Edit
15 °C
29 °C

Kétszáz különböző szövődménye lehet hosszú távon a Covidnak

GettyImages-1227751931
2021.08.06. 15:29
Rossz hírek érkeztek a betegség hosszú távú szövődményeiről. A megelőzésen van a hangsúly.

Egyre több tudományos közlemény jelenik meg a Covid hosszú távú szövődményeiről. Nemrégiben négy újabb tanulmány látott napvilágot, amelyek közül az egyik

kétszáznál is több komplikációról számolt be.

A dolog súlyát érezve Biden elnök a Covid hosszú távú szövődményeiben szenvedő betegek hátrányos megkülönböztetését igyekszik megakadályozni legújabb intézkedéseivel, az Americans with Disabilities Act, vagyis a fogyatékossággal élőkre vonatkozó amerikai törvény elfogadásának 31. évfordulója alkalmából intézett beszéde ezt a témakört is érintette.

A fent említett négy tanulmányból az első összesen 3726 beteg bevonásával készült, 56 különböző ország részvételével.

A főbb megállapítások a következők:

  • A betegek 203 különböző tünetről számoltak be, amelyek 28 napnál is tovább tartottak és tíz szervrendszert érintettek.
  • A tünetekből 66 hét hónapnál is tovább tartott.
  • A betegek átlagosan 56 tünetről számoltak be.
  • A betegek 91 százalékának 35 hétre volt szüksége a teljes felépüléshez.
  • A leggyakoribb panaszok a fáradtság (98,3 százalék), a kognitív zavarok (85 százalék), illetve vizuális hallucináció, remegés, viszketés, menstruációs zavarok, szexuális problémák, heves szívverés, homályos látás, hasmenés, fülzúgás, memóriazavar, vizelési problémák voltak, amelyek a betegek nagy részénél hat hónapon át is fennálltak.
  • A résztvevők közel egynegyede vált munkaképtelenné a tünetek súlyossága miatt.

A vizsgálat az EClinicalMedicine című szaklap hasábjain jelent meg, ennek nyomán Athena Akrami, a University College London ideggyógyász kutatója új orvosi módszertani levelek és szakmai irányelvek kidolgozását sürgette. 

A problémát még csak most kezdjük megérteni, de már tudjuk, hogy a hatása rendkívüli

– ezt már dr. Francis Collins, a tekintélyes NIH, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet jelenlegi és a Humán Genom Projekt egykori vezetője tette hozzá.

A második vizsgálat

A második vizsgálat, amely 27 korábbi kisebb tanulmány eredményeit összegezte és dolgozta fel, kísértetiesen hasonló eredményt hozott. Mindez a Journal of the Royal Society of Medicine közlésében jelent meg, dr. Lee Aiyegbusi vezetésével az angliai Birminghamből.

Ez a szerzőcsoport is a krónikus, nagymértékű fáradékonyságot találta a leggyakoribb problémának, amelyhez sokszor tartós láz, fulladás, gyomor- és bélrendszeri panaszok, izomfájdalmak, fejfájás, köhögés, mellkasi fájdalom, az ízérzékelés és szaglás megváltozása, valamint ízületi fájdalmak társultak. Ők is gyakorinak találták a kognitív zavarokat, a heves szívdobogást, a feledékenységet és az alvászavarokat. A szerzők rámutattak, hogy hosszú távú tünetek jelenlétére főleg azok számíthatnak, akiknél a betegség az akut szakaszban öt vagy annál is több tünettel járt, életkortól és nemtől függetlenül. A második vizsgálatban is gyakori volt a tartós munkaképtelenség. 

Ezt mondja egy harmadik tanulmány

A harmadik tanulmány az Epic Health Research Network közlésében jelent meg, és a fenti kettőhöz hasonló következtetéseket vont le csaknem hétszázezer (!) beteg vizsgálata alapján. Itt is nagy arányban találtak betegeket, akik négy héttől hat hónapon át tartó tünetekről számoltak be, amelyek alapvetően hasonlítottak a fentebb leírtakhoz, és legnagyobb gyakorisággal azok között fordultak elő, akik a betegség elején kórházi kezelésre szorultak. 

A negyedik vizsgálat a British Journal of Ophthalmology közlésében jelent meg. Ebben a vizsgálatban a szerzők főleg a szemészeti és idegrendszeri tünetekre fókuszáltak, és azt találták, hogy a betegek csaknem felénél még három hónap elteltével is neurológiai zavarok álltak fenn. A betegek jelentős részében a szaruhártya károsodását is kimutatták. 

Hogy meglepő-e mindez? Nem!

A témával hosszabb ideje foglalkozó szakemberek számára mindez nem meglepetés: nagyjából hasonló tünetekről, sőt hasonló gyakorisággal számoltak be a tudományos közlemények korábban, az új típusú koronavírus (Sars-CoV-2) elődjének tekinthető koronavírusok, a Sars-CoV, illetve Mers-CoV által okozott SARS- és MERS-járvánnyal összefüggésben is 2003-ban és 2012-ben. Ezek a vírusok azonban nem terjedtek el olyan széles körben, mint a jelenlegi. A fertőzések gyakrabban jártak ugyan halállal, mint a Covid esetében, viszont ezek a vírusok nem terjedtek annyira gyorsan, mint a jelenlegi. Sokkal kevesebb embert fertőztek meg sokkal kisebb területen, Európától és Amerikától nagyrészt távol, így a dolog nem kapott akkora figyelmet, mint a jelenleg is tartó világjárvány. Persze akkoriban még nem volt se Facebook, sem pedig Twitter. 

A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár. 

(Borítókép: Egy rehabilitációs központban vizsgálnak egy beteget, aki a koronavírus szövődményeivel küzd 2020. július 23-án. Fotó: Marco Di Lauro / Getty Images)