![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tech-Tudomány cikkek
-
Újabb átverés terjed a Facebookon, rossz kézbe kerülhetnek a jelszavaink
- Különleges égi jelenség lesz látható szerda este az égbolton
- SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
Az emberiség történetének első műholdja a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió 1957. október 4-én lőtt fel az űrbe. Elkezdődött az űrverseny, és az évente fellőtt műholdak száma lassan, de biztosan emelkedett. A XX. század második felében évi hatvan és száz között mozgott egészen a 2010-es évekig.
Az elmúlt évtizedben drámaian megugrott a fellőtt műholdak száma; 2020-ban először átlépte az ezret. 2020 végül 1283 műhold fellövésével zárult, és a tempó egy cseppet sem lankad: idén szeptember közepén 1400 új műhold áll Föld körüli pályára. Ezek 94 százaléka hatszáz kilogrammnál kisebb kisműhold.
2021. szeptember közepén 7941 műhold kering a Föld körül, közülük (idén januári adat szerint ) mintegy 3170 inaktív.
Miért ez a nyüzsgés?
Az exponenciális növekedés oka, hogy könnyebb feljutni egy űrbe tartó rakétára, mint valaha. A másik ok, hogy a feljuttatás is olcsóbb, mint valaha. A modern eszközök olcsóbban több terhet visznek, miközben a műholdakba épített elektronika folyamatosan kisebb lesz.
A harmadik ok, hogy megakonstellációk épülnek. Ilyen például a SpaceX Starlink műholdrendszere, a OneWeb, vagy az Amazon Kuiper rendszere, amelyek civilizációtól elzárt területekre is eljuttatják az internetet. Ilyen rendszerek részeként közel ezer kisműholdat bocsájtottak fel tavaly, és összesen
még negyvenezer felküldése van tervbe véve a következő években.
![Az új Landsat 9 volt a 7942-ik](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3999/39996/399968/39996851_a46c6c40a11acd162daf6664f4907e64_wm.jpg)
A Föld körüli pályák tehát lassan, de biztosan kezdenek zsúfolttá válni, de a problémák már jóval ezelőtt jelentkeztek. Gyakorlatilag már aznap elkezdődtek, hogy az első hatvan Starlink-műholdat felbocsátották, és csillagászok jelezték, hogy a folyamatosan áthúzó eszközök tönkreteszik a méréseket. A következő évek során bizonyos hullámhosszokon az észlelési képességek hetven százaléka fog elveszni emiatt (nesze neked Fermi-paradoxon).
Természetesen ezekkel együtt fokozatosan növekszik a Kessler-szindróma nevű esemény bekövetkezte, amikor a bolygó körül keringő űrszemét műholdakba ütközve még több űrszemetet generál, egyfajta láncreakcióként átjárhatatlanná téve a környező űrt.
(Geospatial World, Space.com, Wikipedia)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)