A Cisco szerint fél évig tart a csiphiány

Sok cégnél késik a termelés a félvezetőhiány miatt, amelyet a Covid-járvány is okozott, és amelyet más tényezők is súlyosbítottak. A Cisco vezetője, Chuck Robbins a BBC-nek adott interjújában erről beszélt:

Úgy gondoljuk, hogy van még rá hat hónapunk, hogy átvészeljük azt a rövid távú időszakot. A szolgáltatók több kapacitást építenek ki. És a helyzet egyre jobb és jobb lesz a következő 12-18 hónap során.

Ez a kapacitásbővítés kulcsfontosságú lesz, mivel a technológia fejlődése – beleértve az 5G-t, a felhőalapú számítástechnikát, a internethez kapcsolódó technológiákat és a mesterséges intelligenciát is – nagymértékben növeli a keresletet.

A technológiai ipar vezetői sorban megszólaltak a kérdésről, Robbins a legútóbbi – az ő véleménye azért is fontos, mert az internetforgalom 85 százaléka a Cisco berendezésein halad át.

Jelenleg ez azért nagy probléma, mert a gyakorlatilag mindenbe félvezetőket építenek.

– hangsúlyozta Robbins.

A csillapíthatatlannak tűnő kereslet az oka annak, hogy a nagy amerikai gyártó, az Intel bejelentette, hogy 20 milliárd dolláros (mintegy 6000 milliárd forint) tervet készít a termelés jelentős bővítésére, beleértve két új arizonai üzemet is.

Dan Ives, a Wedbush Securities befektetési cég technológiai elemzője szerint a jelenlegi „kereslet valószínűleg 25 százalékkal nagyobb, mint amire bárki számított volna”.

Bár a hiány „a következő három-hat hónapban probléma lesz”, a technológiai részvények árfolyama jól áll, mert a befektetők a termékeik iránti növekvő hosszú távú keresletre összpontosítanak.

Hosszú távú a probléma az elnök szerint is

Joe Biden amerikai elnök is hosszú távú problémának tekinti ezt a kérdést, és ebben a hónapban a Fehér Házban üzleti vezetőkkel tartott csúcstalálkozóján arra ösztönözte őket, hogy az országot tegyék világelsővé a számítógépes chipek terén. A Kínával folytatott kereskedelmi és technológiai háború közepette a Fehér Ház szerint ez „kiemelt és azonnali prioritás”.

Az amerikai székhelyű Félvezetőipari Szövetség szerint a globális gyártókapacitás 75 százaléka Kelet-Ázsiában található. A tajvani TSMC és a dél-koreai Samsung a meghatározó szereplők.

Az európai politikusok is azt szeretnék, ha több chipet gyártanának helyben, amit részben a Tajvannal való újraegyesítésre irányuló kínai törekvésekkel kapcsolatos aggodalmak vezérelnek. Eközben Kínában óriási mértékben nőtt a chipek iránti belföldi kereslet az új technológiák működtetéséhez, de a globális gyártókapacitásnak csak kis hányada van.

Úgy gondolom, hogy nem feltétlenül számít, hogy hol készülnek, amíg többféle forrásból származnak.

– tette hozzá Robbins.

Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója azonban azt mondta a BBC-nek, hogy „nem szerencsés”, hogy ennyi csipet Ázsiában gyártanak.

Úgy tűnik, a TSMC meg akarja tartani a világ legnagyobb szerződéses gyártójaként betöltött pozícióját, és 100 milliárd dollárt költ a kapacitás bővítésére a következő három évben.

A héten a TSMC alapítója: Morris Chang felszólította a tajvani kormányt, hogy az ipart „tartsa erősen a markában”, és azzal érvelt, hogy a nagy állami támogatások ellenére is jobb helyzetben van a csipgyártásban, mint az Egyesült Államok vagy Kína.

A csiphiányt a koronavírus-világjárvány fokozta. Eleinte sok vállalat csökkentette a chipekre vonatkozó megrendeléseit, mivel azt hitték, hogy a kereslet csökkenni fog, ami a beszállítókat a kapacitás csökkentésére késztette. A világjárvány idején azonban a fogyasztói elektronika iránti kereslet nőtt.

A problémákat egy sor más tényező is súlyosbította, többek között egy félvezetőgyárban keletkezett tűz és időjárási problémák.

Mindez, valamint

a generációs technológiai változás példátlan helyzetet teremtett az iparág számára

– véli Paul Triolo, aki az Eurasia Group tanácsadó cég geotechnológiai gyakorlatát vezeti.

Szerinte mindaddig nem számít, hogy hol készülnek a csipek, amíg a kínálat változatos. A hiány azonban valószínűleg „még egy ideig fennmarad”, és hosszabb távú megoldásokra van szükség a félvezetőgyártás koncentrációjának kezelésére, amely „a hiányt megelőző probléma” lehet.

Ezért Robbins azt is hangsúlyozta:

Nem akarjuk, hogy a konszolidáció olyan helyzetet teremtsen, amelyben bármelyik kockázat, amellyel szembe kell néznünk, a mostani helyzetet eredményezheti, legyen szó akár az időjárással kapcsolatos katasztrófakockázatokról, akár az egyetlen hibapontból eredő kockázatokról, akár a geopolitikai kockázatokról, bármi is legyen az. Szerintem egyszerűen csak több lehetőségre van szükségünk a félvezetők gyártási helyét illetően.

4,5 milliárdos felvásárlás

A Cisco nemrég zárta le az Acacia Communications 4,5 milliárd dolláros felvásárlását, amely többek között számítógépes chipeket tervez. Robbins kizárta, hogy a Cisco ezt kihasználva saját csipek gyártásába kezdjen.

Nem vagyunk félvezetőgyártó vállalat, így ez nem tartozik az alapvető kompetenciáink közé. Úgy gondoljuk tehát, hogy az ezen a területen tevékenykedő vállalatok sokkal jobban felkészültek, és nagyon szorosan együttműködünk velük.

A csipgyártó létesítmények hatalmas költségei miatt közel teljes kapacitással működnek, így a megnövekedett kereslet kielégítése időbe telik.

Triolo szerint ennek a keresletnek a nagysága „nem világos”. Azt mondja, hogy más nagy technológiai gyártókhoz hasonlóan „a Cisco berendezései is nagymértékben támaszkodnak a megbízható ellátási láncokra egy sor félvezető esetében”.

Szerinte a hiányt „súlyosbítja, hogy a vállalatok túlságosan sok alkatrészt rendelnek, hogy készletet halmozzanak fel, mert félnek attól, hogy ismét hiányt szenvednek”.

(Borítókép: Chuck Robbins 2017. december 3-án. Fotó: by - / AFP)

(BBC)