Tilos a dudálás, amíg ellési helyükre vándorolnak a tibeti antilopok

Megkezdték éves vándorútjukat a vemhes tibeti antilopok, más néven csiruk az ellési helyükre, a Kína északnyugati részén lévő Hoh Hszil természetvédelmi területre – közölte a területet felügyelő hatóság.

Az antilopok a Zonag-tóhoz és a Hoh Hszil más ellőhelyei felé tartanak. Útvonaluk mentén védelmüket biztosító állomásokat hoztak létre, ideiglenes közlekedési lámpákat állítottak fel, megtiltották a dudálást és járőrszolgálatot alakítottak, hogy a csiruk zavartalanul, biztonságban tehessék meg útjukat.

A novemberi vagy decemberi párosodást követően minden évben több tízezernyi vemhes tibeti antilop (Pantholops hodgsonii) indul útnak májusban a Hoh Hszil felé, az újszülöttek szempontjából kedvezőbb legelőkre, ahonnan augusztus körül már utódaikkal indulnak vissza.

A vonuló állatok hatósági védelmére az orvvadászok miatt van szükség, az antilopok szőre ugyanis a világ legfinomabb gyapjának alapanyagaként szolgál. Emellett bőréért és húsáért is vadásszák, szarva pedig a tibeti hagyományos orvoslás fontos alapanyaga.

A Kínában elsőosztályú védelem alatt álló állatok egykor veszélyeztetett fajnak számítottak, az 1980–1990-es években felélénkülő orvvadászat következtében ugyanis számuk jelentősen lecsökkent.

A hivatalos adatok szerint a csiruk száma az 1990-es évekbeli 60-70 ezerről mára mintegy 300 ezerre emelkedett. A tibeti antilopok elsősorban a Tibeti Autonóm Területen, Csinghaj tartományban és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen találhatók meg.

Az állatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a Csinghaj-tibeti fennsík ökológiai egyensúlyának fenntartásában. A tibeti antilop populációja az elmúlt harminc évben az illegális vadászat betiltásának és az élőhelyek alaposabb feltérképezésének köszönhetően növekedett – számolt be az MTI.