Etióp kecskepásztor fedezte fel, ma már az egész világ bolondul érte

A kávé világnapja alkalmából az International Coffee Organization készített összeállítást, amelyből kiderül, hogy a világon tavaly több mint 160 millió zsák kávét termesztettek (1 zsák 60 kilogramm), ebből

• Európában mintegy 54 millió zsák,
• Ázsiában és Óceániában 36 millió zsák,
• Észak-Amerikában 30 millió zsák,
• Dél-Amerikában 27 millió zsák,
• Afrikában 12 millió zsák,
• Közép-Amerikában és Mexikóban pedig 5,3 millió zsák fogyott.

A nemzetközi statisztikák szerint a legnagyobb kávéfogyasztók a finnek, ők évente fejenként átlagosan 12 kilót használnak fel, miközben Brazíliában mindössze 5,3 kilót, amivel a világ legnagyobb termelő országa csak 24. a listán. Európában a skandinávok után a Benelux-államok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók, a magyarok az 56. helyet foglalják el 3,1 kilogrammos fogyasztással, éppen Japán mögött (3,3 kilogramm), de Ausztrália előtt (3 kilogramm). A térségben a csehek, a szlovákok, a szlovének, a szerbek és a horvátok is megelőzik a magyarokat.

A kávé világnapjának megünneplése Japánból ered, ahol elsőként tartották meg 1983-ban, hivatalosan azonban csak 2009 óta jegyzik. Felfedezése viszont egészen a XIV. századra nyúlik vissza. Ekkor történt, hogy egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, hogy ha a kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a titokzatos bogyókat, elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró főzetet készítettek belőle, így született meg a kávé.

Magyarországon valószínűleg a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt el az ital, de az első kávéházak megnyitására 1714-ig várni kellett. Azóta pró és kontra sok érv hangzik el a kávé pozitív és negatív hatásairól, de a legtöbb szakember egyetért abban, hogy a jó kávé és a mértékletes fogyasztás hozzátesz a mindennapjainkhoz.

Rengetegszer hallom, hogy „ég a gyomrom”, „fáj a fejem”, „rosszul érzem magam”, „túlpörgök”, ezért inkább „köszönöm, nem kérek kávét”

– idézte fel a legjellemzőbb panaszokat a kávéfogyasztás kultúráját tanulmányozó Szabó László, aki Boronkay Péter hétszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok magyar paralimpikonnal dolgozik együtt egy olyan kávéfajta kialakításán, amely nem okoz ilyen gondokat.

A kávé világnapja alkalmából a GKI Digital és a Costa Coffee közösen mérte fel a magyarországi munkahelyi kávézási szokásokat, és megállapította, hogy minden második munkavállaló munkavégzés közben is kávézik. A jó munkahelyi kávé elvárás lett, a válaszadók 73 százaléka ezt kifejezett fontosnak tartja. Míg a z otthoni kávézásra minden második válaszadó havonta mintegy háromezer forintot, 38 százalékuk pedig ennél is többet költ, addig a munkahelyen is kávézók több mint felénél ez egyfajta juttatás, és nem kell érte fizetni. Az ingyenes lehetőséggel azonban nem mindenki él, csak 41 százalékuk használja ki, a többiek inkább a saját ízlésviláguknak és minőségi elvárásaiknak megfelelő kávét részesítik előnyben. A kutatásban résztvevők mintegy negyede maga viszi az alapanyagot a munkahelyére, és ottani géppel készíti el, minden tizedik válaszadó pedig kész kávéval feltankolva jár dolgozni.