugyan, de nem szűnnek meg teljesen. Az első, legitim, magas szakmai színvonalú leírásokban tehát kórházi kezelésre szoruló, majd az akut szakaszból felgyógyuló betegek szerepeltek, akik a kórházból való hazatérést követően akár 3-4 hónapon át is további tünetekről számoltak be. Eleinte úgy tűnt tehát, hogy elsősorban ők érintettek, különösen akkor, ha idősebb és krónikus betegségben, elsősorban magas vérnyomásban és cukorbetegségben is szenvedő páciensekről van szó. Egy olasz tanulmány arról számolt be, hogy ilyen betegek körében akár 85 százalékot is elérhet a fenti lefolyás, és ők a Covid–19 akut szakasza után még legalább két hónapig a fenti tünetekről számoltak be. Mára azonban az is világossá vált, hogy az enyhe, sőt kezdetben tünetmentes, fiatalabb és korábban teljesen egészséges egyénekben is kialakulhat „hosszú Covid”, bár köztük kevésbé gyakran. Ilyenre nagyjából az esetek egyharmadában kell számítani, a különböző országok tudósítása szerint eléggé egybehangzóan. 

Melyek az okok?

Itt kell megjegyeznünk, hogy bár a Covid–19 elsősorban légzőszervi betegség, amely főként az alsó légutakat, a tüdőket károsítja, de mára világossá vált, hogy korántsem áll meg itt. Más szerveket is érinthet és érint is, ami aztán hosszú távú szövődményekhez vezethet. Ide elsősorban az alábbi szervek tartoznak: 

Szív

A Covid–19 gyógyulása után hónapokkal készített orvosi képalkotó eljárások és laboratóriumi vizsgálatok számos esetben hosszú távon is kimutatható szívizomgyulladást és -károsodást detektáltak, amelyek a későbbiekben szívelégtelenséghez, szívritmuszavarokhoz és egyéb komplikációkhoz vezethetnek. Ez akkor is fennállhat, ha valaki a Covid–19 enyhébb formájában szenvedett, és nem szorult kórházi kezelésre. 

Idegrendszer 

Akár fiatalabb betegekben is előfordul, hogy a Covid–19 epilepsziás, illetve ehhez hasonló rohamot, szélütést vagy átmeneti bénulást okoz. A fertőzésen átesettek körében megnő a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulásának a veszélye is. Erről nemrégiben Gregory Poland, a Mayo Klinika szakértője számolt be a klinika oktatóvideójában. 

Érrendszer

A fentiekhez adódik hozzá a véralvadás zavara, amely a kis és nagy erek trombózisához, elzáródásához vezet. Ennek számos káros következménye lehet, ilyen például a kisvérköri vérnyomás kóros emelkedése. 

Mit lehet tenni?

Természetesen, mint gyakorlatilag minden betegség esetében, itt is a megelőzésen van a hangsúly. Ha ez valamiért nem sikerül, akkor először az akut szakaszt próbáljuk a lehető legjobban kezelni, amire egyre több meglévő és még fejlesztés alatt levő gyógyszer áll majd rendelkezésre.

Van azonban egy érdekes fejlemény, amely ugyan még megerősítésre vár, de mindenképpen figyelmet érdemel. Elsőként Daniel Griffin, a Columbia Egyetem klinikai infektológusa és kutatóorvosa jelentette be, hogy több, „hosszú Covidban” szenvedő betege jelentős javulásról számolt be, miután megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Miután ez feltűnt neki, több kollegájával is értekezett, akik hasonló tapasztalatokat osztottak meg. A betegek nagyjából egyharmadáról volt szó. Őket a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna vakcinájával oltották be, és az oltás után tüneteik jelentős javulását észlelték. Hozzájuk csatlakozott Gez Medinger maratoni futó, aki maga is hosszú Covidban szenved, és saját, nem tudományos igényű, de mindenképpen érdekes vizsgálatot végzett közel 500, hosszú Covidban szenvedő beteg kikérdezésével, és hasonló eredményre jutott: nagyjából egyharmaduk a tünetek javulásáról számolt be, miután megkapta a védőoltást. Ezen a ponton a kérdés talán legelismertebb szakértőjét, dr. Anthony Faucit, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatóját, az Egyesült Államok elnökének egészségügyi tanácsadóját is megkérdezték a dologról.

Ő igazi tudóshoz méltón óvatosságra intett az ügyben. Szerinte jelenleg a tudomány világában anekdotikus információnak nevezett adatokról van szó, amelyeket nem erősít meg hiteles, klinikai tanulmány. Szerinte egy jól megtervezett, szaknyelven randomizált-kontrollált vizsgálat dönthetné el a kérdést. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos

(Borítókép: Védőmaszkot viselő emberek haladnak el koronavírus elleni oltást népszerűsítő óriásplakát előtt, miután megkapták a vakcinát egy bukaresti oltóközpontban 2021. március 23-án. Fotó: Vadim Ghirda / MTI / AP)