Friderika
9 °C
18 °C

Az emberi bébikhez hasonlóan a denevérbabák is gügyögnek

2021.08.23. 20:32

Nem csak a kisbabák gügyögnek, egyes denevérkölykök is nagyon beszédesek kiskorukban, sőt, olyan hangokat adnak ki, amelyek a kisbabák gügyögését idézik – derül ki egy új tanulmányból.

A kisbabák gügyögése kulcsfontosságú a beszédfejlődésben. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanez igaz a Közép-Amerikában őshonos nagy zsákszárnyú denevérre, a Saccopteryx bilineatára is.

A csecsemők egyrészt azért gügyögnek, hogy kapcsolatba lépjenek gondozóikkal, de akkor is ezt teszik, amikor teljesen egyedül vannak, látszólag boldogan fedezik fel saját hangjukat, és ugyanezt teszik a denevérek is

– fejtette ki Mirjam Knörnschild, a tanulmány társszerzője, a berlini Természettudományi Múzeum viselkedésökológusa.

A denevérek ultrahanggal, az emberi fül számára hallhatatlan frekvenciájú hanghullámokkal kommunikálnak, de olyan hangokat is kiadnak, amelyeket az emberek is meghallanak.

A mi fülünknek úgy hangzik, mint egy magas hangú csicsergés, dallamos

– magyarázta Knörnschild, aki 2003 óta dolgozik denevérekkel.

A Saccopteryx bilineata nem barlangokban, hanem inkább a fákon él, így könnyebb megfigyelni.

Ahana Fernandez kutató, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa húsz denevérkölyök gügyögését rögzítette Costa Ricában és Panamában 2015 és 2016 között.

Az emlősöknek az emberhez hasonlóan van gégéjük, és körülbelül három héttel születésük után kezdenek gügyögni. Ez az életszakasz körülbelül 7-10 hétig, egészen az elválasztásukig tart. Ebben az időszakban

a denevérek napjaik körülbelül 30 százalékát töltik gügyögéssel, amelynek átlagos hossza körülbelül hét percig tart.

Az egyik megfigyelt denevér azonban 43 percig gügyögött, ami hosszú idő, tekintve, hogy a felnőttkori kommunikáció általában csak néhány másodpercig tart. Ezt Knörnschild is különösnek tartotta, mint hozzátette, az eddig vizsgált denevérfajoknál ilyet nem tapasztaltak.

A kutatók a felvett hangokat képekké, úgynevezett spektrogramokká alakították át.

Olyan általános jellemzőket találtak, mint a kisbabáknál: például az ismétlődést, a jelentés hiányát, de azt is, hogy a hangok egy bizonyos ritmust követtek. Ráadásul az emberekhez hasonlóan a tanulási görbe sem volt lineáris. A kifejlett állatok repertoárjában szereplő 25 szótagból a fiatal denevérek elválasztásukig még nem sajátították el az összeset, ami arra utal, hogy tovább tanulnak.

A kutatók kimutatták, hogy 

a fiatal denevérek viszonylag korán megtanultak egy hatszótagos éneket, amelyet a hímek területük megjelölésére és a nőstények odacsalogatására használtak.

Knörnschild szerint a kölykök hallgatják a felnőtt hímek énekét, majd utánozzák azt. A kis nőstény denevérek is megtanulják a dalt, bár felnőttként nem fogják alkalmazni. A tanulmány szerint azonban a tanulás segíthet nekik majd lehetséges partnereik megválasztásában.

Nagyon kevés más faj gügyög, néhány madár, két mormotafaj és néhány delfin, beluga és az ember.

 Knörnschild szerint a denevéreknek a sötétben való tájékozódás és a kommunikáció miatt van szüksége erre a különleges fejlődésre. A kutatók azt is kiemelték, hogy a komplex hangrendszer kifejlesztése nagyobb lehetőségeket nyit meg a denevérek előtt, akárcsak az embereknél.