A becsültnél tovább működtek a Hold vulkánjai

Ausztrál kutatók szerint a kínai Csang’o–5 űrszonda által gyűjtött kőzetminták alapján a Hold hosszabb ideig volt vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – jelentette az MTI.

A Csang’o–5 2020 decemberében gyűjtött 1,7 kilogramm kőzetet a Holdon – négy évtized után ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre.

A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian.

A Science című tudományos lapban az eredményekről megjelentetett tanulmány egyik szerzője, Alexander Nemchin, a Curtin Egyetem tudósa elmondta, a kutatás új fényt vet a Hold történetének arra az idejére, amikor úgy vélték, hogy az égitest kihűlőben volt, és gyengülni kezdett a mágneses mezeje.

Az az alapelmélet, hogy a kisebb testek gyorsan hűlnek, majd holttá válnak, és vége

– mondta Nemchin.

A Hold ezen a ponton hideg lehetett ugyan, de a minták kora azt sugallja, hogy a régióban volt valamilyen hőforrás, ami magyarázza a vártnál későbbi vulkanikus aktivitást.

A holdkőzet korának pontos ismerete segíti a kutatókat abban is, hogy javíthassák a bolygók felszínének datálási technikáját olyan esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre kőzetminták. A technika egy felszíni régió korát a becsapódási kráterek sűrűsége alapján becsüli meg: a régebbi, idősebb felszíneken nagyobb és több kráter van, mint a fiatalabb területeken.

A vulkáni anyagot a holdjáró az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű, nagy kiterjedésű lávamezőn gyűjtötte. A kráterek számát összeköthetjük a pontos korral, ez alapján meghatározhatjuk más területek korát is 

– mutatott rá Nemchin.

Az ausztrál kutatócsoport kétgrammnyit kapott vizsgálatra az 1,7 kilogrammnyi mintából, amit Pekingben, a Kínai Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumban őriznek. A teszteket is Pekingben végezték el a szakértők.

Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a harmadik ország, amely holdkőzeteket hozott le a Földre. 1976 óta ez az első alkalom, hogy Holdról származó talajminta érkezett a Földre.

(MTI)