Megérkezett az ITER mágnesének első része

Megérkezett a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER gigantikus mágnesének első része a franciaországi Saint-Paul-lez-Durance-ban lévő Cadarache központba - tudósított az MTI.

A központi tekercs nevű elektromágnes összeállítása fontos lépés az ITER számára. A nemzetközi programban 35 ország, köztük Magyarország is részt vesz. Célja a hidrogénfúzió révén történő kontrollált energiatermelés. 

A kaliforniai General Atomics által megalkotott 66 tonnás mágnesrész a tengeren érkezett a marseille-i kikötőbe, ahonnan közúton szállították a helyszínre. A mágnes további öt része legkésőbb 2024-re egyesül, a központi mágnes ekkor közel ezer tonnát fog nyomni és 18 méter magas lesz.

Ez lesz a világ legnagyobb erejű mágnese, mivel belsejében 13 tesla mágneses térrel rendelkezik majd, amely a Föld mágneses mezejének 300 000-szerese

– fejtette ki Thierry Schild, a Solenoid technológiai menedzsere.

Magyar részvétellel épül

Az ITER jelenleg a világ legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési programja. Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt a projektben.

Magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül.

Nehéz, drága, de ez a jövő

Az ITER-berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, körülbelül 150 millió Celsius-fokos hidrogéngáz egyesül héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználnak.

Az irányítható magfúzió létrehozásához komoly technikai akadályok leküzdésére van szükség. Az ITER projekt eredeti költségvetése kezdete óta megtriplázódott, jelenleg közel 20 milliárd euró.

A tervek szerint alapján a szerkezetben 2025 decemberében hoznak létre először plazmát, a teljes körű működést pedig 2035-re várják. 

A környezetet kevésbé szennyező és korlátlanul elérhető fúziós energia működő kereskedelmi energiaforrásként történő felhasználása 2050 után várható. 

(MTI)