Van egy kis gond Lucy-val az égen
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Szombaton, október 16-án indult el a NASA Lucy űrszondája, mely hat év repülés után a Jupitert kísérő trójai aszteroidákat vizsgálja majd.
Az indítás sikeres volt, ahogy eddig a Lucy működése is az: a több mint hét méteres napelemek kinyíltak, így a szondának kellő energia termelődik. Azonban a NASA közleménye szerint a második napelem-ernyő nem zárt be, így a mérnököknek most távolról megoldást kell találni a problémára és orvosolni azt.
A napelemen kívül a Lucy többi rendszere az elvárások szerint működik, az évekig tartó utazás és felfedezés sikere szempontjából azonban kritikus fontosságú, hogy az energiaellátásért felelős panel problémájára megoldást találjanak.
NASA’s #LucyMission is safe & stable. The two solar arrays have deployed, but one may not be fully latched. The team is analyzing data to determine next steps. This team has overcome many challenges already and I am confident they will prevail here as well https://t.co/8IYs8bJhKM pic.twitter.com/oICOA3ksre
— Thomas Zurbuchen (@Dr_ThomasZ) October 17, 2021
Frissítés: A NASA weboldalán keresztül jelezte, hogy az eszköz a tervek szerint folytatja útját és munkáját az űrben. A hibásan kinyílt napelem problémáját azonban továbbra sem sikerült megoldani, ezen dolgoznak a mérnökök.
Az űrszondát egyébként a Lockheed Martin állította össze, a Lucy napelemeit pedig a Nemzetközi Űrállomás ellátására kifejlesztett Cygnus személyzet nélküli teherűrhajó gallium-arzenid napelemcellái alapján a Northrop Grumman készítette. Ez az első napelemes szonda, mely a Naptól ilyen távol vizsgálódik és több aszteroidát vizsgál meg, mint korábban bármely más eszköz.
Ha minden a tervek szerint halad, a Lucy 2025 áprilisára eléri a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövet, 2027-re pedig eléri a Jupiter Föld felőli oldalán található görög aszteroidáit. Utóbbiak a nagyobb égitest gravitációs erejének hatására „csapdában vannak”, ezért helyzetük hosszú távon is fix az űrben. A Lucy ezeket négyszer fogja megközelíteni, mielőtt elindul vissza a Föld irányában. 2031 körül térhet vissza bolygónkhoz, itt gravitációs hintamanővert hajt majd végre, s 2033-ra visszatér a Jupiterhez, hogy a bolygó mögötti trójai kisbolygókat is megvizsgálja.
A 981 millió dollár költségű misszió célja, hogy a Naprendszer múltjába, 4,5 milliárd évre tekintsenek vele vissza. Innen a szonda neve is, a tudósok ugyanis Lucy-nak nevezték el az 1974-ben Etiópiában felfedezett, történelmi jelentőségű fosszíliát a Beatles című dala után. Az antropológiai áttörést jelentő felfedezésnek és a Beatlesnek állít emléket a küldetés gyémánt formájú logója is, illetve a plakett is, melyet a Lucy szonda magával visz.
Korrekció: A cikkben tévesen szerepelt, hogy a Lucy a trójai csoport aszteroidáit kutatja először.