Kikerült a Facebook feketelistája

Nyilvánosságra került a Facebook által tiltott négyezer szervezet, egyén és együttes nevét tartalmazó lista. Az Intercept nevű lap által közölt dokumentum közlését a közösségimédia-cég által választott felügyelőtestület augusztus óta nyíltan szorgalmazta, a Facebook azonban munkatársai biztonsága érdekében úgy döntött, hogy nem publikálja.

A veszélyes egyéneket és szervezeteket (a dangerous individuals and organizations rövidítése alapján DIO) tartalmazó lista 2012-ben jött létre, amikor az amerikai kongresszus és az ENSZ felfigyelt rá, hogy a különböző terrorszervezetek akadálytalanul toboroznak az interneten. Ekkor került be a szabályzatba a „terrorizmussal vagy erőszakos bűnözéssel kapcsolatba hozható szervezetek” tiltása.

Ez egy ellenséges terület, próbálunk átláthatók lenni, amennyire lehetséges, miközben előnyt élvez a biztonság, a jogi kockázatok korlátozása és hogy minimalizáljuk annak a lehetőségét, hogy ezek a csoportok megkerüljék a szabályainkat.

Nem akarunk gyűlöletszervezeteket és bűnszervezeteket a platformunkon, ezért letiltjuk őket és eltávolítunk minden olyan tartalmat, amely őket képviseli, dicsőíti vagy támogatja.

– magyarázta Brian Fishman, a cég terrorelhárításért és veszélyes szervezetekért felelős igazgatója.

Arab terroristák, fehér neonácik és latinó gengszterek

A lista szereplőit különböző kategóriákba helyezik el: gyűlölet, bűnözés, terrorizmus, militarista társadalmi mozgalmak és nem állami erőszakszervezetek.

A terroristák listáján egyes szervezetek és ezek médiafelületei, bankok, légitársaságok és cukrászdák szerepelnek, túlnyomórészt közel-keleti háttérrel. Szunnita részről megtalálható a Hamász, az al-Káida, az Iszlám Állam, a Boko Haram, a tálibok; síita részről a Hezbollah és az iráni Forradalmi Gárda. 

A bűnszervezetek listáján a mexikói kartellektől az Egyesült Államokban honos gangekig terjedően főleg latin-amerikaiak és feketék találhatók.

A gyűlöletcsoportok listáján főleg európai neonáci csoportok, oldalaik és zenekaraik szerepelnek. Magyarország itt a Kuruc.info és a Nyilaskeresztes Párt mellett egyebek között az Egészséges Fejbőr, a Mos-Oi, a Magozott Cseresznye és a Romantikus Erőszak zenekarokkal képviselteti magát. 

Az egyéni listában Mussolini, Hitler és a teljes náci vezérkar mellett megtaláljuk Toroczkai Lászlót és Szőcs Zoltán a szerb néven jelölt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaként. A hébertől a mongol szélsőjobbig szinten minden ország megtalálható itt, különös tekintettel a burmai szervezetekre, akikre később még visszatérünk.

A militarista mozgalmaknál jellemzően amerikai helyi fegyveres csoportok, míg a nem állami erőszakszervezeteknél a világ más félkatonai szervezetei találhatók, mint például a Palesztin Felszabadítási Mozgalom vagy a Nyugat támogatását élvező Free Syrian Army.

A lista több mint felét terroristaszerveződések, közel negyedét militarista csoportok jelentik, míg a gyűlöletszervezetek 17 százalékot, a bűnöző csoportok öt százalékot tesznek ki.

Szerepel továbbá a 14 évesen elhunyt kasmíri gyerekkatona, Mudassir Rashid Parray és az iráni Covid-vakcinát fejlesztő orvosi egyetem.

Rajtuk a világ szeme

A Facebook az elmúlt években folyamatosan rossz hírbe keveredett a burmai népirtástól kezdve Donald Trump letiltásáig mint gyűlöletet hordozó platform, ami folyamatosan akkor lép közbe, amikor már túl késő. A Wall Street Journal legutóbbi sortüze és egy volt vezető vallomása miatt újfent kongresszusi bizottság elé került a közösségi médiaóriás ügye, ahol az hangzott el, hogy a cég titkon a nyereség kedvéért tűri, sőt támogatja a gyűlöletet és a társadalmi bomlasztást.

A most kiszivárgott lista ennek mintha az ellenkezőjét támasztaná alá, de közben rögtön egy sor kérdést is felvet. Rögtön ott van az a vélemény, hogy a fehérek még a feketelistán is kivételezett helyet kapnak.

Szintén különös helyzet alakult ki a tálibokkal kapcsolatban, akiknek az Egyesült Államok több évtizedes jelenlét után a közelmúltban átadta Afganisztánt. A tálibok semmilyen módon nem használhatják a platformot, pedig jelenleg ők az afgán állam, és bár saját állításuk alapján ők már nem a régi tálibok, jófiúk semmiképp sem lehetnek a Facebook szabályai alapján, ami diplomáciai szempontból kontraproduktív lehet. A kérdés így már inkább az, hogy hol kevés vagy hol túl sok a feketelista, és hogy ki állítsa össze. 

(The Intercept)