Újabb Stuxnet lehetett iráni atomprogram elleni szabotázs?

Mint arról az Index is beszámolt a katonai célú iráni nukeáris programban résztvevő natanzi urándúsítóban röviddel az újraindításáról szóló hírek után jelentős üzemzavar következett be. Az egymásnak ellentmondó hírek hátterét a BBC tárta fel.

Az Irán középső részén, biztonsági okokból mélyen a föld alá telepített üzemben történik az urán dúsítása. Az atomerőművekben felhasznált sugárzó anyag meglehetősen alacsony 3-5 százalékos urán koncentrációval rendelkezik, és kutatási célokra sem van nagyon szükség 20 százalék fölötti urántartalomra, míg az atomfegyverekben meglehetősen magas szintre, 90 százalékos dúsítottságú hasadóanyagra van szükség.

A dúsításhoz használják a rendkívül összetett és kifinomult centrifugákat, amelyekben gázzá alakítva, nagy fordulatszámon hozzák létre a magasan dúsított uránt. A centrifugák magas műszaki színvonalat jelentő és alacsony tűréshatárokkal működő eszközök jelentik a szűk keresztmetszetet az iráni atomfegyver programban.

Nem véletlen, hogy a világ első katonai célú kibertámadása, a Stuxnet is a centrifugák ellen irányult 2010-ben. A számítógépes vírust egyszerű pendrive-on juttatták be az iráni létesítménybe, ahol a Windows alapú rendszeren támadta a vezérlésüket.

A vírus jelentős károkat okozott, amikor a megbolondított rendszer a nagy sebességel forgó finom eszközöket hirtelen megállásra, majd a másik irányba forgásra utasította. Egyes izraeli szakértők szerint valami hasonló történhetett most is. Az üzemzavar után egymásnak ellentmondó hírek érkeztek kibertámadásról, sőt közvetlen robbantásról, is de abban megegyeznek, hogy a áramkimaradás történt mely jelentős károkkal járt a centrifugáknál..

A pontosan vezérelt folyamatban, mint azt a fentiekben is említettük, a hirtelen leállás óriási károkat tud okozni. A legújabb hivatalos iráni verzió szerint a behatolók a generátorok környékén okoztak robbanást, amely megszüntette az áramellátást, és egy ideig eltartott mire a tartalék rendszerek bekapcsoltak. Szakértők valószínűsítik, hogy ebben az esetben a meghajtás hirtelen megszűnése, és a tartalék áramforrások késedelmes bekapcsolódása okozta károkat.