Az Apple elvette volna a mianmariak maradék szabadságát

A korábban Burmának nevezett Mianmarban nemrég végrehajtott katonai puccs nyomán az információtechnológiai óriás egy újabb ki nem kényszerített hibát követett el. Már korábban is több és jogos kritika érte az Apple működését, különösen a külső fejlesztők által az iOS operációs rendszerre készített appokkal kapcsolatos lépései és az Apple Store működése miatt.

A legutóbbi esetben könnyen lehet azzal vádolni, hogy profitját az emberi jogok elé helyezi, legalábbis a mianmari ProtonMail és ProtonVPN fejlesztőjével ezt teszi. Forrásunk, a Verge ugyan hozzáteszi, hogy valószínűleg itt nem ez az eset áll fent, de egy ilyen, nem egészen egyértelmű helyzetben, lásd még a rohingyák végtelennek tűnő vesszőfutását, furcsa lenne egy profitorientált cég esetében nem erre a következtetésre jutni. Az meg különösen érdekes, hogy egy gazdasági alapokon működő cégnek miért kellene politikai állásfoglalást tennie döntéseivel.

Cookék öngólt lőttek

Andy Yen, a Proton alapítója és tulajdonosa hangosan kifogásolja, hogy az Apple blokkolta a cég legújabb biztonsági frissítését, amely a ProtonVPN-en keresztül lehetetlenné tette volna a felhasználók tartózkodási helyének beazonosítását. Az Apple a frissítés leírásába kötött bele.

Akár a kormányzatok elleni fellépésről, a közvélemény oktatásáról vagy újságírók képzéséről van szó, régóta segítünk, hogy az online szabadság világszerte minél több emberhez jusson el.

Mondjuk a fentiek alapján nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy Yennek teljesen igaza van, ugyanis a cég hivatalos válasza szerint 

ezért blokkolta a frissítést. Mintha a felhasználók adataiból nyert információ mindenek felett állna. Ráadásul a cég ezzel a puccs ellen tiltakozó mianmari tüntetők által leginkább használt megoldást korlátozza, ugyanis a Facebook, Twitter és Instagram letiltása után a VPN-ek használata 7200 százalékkal nőtt az országban.

A Verge szerzője szerint azonban az Apple nem tudatosan a ProtonVPN mianmari használatát akarta ellehetetleníteni. Így azonban két magyarázat marad, egyik rosszabb, mint a másik. Az első Andrew Yen verziója, a világ legnagyobb készpénztartalékával rendelkező cég mindenáron végrehajtott profithajhászása, a másik, ami még ennél is aggasztóbb: a bosszú. Ugyanis egy hasonlóan átgondolatlan, de ugyanilyen keménységgel keresztülvitt AppStore-döntés miatt 

annak szenátusi meghallgatásán. 

Összefoglalva a fentieket, az alábbi négy, több mint nyomasztó kérdés merül fel:

• Hogyan következhetett be egy olyan helyzet, ahol egy profitorientált cég erősebb, mint a legtöbb nemzetközi szereplő? Elfelejtettük a banánköztársaságokat és a Union Fruit dicstelen szereplését? Az IG Farbent meg a Kruppot nem is említve?
• Követhetetlen belső szabályzóira hivatkozva egy gigacég büntetlenül visszaélhet az erőfölényével? Büntetheti és ellehetetleníti azokat, akik szembe mernek szállni vele?
• Hol van a demokratikus kontroll, hol vannak a hatályos törvények, hol maradnak az értékek? Vagy azok csak addig számítanak, amíg nem ütköznek profitérdekekbe?
• Kik és miért magánkézben lévő vállalatoktól várják a politikai, ideológiai szempontok érvényesítését?

A fentieken az sem változtat, hogy a nyomásnak engedve a Proton törölte a kifogásolt részeket a leírásból, az Apple pedig felismerve a PR-katasztrófát, engedélyezte a frissítést. Egy biztonságpolitikai elemző ismerősöm kedvenc szavajárását felidézve: a törvényhozók bizony elaludtak a volánnál. Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy eközben a techcégek tövig nyomták a gázt, és immár bármilyen demokratikus ellenőrzéstől mentesen jelentősebb befolyásra tettek szert a világban, mint a legtöbb nemzetállam.