Szabolcs
20 °C
35 °C

Veszélyeztetett világörökségi helyszín lehet a Nagy-korallzátony

2021.07.21. 14:26

Az ausztráliai Nagy-korallzátony kilátásai továbbra is igen rosszak, hiába kezdődött el regenerálódása az utóbbi években. 

A páratlan természeti képződmény állapotáról szóló éves jelentést hétfőn hozták nyilvánosságra, az UNESCO világörökségi bizottságának ülésszaka idején, amelyen eldől majd, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a korallzátonyt. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete júniusban javasolta, hogy a világ legnagyobb zátonyrendszerét sorolják a veszélyeztetett helyszínek közé, mivel a korallok nagyrészt az éghajlatváltozás miatt károsodtak.

Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) szerint a korallzátony jelenleg a regenerálódási időszakban van, miután egy évtizedig károsította a hőség okozta stressz, valamint a sok ciklon. A korallzátony állapotát 35 éve megfigyelő ausztrál kormányhivatal szerint azonban az ilyen kegyelmi időszakok egyre ritkábbak az éghajlatváltozás hatásai miatt. Az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események és a korallzátonyt pusztító töviskoronás tengeri csillagok elterjedése miatt a zátonynak ugyanis kevesebb lehetősége van a regenerálódásra.

A tudósok most megállapították, hogy az elmúlt két évben a vizsgált 81 helyszín közül 69-ben megnőtt a kemény korallok mennyisége. Egy tavaly októberben közzétett tudományos kutatás szerint a 2300 kilométernyi rendszer 1995 óta elveszítette koralljainak felét, az óceánon tapasztalható hőhullámok tömeges korallfehéredést okoztak.

Britta Schaffelke, az AIMS kutatási programigazgatója szerint a legfrissebb eredmények azzal kecsegtetnek, hogy a zátony még mindig ellenálló. Ugyanakkor hozzátette, hogy a jövőbeli kilátások még mindig nagyon rosszak a klímaváltozás veszélyei és más tényezők miatt, amelyek hatással vannak a zátonyt alkotó organizmusokra.

Ausztrália az utolsó pillanatban kezdett lobbizni a világörökségi leminősítés elkerülése érdekében. Az ország Párizsba küldte környezetvédelmi miniszterét, hogy találkozzon az UNESCO tisztviselőivel, sőt a múlt héten búvárkirándulást is szervezett a zátonyra a legfontosabb nagyköveteknek.

Az UNESCO korábban felszólította Ausztráliát, hogy tegyen sürgős intézkedéseket a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, de Canberra egyelőre nem vállalja, hogy 2050-re elérje a zéró karbonkibocsátást. A konzervatív kormány kijelentette: reméli, hogy a lehető leghamarabb teljesíti a célt anélkül, hogy ezt gazdasága megsínylené, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás kezelése globális erőfeszítéseket igényel.

A Nagy-korallzátony a pandémia előtt a becslések szerint évi 4,8 milliárd dolláros idegenforgalmi bevételt hozott az ausztrál gazdaságnak. Az ausztrál kormány most attól tart, hogy amennyiben a zátony felkerül a veszélyeztetett listára, az gyengítheti turisztikai vonzerejét. Az UNESCO döntése még a héten, július 23. körül várható.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.